Oroszország fokozta Európába irányuló gázszállítását Belaruszon és Lengyelországon, illetve Ukrajnán keresztül is, aminek nyomán a nagykereskedelmi árak azonnal csökkenni kezdtek.
Szakértők szerint előző héten még tovább súlyosbította az ellátási zavarokat és növelte az árakat a kontinensre érkező szűkös gázmennyiség, valamint az, hogy a Lengyelországon és Belaruszon áthaladó, kétezer kilométer hosszú Jamal–Európa-vezetéken három napig állt a szállítás, miután a németországi szakaszt üzemeltető Gascade vállalat megfordította az áramlást nyugatiról keleti irányba.
Vlagyimir Putyin orosz elnök október végén utasítást adott a Gazprom energetikai óriásvállalatnak az ausztriai és németországi tározók feltöltésére, de csak azt követően, hogy ez megtörtént a hazai létesítmények esetében. Ennek nyomán pedig hétfő este újraindult az orosz földgáz szállítása Németország felé.
A Gazprom kedden arról számolt be, hogy megkezdte európai tározói feltöltését, és a bejelentés máris lenyomta valamelyest az árakat a legnagyobb európai gáztőzsde, a holland TTF decemberi határidős jegyzésében. Elemzők ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy Moszkvának többet kellene tennie az európai aggodalmak csillapítása érdekében ahhoz, hogy jelentősebb áresés következzen be.
Több tényező számlájára írható, hogy a gázárak az egekbe szöktek az utóbbi időszakban. Sokak szerint a Gazprom mesterségesen hajtja fel a földgáz árát a kontinens egyik legfőbb ellátójaként azzal, hogy bár teljesíti kötelezettségeit meglévő hosszú távú szerződései alapján, nem kötött újabb szállítási megállapodásokat az ukrajnai tranzitútvonalon keresztül. Mások ugyanakkor úgy vélik, hogy nem ez a jelenség egyetlen oka, ugyanis fennakadások voltak például a norvég gázexportban is, számos amerikai LNG-szállítmányt pedig átirányítottak a kelet-ázsiai piacokra, ahol még az európainál is magasabbak az árak. Fontos emellett az is, hogy tavaly a megszokottnál hosszabb és hidegebb volt a tél Európában, és sok tározót azóta még nem töltöttek újra.
Összességében az európai gáztározók 75,6 százalékos telítettségi szinten álltak hétfőn, szemben a tavaly ilyenkor regisztrált 93,9 százalékkal. Az Európai Unió tárolókapacitásának nagyjából negyedét adó németországi létesítmények esetében ez a szám 69,9 százalék, míg egy évvel ezelőtt 93,3 százalék volt.
A rekordmagas árak nyomán pedig emelkedett az elektromos áram ára is azokban az országokban, amelyekben az áramtermelés jelentős hányadát a gázerőművek adják.
Még kialakulhat hiány
„Jelentős könnyebbséggel jár ez az európai energiapiacok számára, habár még kialakulhat hiány télen, ha hosszú hetekig nagy lesz a hideg, és/vagy a fokozott orosz ellátás nem bizonyul elegendőnek” – írta az Eurasia Group tanácsadócég.
Rámutattak, hogy a Kreml elsősorban a nemrég befejezett, Oroszországot Németországgal összekötő, Északi Áramlat 2 nevű vezetéken keresztül kívánta volna leszállítani a megnövelt gázmennyiséget, elkerülve az ukrajnai tranzitot. A vezeték használatba vételéhez azonban még szükség van a német és az európai uniós hatóságok jóváhagyására, amelyre a prognózisok szerint csak a jövő év elején fog sor kerülni.
Oroszország hosszú évtizedeken át az Ukrajnán keresztülhaladó gázvezetékekkel látta el Európát. Az utóbbi években azonban Moszkva több elkerülő tranzitútvonalat is kiépített, például a Török Áramlatot a Fekete-tenger, valamint az Északi Áramlatot a Balti-tenger alatt. Utóbbi kapacitását növelné az újabb vezetékpár, amely azonban a bírálók szerint káros lehet Ukrajna nemzetbiztonsága szempontjából, ugyanis ha nincs szükség a tranzitra, Oroszország a jelenleginél is agresszívabban léphet fel szomszédjával szemben.
