A magyarok többsége ugyan szkeptikus a Nyugattal szemben, és nem tekinti fenyegetésnek Oroszországot sem, de ennek ellenére szinte senki nem akar az orosz érdekszférába tartozni Magyarországon, derül ki egy felmérésből.
A magyarok egyharmada tekinti stratégiai partnernek Oroszországot, és a lakosság 74 százaléka gondolja úgy, hogy ápolni kellene a kapcsolatot Oroszországgal. Hiába viszonylag nagy a Nyugat elutasítottsága, ez nem jelenti automatikusan azt, hogy Oroszország felé kellene fordulni. Magyarországon a fiatalok a legnyitottabbak Oroszország felé. Ezek a főbb megállapításai a Globsec felmérésének. A pozsonyi székhelyű kutatóközpont kilenc közép-kelet-európai és nyugat-balkáni országban vizsgálta meg, hogyan vélekednek az emberek Oroszországról.
Az elemzés szerint az Oroszország iránt érzett szimpátiát több tényező befolyásolja. Ezek között van a 40 évnyi kommunizmus iránt érzett nosztalgia, a két régiót a fasizmus alól felszabadító Vörös Hadsereg emléke, a gazdasági, kulturális és vallási kapcsolatok. Minden vizsgált országban ezek eltérő kombinációja magyarázhatja, hogy miért szimpatizálnak egyes társadalmi rétegek Oroszországgal.
A legtöbben Szerbiában, Bulgáriában, Szlovákiában és Montenegróban szimpatizálnak Oroszországgal, ebben a történelmi okok mellett komoly szerepe van a közös szláv kultúrának és hagyományoknak is az elemzés szerint.
Magyarország, Csehország és Észak-Macedónia lakói már pragmatikusabbak az Oroszországgal való viszonyt illetően, míg egyedül Lengyelországban és Romániában vannak jelentős kisebbségben az Oroszországgal szimpatizálók.
Kelet vagy Nyugat?
Arra a kérdésre, hogy a saját országuknak a Kelethez, a Nyugathoz vagy inkább egyikhez sem kellene tartoznia, a legtöbben (49 százalék) ez utóbbit választották. Ezt a hozzáállást Magyarországon (és Csehországban) leginkább a Nyugathoz és annak vélt problémáihoz való negatív hozzáállás erősíti. A Nyugattól való távolságtartás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy annak alternatíváját Oroszország jelentené. Még azokban az országokban is, ahol a legtöbben szimpatizálnak a különböző orosz narratívákkal, csak kevesen választanák egyértelműen Oroszországot a Nyugat helyett.
Oroszország, mint stratégiai partner
Magyarországon, ahogy a többi visegrádi országban is, a lakosság jelentős része csalódott a rendszerváltásban. A négy országban átlagosan 28 százalék vélte úgy, hogy jobban élt a kommunizmus idején, a legtöbben Magyarországon és Szlovákiában gondolják így.
Ennek ellenére Magyarországon inkább a fiatalok látják a stratégiai szövetségest Oroszországban a felmérés szerint. Míg a 18-24 évesek 44 százaléka tekinti fontos partnernek Oroszországot, a 65 év felettiek között ez az arány már csak 21 százalék. Elemzők szerint a fiatalok azért lehetnek fogékonyabbak a Nyugat-ellenes és oroszbarát magyarázatokra, mert nincs saját tapasztalatuk arról, milyen volt az élet a szovjet befolyás idejében.
Oroszország, mint fenyegetés
Néhány kivételtől eltekintve, a régióban élők nem tekintik fenyegetésnek Oroszországot. Míg az Egyesült Államokban a lakosság fele érzi fenyegetésnek Oroszországot, az ahhoz sokkal közelebb élő közép-kelet-európaiak és nyugat-balkániak körében mindössze a lakosság negyede érez hasonlóan.
Ennek minden vizsgált országban más oka van. A magyarok elsősorban a Budapest és Moszkva közötti tisztességes kapcsolat miatt nem érzik fenyegetőnek Oroszországot.
Oroszország és a NATO
A Globsec szerint 2014 óta az orosz dezinformációs kampányok első számú célpontja a NATO. Az orosz kormány és a befolyása alatt álló médiumok NATO-ellenes híreket terjesztenek. Ezeknek egyik központi állítása, hogy a NATO szándékosan provokálja Oroszországot azzal, hogy „körbeépíti” katonai bázisokkal. Ezt átlagban 45 százalék hiszi el a vizsgált országokban. Az ezzel ellentétes állítást, miszerint Oroszország provokálja a NATO-t azzal, hogy konfliktusokat gerjeszt Kelet-Európában, már csak 40 százalék hiszi el.
A magyarok 53 százaléka ért egyet ugyanakkor azzal az állítással, hogy Oroszország agresszívan viselkedik a környező országokkal, illetve gyengíteni próbálja az EU-t és a NATO-t. 43 százalék viszont azzal ért egyet, hogy a nyugati országok gyakran igazságtalanul vádolják Oroszországot jogellenes vagy rosszindulatú magatartással.
Módszertan: az elemzés alapját adó felmérés 2020 szeptemberében és októberében készült, minden országban egy reprezentatív 1000 fős minta megkérdezése alapján. A felmérésben részt vevő országok: Bulgária, Csehország, Észak-Macedónia, Lengyelország, Magyarország, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovákia.
