Oroszország gazdaságát keményen sújtják majd a nyugati szankciók, de Vlagyimir Putyin elnök számára nincs közvetlen politikai kockázat, kormánya valószínűleg átvészeli a gazdasági következményeket – mondta egy neves orosz közgazdász és bankár.
Andrej Movcsan a Szabad Európa orosz szolgálatának adott interjúban elmondta, hogy az ukrajnai háború – amely már negyedik hónapja tart – és a Nyugat által válaszul bevezetett büntetőszankciók erősen megterhelik az orosz kormánykasszát.
Azt mondta azonban, hogy a magas világpiaci olajárak megtámogatják a kormány pénzügyeit, és bár a szélesebb értelemben vett orosz gazdaság – különösen az orosz átlagemberek – szenvedni fognak, nem valószínű, hogy ez veszélyeztetné Putyin uralmát.
„A rezsim közelgő haláláról szóló jóslatokat nagyrészt ugyanazok az emberek ismételgetik, akik az elmúlt húsz évben, a jóslatok nem változtak – mondta Movcsan Londonból adott interjújában június 7-én. – A petrokratikus rendszerek általában stabilak. A szankciós nyomás ritkán buktatja meg a rezsimeket.”
„A szankciós nyomás megszilárdítja, stabilabbá, önállótlanabbá és reakciósabbá teszi ezeket – mondta. – A háború mostanra valójában a szénhidrogénárak fenntartásának eszközévé vált. A költségvetés természetesen szenvedni fog, és az orosz gazdaságnak az elkövetkező években még nagyobb, a kilencvenes évekhez hasonló problémái lesznek.”
A közgazdász végzettségű Movcsan a kilencvenes és kétezres években két vezető orosz független befektetési bank vezető beosztású tisztviselőjeként dolgozott, mielőtt saját vagyonkezelő céget indított volna.
Az előrejelzések szerint Oroszország gazdasága idén drasztikusan zsugorodik, mivel a nyugati szankciók nyomás alá helyezik az ország GDP-jét. A Világbank előrejelzése szerint idén 11,2 százalékkal zsugorodik a termelés, míg az orosz központi bank 7,5 százalékos visszaesést prognosztizál.
A Finn Központi Bank tízszázalékos GDP-csökkenést jósol, míg a washingtoni székhelyű Institute of International Finance drámaian sötétebb, 15 százalékos visszaesést.
Míg az orosz államkasszába áramlik a pénz, az átlagemberek érzik meg a szankciókat
Ez a csökkenés lenne a legsúlyosabb a kilencvenes évek eleje óta, amikor Oroszország az államilag irányított gazdaságról a szabadpiacra való nehéz átállással küzdött.
Oroszország továbbra is nagymértékben függ az olaj- és gázexporttól, amelynek bevételei megerősítették pénzügyi helyzetét és meggátolták a Moszkva gazdasági megfékezésére irányuló nyugati erőfeszítéseket.
Az Európai Unió külügyi főképviselője úgy becsülte, hogy csak az olajexport napi egymilliárd dollárt hoz Oroszországnak.
Clay Lowery, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet alelnöke a napokban arról beszélt, hogy az orosz államkassza példátlan, 250 milliárd dolláros bevételre számíthat az idén. „Ennek nyomán bőséges lesz a likviditás és alacsonyak maradhatnak a kamatok (…) mindez stabilizálja a pénzügyeket, függetlenül attól, hogy zsugorodik a gazdaság” – mondta.
Movcsan szerint bármilyen gazdasági fájdalmat is érez Oroszország, azt valószínűleg az átlagpolgárok fogják a legélesebben megtapasztalni.
„Természetesen ennek a háborúnak a vesztesei a mostani magas olajárak ellenére is az oroszországi átlagemberek, akiknek korábban is alig volt hozzáférésük a szénhidrogének exportbevételeihez – és most sokkal kevesebb lesz.”
„Az elitek számára a devizatranzakciók folyó fizetési mérlegének egyenlege az igazán fontos, és ezt elég stabilan tartják majd” – mondta a gazdaság egészségének egyik fontos mutatójáról.
Ez „lehetővé teszi az elit számára, hogy uralkodjon, kielégítse az igényeit és ellenőrzése alatt tartsa a hatalmi blokkot” – utalt a biztonsági, bűnüldözési és katonai szervekre, amelyek aránytalanul nagy befolyással rendelkeznek a kormányzati politikában.
„Az Iránban, Venezuelában, Észak-Koreában látott stabilitás: ez az, amibe Oroszország most belép” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a szankciók következtében várható-e érdemi politikai változás, Movcsan azt jósolta, hogy édeskevés.
„A szankcióknak minden bizonnyal van gazdasági hatásuk, de valójában nem vezetnek komoly kül- és belpolitikai változáshoz és hatalomváltáshoz” – mondta.
