Hosszú azoknak a befolyásos oroszoknak a listája, akiket megöltek vagy homályos körülmények között haltak meg, miután szembeszálltak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel vagy a Kremllel és az állammal. Ez a lista most újabb taggal bővült.
A lista legújabb szereplője Alekszej Navalnij, a bebörtönzött ellenzéki politikus, aki az állami korrupció ellen harcolt, és hatalmas Kreml-ellenes tüntetéseket szervezett, amivel kivívta Putyin haragját, aki igyekezett még a nevét sem kiejteni nyilvánosan.
Navalnij február 16-án halt meg egy sarkvidéki börtönben, ahol 19 éves büntetését töltötte – közölte az orosz börtönszolgálat. A 47 éves Navalnij a Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat szerint egy séta után rosszul lett, majd elvesztette az eszméletét. Mentő érkezett hozzá, de már nem tudták újraéleszteni – áll a közleményben, hozzátéve, hogy a halál okát „még vizsgálják”.
Navalnij halála egy hónappal a választások előtt történt, amelyen Putyin újabb hat évre nyerheti el az elnöki posztot.
Ismert emberek, akik erőszakos vagy gyanús halált haltak, amióta Putyin – csaknem negyedszázada – hatalomra került (nem szerepelnek a listán azok, akik túlélték a támadást, például Szergej Szkripal volt katonai hírszerző, akit 2018 márciusában mérgeztek meg a lányával együtt):
Jevgenyij Prigozsin
2023. augusztus 23.: Jevgenyij Prigozsin, a Putyinhoz közel álló Wagner zsoldoscsoport vezetője helikopterszerencsétlenségben halt meg a csoport más vezetőivel együtt. A sokáig titkolózó, majd hirtelen szókimondó Prigozsin egy sor sötét és rosszindulatú szervezet mögött állt: az amerikai választásokba beavatkozó trollfarmtól kezdve a zsoldoshadseregig, amely Szíriában és Ukrajnában is harcolt, valamint több afrikai országban is aktív volt.
A korábban Putyin szövetségeseként ismert Prigozsin június végén, napra pontosan két hónappal a halála előtt meghiúsult lázadást robbantott ki, amely állítása szerint az orosz katonai vezetők ellen irányult, de kellemetlen helyzetbe hozta Putyint, megmutatta uralmának korlátait, ezáltal halványult a nép erős és megbízható védelmezőjéről kialakult kép.
Szergej Jusenkov
2003. április 17.: Szergej Jusenkov veterán politikust, a Kreml-ellenes Liberális Oroszország párt vezetőjét lelőtték moszkvai otthona előtt.
Jusenkov élen járt a liberális képviselők kezdeményezésében, hogy vizsgálják ki a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) lehetséges érintettségét az 1999-es halálos lakásrobbantásokban. A robbantásokat, amelyekben mintegy háromszáz ember vesztette életét, csecsen fegyveresek számlájára írták, és Moszkva ürügyként használta a második csecsen háború kirobbantására.
Anna Politkovszkaja
2006. október 7.: Lakásában lőtték le Politkovszkaját, Oroszország egyik legismertebb újságíróját, aki beszámolt a csecsenföldi jogsértésekről.
Két férfit életfogytiglani börtönre, három másikat pedig sok évre ítéltek 2014-ben a gyilkosságban való részvételükért, de rokonaik, kollégáik és a nyugati kormányok azt gyanítják, hogy az orosz hatóságok soha nem fogják megtalálni és felelősségre vonni a kivégzés kitervelőit, mert egy alapos vizsgálat túl közel vezetne Putyin kormányához vagy a Kreml által támogatott csecsenföldi vezetéshez.
Alekszandr Litvinyenko
2006. november 23.: A volt orosz titkos ügynök Londonban halt meg, miután megmérgezték radioaktív polónium-210-zel. Litvinyenko 2000-ben Nagy-Britanniába menekült, miután azzal vádolta meg az FSZB-t, hogy Borisz Berezovszkij oligarcha megölésére készült. Később társszerzője volt egy könyvnek, amelyben az ügynökséget vádolta az 1999-es, lakóházak elleni merényletekért.
A brit nyomozás megállapította, hogy Litvinyenko polóniummal kevert teát ivott egy londoni szállodában tartott találkozón, amelyen néhány héttel korábban Andrej Lugovoj és Dmitrij Kovtun orosz állampolgár vett részt. Moszkva elutasította a kiadatásukat. Az Egyesült Államok 2017-ben mindkettőjüket feketelistára tette a Magnyickij-törvény alapján.
Natalja Esztemirova
2009. július 16.: Az ismert emberi jogi aktivista holttestét a fején és a mellkasán lövésnyomokkal találták meg Ingusföldön, órákkal azután, hogy otthonától nem messze elrabolták Groznijban, Csecsenföld fővárosában.
Natalja Esztemirova több száz feltételezett csecsenföldi jogsértés, köztük emberrablás és gyilkosság ügyében nyomozott. A Memorial nevű jogvédő csoport, amelynek dolgozott, azt mondta, hogy az első vizsgálatok arra utaltak, hogy a helyi bűnüldöző szervek munkatársai is érintettek lehettek a kivégzésében.
A Memorial vezetőjét, Oleg Orlovot később rágalmazásért beperelték, miután a Kreml által támogatott csecsen vezetőt, Ramzan Kadirovot vádolta meg Esztemirova meggyilkolásának megrendelésével, de végül felmentették.
Szergej Magnyickij
2009. november 16.: A börtönben halt meg az ügyvéd, aki orosz tisztviselőket gyanúsított meg egy 230 millió dolláros adócsalással. Szergej Magnyickij hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedett, de a börtönben megtagadták tőle az orvosi ellátást, ami jogvédők szerint kínzásnak felelt meg. A Kreml emberi jogi tanácsa szerint halála előtt megverték.
Az Egyesült Államok 2012-ben fogadta el a Magnyickij-törvényt, amely vízumtilalommal és amerikai vagyonuk befagyasztásával sújtja az emberi jogok megsértésében részt vevő orosz közéleti szereplőket. Később más nyugati országok is követték a példát. 2013 júliusában egy orosz bíróság Magnyickijt adócsalás vádjában bűnösnek találta egy példátlan posztumusz perben.
Borisz Nyemcov
2015. február 27.: A reformpárti volt regionális kormányzót és miniszterelnök-helyettest – aki Putyin egyik legerőteljesebb ellenfelévé vált – 55 évesen egy Kreml melletti hídon lőtték le.
Liberális képviselő volt Putyin elnöksége elején, majd részt vett a Putyin 2012-es visszatérése elleni tiltakozásokban. Határozottan ellenezte Oroszország agresszióját Ukrajna ellen 2014-ben, amelyet „aljasnak”, „szemtelennek” és „Oroszország számára károsnak” nevezett.
Gyilkossága idején ő és társai egy jelentésen dolgoztak, amely részletes bizonyítékokkal mutatta be Moszkva beavatkozásának mértékét Ukrajnában.
