Vajon hibás hírszerzési adatokon alapult-e a Kreml döntése Ukrajna lerohanásáról, vagy a jó hírszerzési információkkal éltek vissza? A megfeneklett katonai kampány és egy moszkvai letartóztatás fokozza az intrikákat.
Egy nappal azután, hogy Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, egy orosz törvényhozó, aki történetesen a XX. század egyik leghíresebb diplomatájának unokája, beszédet mondott a parlamentben.
Beszédében Vjacseszlav Nyikonov idézte nagyapját, Vjacseszlav Molotovot, aki a Lengyelországot a nácik és a szovjetek között felosztó Molotov–Ribbentrop-paktumról szóló tárgyalásokon vett részt, és ezt jósolta:
„Az ellenséget legyőzzük, a győzelem a miénk lesz. Ebben nem kételkedem.”
Immár harmadik hete tart Oroszország háborúja, és Nyikonov jóslata, amelyet más orosz politikusok is visszhangoztak, nem vált valóra.
A nagyobb, elméletileg jobban felszerelt, erősebb, mélyreható reformokon és átszervezéseken átesett orosz hadseregnek gyorsan maga alá kellett volna gyűrnie Ukrajna sokkal kisebb fegyveres erőit. A Kreml előrejelzései szerint ha nem is tárt karokkal, de belenyugvással kellett volna várniuk Ukrajnában az orosz erőket. A prognózis továbbá arról szólt, hogy az ukrán kormány összeomlik vagy elmenekül, és vákuumot hagy maga után, amelyet gyorsan betöltenek majd a Moszkva által kinevezett tisztviselők.
Mindez nem így történt. A jóslatok és a valóság közötti eltérés miatt az elemzők azt kutatják, hol rontották el. De a helyzet azt a kérdést is felveti, hogy esetleg rossz információk alapján rossz döntéseket hoztak a Kremlben.
„Minden a terv szerint halad”
A Vlagyimir Putyin elnökkel tartott március 11-i videokonferencián az orosz védelmi miniszter szavaiban nyoma sem volt a pesszimizmusnak.
„Vlagyimir Vlagyimirovics, minden a terv szerint halad – mondta Szergej Sojgu, aki Putyin egyik legközelebbi bizalmasa (és a háború előtti években potenciális utódjaként is emlegették). – Erről a héten mindennap beszámolunk önnek.”
A CIA másként gondolja.
VIDEO: A 112. területvédelmi brigád tart kiképzést az ostrom előtt Kijevben, miközben az ukrán hadsereg a főváros elleni orosz támadásra készül. Az újoncok egy részének semmilyen katonai előképzettsége sincs
Az amerikai kémügynökség igazgatója, William Burns az amerikai képviselőház hírszerzési bizottságának március 8-i meghallgatásán elmondta, hogy Putyin és vezető tanácsadói alábecsülték, hogy mekkora ellenállást tanúsít majd az ukrán hadsereg.
„Szerintem Putyin most dühös és frusztrált – mondta Burns. – Hadseregének teljesítménye nagyrészt hatástalan volt.”
Avril Haines, az amerikai nemzeti hírszerzés igazgatója hasonló véleményen volt ugyanezen a meghallgatáson.
„Moszkva alábecsülte az ukrán ellenállás erejét és a katonai kihívások mértékét. Ezek közé tartozik, hogy átgondolatlan tervvel vonultak be, problémák vannak a harci morállal és jelentős gondok vannak az utánpótlással” – mondta.
Black Box döntések
A Kreml döntéshozatalai módszerét fekete dobozként emlegetik. Ebbe nagyon nehezen látnak bele a külföldi hírszerző szolgálatok, és nehezen érthető. A február 24-i inváziót megelőző hónapokban az amerikai és a nyugati hírszerzés hónapok óta arról számolt be, hogy Putyin tanácsadói köre jelentősen beszűkült.
Nem világos, hogy ez mennyiben a tanácsadókba vetett bizalom csökkenésének eredménye, vagy akár a Covid–19-járvány függvénye, ami arra késztette a Kremlt, hogy szokatlanul szigorú szabályokat vezessen be a Putyinnal találkozni kívánó emberek karanténba küldésére és fertőtlenítésére.
Ettől függetlenül Putyin legközelebbi tanácsadói mostanra a hírek szerint a kormány leghűségesebb tisztviselői közé tartoznak, beleértve a Szövetségi Biztonsági Szolgálat, a védelmi minisztérium és néhány más intézmény vezetőjét.
Az egyikük Nyikolaj Patrusev, Putyin Biztonsági Tanácsának titkára, aki a szovjet összeomlással kapcsolatos összeesküvés-elméleteket visszhangozza.
Egy másikuk – a Mihail Zigar veterán orosz újságíró által közzétett jelentés szerint – Jurij Kovalcsuk gazdag bankár, Putyin régi szövetségese és barátja, aki a kilencvenes évek eleje óta, a hatalomra kerülése előtti, szentpétervári időkből ismeri.
Kovalcsuk ideológus osztja Putyin világnézetét, „amely ötvözi az ortodox keresztény miszticizmust, az Amerika-ellenes összeesküvés-elméleteket és a hedonizmust”.
„Véleményem szerint a döntéshozóinknak nemhogy nem volt szaktudásuk Ukrajnáról (valamint a volt Szovjetunió térségének egészéről), de nem is akartak rendelkezni vele” – írta e-mailben Andrej Kolesznyikov, a Carnegie Moszkvai Központ politikai elemzője.
„A saját valóságértelmezésük és ideológiai nézőpontjaik fogságában vergődnek” – írta. Ezek közé tartozik a szovjet utódállamokban gyűlölt „Russzkij Mir”, vagyis az Orosz Világ elképzelés. Ez a Kreml lazán körülírt történelmi koncepciója, amely olyan területek között képzeli el Oroszország határait, amelyeket a XIX. században birtokolt az egykori cári Oroszország.
Mint sok más hírszerző szolgálatnak, az FSZB-nek is vannak olyan egységei, amelyek politikai elemzésekkel és hírszerzéssel foglalkoznak és amelyek segítik a szolgálat vezetői – és látszólag a Kreml – döntéshozatalát.
Az FSZB külpolitikai elemzéseket végző egysége – az ötödik szolgálat kilencedik igazgatósága – február elején, hetekkel a háború előtt közvélemény-kutatásokat rendelt Ukrajnában.
A felméréseket vizsgáló brit katonai agytröszt, a Royal United Services Institute (RUSI) azt mondta: a közvélemény-kutatások többek között azt mutatták, hogy az ukránok körében széles körben elterjedt a bizalmatlanság a kormányzati intézményekkel szemben.
„Figyelemre méltó, hogy Putyin az inváziót megelőző televíziós beszédében részletesen beszélt az ukrán kormányzás kudarcairól olyan kifejezésekkel, amelyek tükrözik az FSZB felmérései által festett képet – áll a RUSI jelentésében. – Bár az FSZB felmérése talán pontosan szondázta az emberek véleményét a felmérés készítésének idején, az oroszok számára keveset mondott arról, hogyan alakulnának az érzelmek egy inváziót követően.”
„Az információk nagyon jók – mondta Nick Reynolds, a RUSI szárazföldi hadviseléssel foglalkozó elemzője és a közvélemény-kutatásokról szóló jelentés egyik társszerzője. – A mód, ahogy felhasználták, nem volt optimális.”
„A felmérések a döntéshozatal részét képezték, és úgy tűnik, hogy torzítva értelmezték az adatokat – mert az csak pillanatfelvétel volt arról, hol tart a közvélemény” – mondta a Szabad Európának. A felmérések szerint az ukránok fő gondja a háború előtt hétköznapi dolgok voltak: az élelmiszerárak, az energiaárak, a korrupció.
„Ha ezt használták fel (…) ha az volt a döntés alapja hogy ha behajtunk Ukrajnába, az emberek szívesen látnak majd minket, akkor ezekkel az információkkal durván visszaéltek” – mondta.
Kreml-intrika
A rózsás ködös moszkvai nyilvános értékelések közepette a háborúval kapcsolatos oroszországi kritikák és ellenérzések csak nyomokban jelentek meg. Ez főként annak köszönhető, hogy az orosz hatóságok cenzúráztak minden őszinte sajtóvisszhangot Oroszországon belül, bezárásra kényszerítették a független médiát és a közösségi hálókat, és még a háború vagy invázió szó használatát is megtiltották.
Március 11-én azonban egy másik jól értesült orosz újságíró jelentése szerint letartóztatták az FSZB ötödik szolgálatának vezetőjét és helyettesét, akiket azzal gyanúsítanak, hogy az ukrajnai műveletekre szánt pénzeszközöket sikkasztottak el.
Andrej Szoldatov jelentése szerint azzal is megvádolták őket, hogy tudatosan rossz információkat szolgáltattak az ukrajnai politikai helyzetről.
Ukránok a háborúról: „A gonosz emberek gyilkolnak”
„Úgy látom a ma Oroszországban elérhető elemzések minősége alapján, ahogy értékeli a helyét a világban, ahogy a szomszédokkal való kapcsolatait értékeli, ahogy a folyamatban lévő folyamatokat értékeli, hogy nagyon távol áll a valóságtól” – mondta Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök egyik vezető tanácsadója a Szabad Európa és az Amerika Hangja közös adásának, a Jelenidőnek adott interjúban.
„Elvileg nincs valós képük arról, hogy mi történik a világban, beleértve Ukrajnát” – mondta.
