Kaja Kallast a szovjet időkből ott maradt második világháborús emlékművek eltávolítását célzó erőfeszítései miatt vonnák felelősségre.
Az orosz belügyminisztérium körözési listáján a korábbi szovjet tagköztársaság kormányfőjén felül több más észt, lett és litván tisztségviselő és törvényhozó is megtalálható.
Azt nem tudni, mikor került ebbe a jegyzékbe, és a konkrét vádakat sem hozták nyilvánosságra eleinte, később viszont megerősítették, hogy az érintettek a szovjet katonai emlékművek lerombolását célzó erőfeszítéseik, „a történelmi emlékezet meggyalázása” miatt kerültek célkeresztbe.
Ehhez kapcsolódóan: Észtország vitát kavaró szovjet emlékművei
Bár a lépés a gyakorlatban nem sok jelentőséggel bír, mivel a kapcsolat már így is teljesen be van fagyva a Nyugat és Oroszország között az ukrajnai háború kezdete óta, mégis a feszültségek további erősödése felé mutat.
Ez az első alkalom, hogy az orosz kormány külföldi vezetőt vesz fel a körözési listájára, amelyen többek között Simonas Kairys litván kulturális miniszter és Taimar Peterkop észt államtitkár is fenn van, illetve számos törvényhozó a balti országokból.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kiemelte, hogy Kallas társaival „ellenségesen lépett fel országunkkal és a történelmi emlékezettel szemben”.
Marija Zaharova, a moszkvai külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy ez csupán a kezdet. „Felelősségre kell vonni azokat, akik bűncselekményt követnek el a világot a nácizmus és a fasizmus alól felszabadítók emléke ellen” – jelentette ki.
Ehhez kapcsolódóan: A múltat végképp eltörölni: Európa eltakarítja a szovjet emlékműveket
Elemzők szerint a lépéssel Moszkva ellensúlyozni próbálja, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) tavaly elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin ellen a megszállt ukrajnai területeken élő gyermekek jogellenes deportálása miatt, ami háborús bűnnek minősül.
Ehhez kapcsolódóan: Elfogatóparancsot adtak ki Putyin ellen Ukrajnával kapcsolatos háborús bűnök miatt
Az észt hatóságok egyelőre nem reagáltak a történtekre.
A korábban a Szovjetunióhoz tartozó balti államok Oroszország ukrajnai inváziójának megindítása után jelentették be, hogy elbontják a szovjet kori emlékműveket. Az észt kormány 2022-ben kétszáz–négyszáz közé tette ezek számát az országban.
