Sokakat sokként ért a független, oroszbarát Călin Georgescu győzelme a román elnökválasztás előző napi első fordulójában. A második helyért folytatott küzdelem még nem dőlt el a mostani baloldali kormányfő, Marcel Ciolacu és Elena Lasconi jobbközép jelölt között.
A NATO-ellenes és antiszemita megjegyzései miatt széles körben bírált Georgescu a voksok nagyjából 22,94 százalékát szerezte meg a jelenlegi, mintegy 99,94 feldolgozottság melletti állapot szerint. Az észak-amerikai diaszpórából beérkező szavazatokkal Lasconi, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetője épphogy megelőzte a szociáldemokrata Ciolacut. Előbbi 19,17 százalékon áll, utóbbi 19,16 százalékon – ez mintegy 770 szavazatnyi különbség.
Az USR hétfő reggel bejelentette, hogy Lasconi fog összecsapni a második fordulóban Georgescuval, a politikus azonban mindössze annyit mondott az újságíróknak, hogy „pokolian nehéz volt”. A második fordulóra december 8-án kerül sor, egy héttel a december 1-jei parlamenti választások után. A küzdelmet a média Kelet és Nyugat összecsapásaként mutatja be.
Ehhez kapcsolódóan: Nem törte meg a román szélsőjobboldali Diana Șoșoacăt, hogy kizárták az elnökválasztásból
George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jelöltje 13,9 százalékot ért el, ami meglepően gyenge eredménynek számít, hiszen sokan arra készültek, hogy helye lesz a második fordulóban. A kritikusok azzal vádolják, hogy ő is Oroszország-barát, és bár fenntartaná hazája NATO-tagságát, arról beszélt, hogy az országnak semlegesnek kell lennie.
A választás előtt Ciolacu volt a favorit, a legtöbben úgy látták, hogy ő fogja követni a posztján az immár egy évtizede hivatalban lévő Klaus Iohannist. Ha valóban Lasconi fut be a második helyre, akkor 1989 óta most először áll elő olyan helyzet, hogy az egykori kommunista párt utódjának számító szociáldemokratáknak nem lesz döntős a jelöltjük.
Hivatalosan tizennégy jelölt szállt versenybe, de Ludovic Orban liberális exminiszterelnök előző héten bejelentette visszalépését, és beállt Lasconi mögé.
A részvételi arányt valamivel több mint 52 százalékra becsülik, azaz mintegy 9,44 millió választópolgár adta le a szavazatát.
A 62 éves Georgescu azt hangoztatta, hogy váratlan győzelme kiállás a béke mellett. Ez a retorika nagyban emlékeztet Orbán Viktoréra. „Ma a román nép a békéért kiáltott. És nagyon hangosan, rendkívül hangosan kiáltottak” – mondta.
Lasconi volt kisvárosi polgármester és televíziós újságíró az egyetlen elnökjelölt, aki ellenezné, hogy az ukrán kormány területeket adjon át Oroszországnak egy békeszerződés keretében. Szavai szerint ez még inkább felbátorítaná Vlagyimir Putyint. „Ha Ukrajna területeket enged át, Putyin nem fog leállni (…) Segítenünk kell Ukrajnának megnyerni ezt a háborút” – fogalmazott. Fontosnak nevezte a NATO romániai jelenlétének megerősítését is.
Oana Popescu-Zamfir, a bukaresti GlobalFocus Center kutatóintézet igazgatója úgy vélekedett, hogy az államfőválasztásnak nagy tétje van a NATO- és EU-tag Románia számára. „Romániának jövőre két fontos realitással is szembe kell néznie: a további instabilitás és konfliktus veszélyével a régióban és globálisan, különösen a Trump-féle Fehér Ház tükrében – szögezte le, kitérve a mélyülő gazdasági és pénzügyi válság kockázataira. – A választókat érdekli a jelöltek Ukrajnával, Oroszországgal, Donald Trumppal kapcsolatos álláspontja, euroatlanti orientációjuk mértéke” – húzta alá. Kiemelte: fontos, hogy az elnökjelöltek úgy tűnnek-e, mint akik képesek vezetni az országot az Oroszországgal fennálló feszültség eszkalációja esetén is.
Románia Ukrajna egyik kulcsfontosságú szövetségesévé vált az utóbbi években, nemcsak kiképzést és katonai felszereléseket biztosít, hanem lényeges szerepet játszik az ukrán mezőgazdasági termékek világpiacra szállításában is. Ez a markáns Ukrajna-párti álláspont jórészt Iohannisnak köszönhető.
Egyes elemzők szerint Georgescu sokkoló győzelme annak is köszönhető, hogy a fiatalok egyre inkább kiábrándulnak a román politikai elitből, sokan emigráltak jobb lehetőségek reményében.
Románia elnöke jelentős döntéshozatali jogkörrel rendelkezik, egyebek mellett a nemzetbiztonsági és a külpolitikai kérdésekben.
