Az oroszok megkezdték szavazataik leadását a háromnapos elnökválasztás első napján. A győztes minden bizonnyal Putyin elnök lesz, aki újabb hat évvel hosszabbítja meg hivatalban töltött idejét. A komolyan vehető ellenfeleket eltiltották az indulástól, független média gyakorlatilag nem létezik.
A szavazás, amely a várakozások szerint nem lesz szabad és tisztességes, egyben az első jelentős választás Oroszországban azóta, hogy Putyin 2022 februárjában megkezdte teljes körű invázióját a szomszédos Ukrajna ellen.
A 71 éves Putyinnal szemben, aki csaknem 25 éve elnök vagy miniszterelnök, három kevéssé ismert politikus indul – Leonyid Szluckij, a Liberális Demokrata Párt vezetője, Vlagyiszlav Davankov, az Állami Duma alelnöke, az Új Emberek párt tagja, és Nyikolaj Haritonov képviselő a Kommunista Párt színeiben. Az ő politikai álláspontjuk csaknem teljes egészében megegyezik Putyinéval.
Borisz Nagyezsgyin hatvanéves háborúellenes politikus jelöltségét múlt hónapban utasította el az Orosz Központi Választási Bizottság (CIK) azzal az indokkal, hogy hibákat találtak a pályázatát támogató aláírások egy részénél. Fellebbezett, de az orosz legfelsőbb bíróság helybenhagyta a CIK döntését.
Ehhez kapcsolódóan: Az orosz legfelsőbb bíróság elutasította a választásból kizárt háborúellenes elnökjelölt fellebbezését
Az első szavazóhelyiség Oroszország távol-keleti részén helyi idő szerint március 15-én reggel 8 órakor (magyar idő szerint 14-én este 9-kor) nyitott ki. A nap előrehaladtával a választók közel százezer szavazóhelyiségben adják le voksukat az ország 11 időzónájában, illetve azokon az ukrajnai területeken, amelyeket Moszkva illegálisan annektált.
Ukrajna és a nyugati kormányok elítélték és törvénytelennek nevezték, hogy Oroszország az ukrán területeken is megtartja a szavazást.
A választás eredményét várhatóan március 18-án hirdetik ki.
Az eredmény aligha kétséges, miután Putyin ellenfelei börtönben vagy száműzetésben vannak, illetve meghaltak. A VCIOM News március elején végzett felmérése szerint a szavazni szándékozó állampolgárok 75 százaléka azt mondta, hogy Putyinra, a KGB egykori külföldi hírszerző tisztjére adja le voksát.
A független médiát és az emberi jogi csoportokat megbénító, kíméletlen fellépés az ukrajnai invázió megindítása, 2022 februárja előtt kezdődött, de azóta felgyorsult. Csaknem pontosan egy hónappal az elnökválasztás előtt Putyin legkeményebb kritikusa, Alekszej Navalnij ellenzéki politikus gyanús körülmények között halt meg egy elszigetelt sarkvidéki börtönben, miközben sokak által politikai indíttatásúnak tekintett büntetését töltötte.
Ehhez kapcsolódóan: Ügyvédektől hívőkön át a független médiumokig: kik állnak Putyin célkeresztjében az elnökválasztás előtt?
Sok megfigyelő szerint Putyin még a leggyengébb kihívóit is távol tartotta, hogy minél nagyobb győzelmet arathasson, amelyet később hivatkozásként hozhat fel arra, hogy az oroszok támogatják az ukrajnai háborút és kezelését.
A legtöbben azt mondják, nem számítanak arra, hogy a választások szabadok és tisztességesek lesznek, a független ellenőrzés lehetősége nagyon korlátozott. Nagyezsgyin bejelentette, hogy megfigyelőket fog toborozni, de nem világos, hogy ez sikerült-e neki, ugyanis csak regisztrált jelöltek vagy államilag támogatott tanácsadó testületek küldhetnek megfigyelőket a szavazóhelyiségekbe.
„Ki a csuda hiszi azt a világon, hogy itt valódi választások lesznek?” – kérdezte Michael McFaul, az Egyesült Államok volt moszkvai nagykövete az orosz Jelenidő szerkesztőségének adott interjújában a szavazás előtt.
Az oroszul megszólaló McFaul hozzátette: meg van győződve arról, hogy Joe Biden amerikai elnök adminisztrációja és a világ más demokráciái azt mondják majd, hogy a szavazás nem nyújtott lehetőséget valódi és tisztességes választásra, de abban kételkedik, hogy elutasítanák Putyin elismerését Oroszország elnökeként.
„Úgy hiszem, hogy ez lenne a helyes lépés, de arra számítok, hogy Biden elnök nem fogja azt mondani, hogy Putyin nem Oroszország elnöke. A többi vezető sem fogja ezt megtenni, mert meg akar őrizni valamilyen kapcsolatot Putyinnal” – mondta.
Halála előtt Navalnij azt remélte, hogy a szavazással demonstrálni lehet a közvélemény elégedetlenségét mind a háborúval, mind Putyin keménykezű uralmával szemben. Arra szólította fel a választókat, hogy mindannyian 12 órakor adják le voksukat. Az akció a Délben Putyin ellen nevet kapta. Navalnij özvegye azóta másokkal együtt a tiltakozás megtartására szólította fel az oroszokat.
Az így kialakuló hosszú sorok virális képei jeleznék az ellenzék méretét, és aláásnák azt az elsöprő eredményt, amellyel a Kreml várhatóan kiáll majd. A stratégiát Navalnij röviddel a halála előtt hagyta jóvá, és özvegye, Julija Navalnaja népszerűsítette.
„A választás napját arra kell felhasználnunk, hogy megmutassuk: létezünk és sokan vagyunk, valódi, élő, igazi emberek Putyin ellen. (…) A következő lépés rajtatok múlik. Putyin kivételével bármelyik jelöltre szavazhattok. Elronthatjátok a szavazólapot” – mondta Navalnaja.
Hogy ez a stratégia mennyire fog működni, az egyelőre nem világos. Moszkva legfelsőbb rendészeti hivatala március 14-én büntetés terhe mellett óva intette az orosz főváros szavazóit a részvételtől az akcióban.
