A beteg és az orvos érdekében sem szabad eltitkolni egy új gyógyszer használati utasítását. Hétfőig elvileg minden kérdést megválaszol az állam az orvosok új jogviszonyáról. Kincses Gyulát, a Magyar Orvosi Kamara elnökét kérdeztük a szakmát érintő ügyek friss fejleményeiről.
Miért fontos az orvosoknak pontosan ismerni, hogy milyen Covid-oltást adnak be a betegeknek?
Nem csak gyógyszeres, hanem bármilyen kezelésnél akkor védett az orvos és a beteg, ha az a szakmai előírásoknak megfelelően történik. A gyógyszeres kezelésnél, így a védőoltásoknál is ennek a legfontosabb elemét alkalmazási előíratnak hívják. Ez az a dokumentum, ami leírja, hogy kinek adható a szer, milyen betegségre, kinek egyáltalán nem adható, mik a várható kockázatok és hogyan lehet azokat elhárítani.
Ez ad megfelelő biztonságot a betegnek arra, hogy kivédje azokat az elkerülhető mellékhatásokat, amikre lehet számítani. Másrészt ez ad jogi és erkölcsi biztonságot az orvosnak is. Hiszen ha az orvos a szakmai szabályoknak megfelelően járt el, akkor a felelősség innentől kezdve nem őt terheli.
De nem mondhatja azt az állam az az orvosoknak, hogy „most nem kell tudnotok, hogy mit adtok be, elég, ha csak az OGYÉI tudja vagy még ők se”?
Ez nem helyettesíti az alkalmazási előíratot, nem derül ki belőle például hogy hány éves korig adható, vagy mondjuk terhes nők megkaphatják-e. Például egy tévé is hiába kifogástalan műszakilag, ha nincs hozzá megfelelő használati utasítás, akkor nem lehet kereskedelmi forgalomban árulni. Itt az alkalmazási előírat a használati utasítás. Ez nem minősíti terméket, de az állam engedélyezési mechanizmusa nem helyettesítheti.
Válaszolt az OGYÉI a kérésükre, hogy ezt hozzák nyilvánosságra?
Nem volt még rá idejük. De az EMMI azt nyilatkozta nemrég, hogy rövid időn belül nyilvánosságra fogják hozni az alkalmazási előíratot. Ha ez így lesz, azt megnyugtatónak tartjuk.
Márciustól már életbe lép az orvosok jövőjét alapvetően meghatározó új törvény. Csak nem tudni, hogy pontosan hogyan, mert rengeteg alapvető kérdés még mindig a levegőben lóg. Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) szerdára ígért részletes tájékoztatást. Milyen javaslatok születtek eddig?
Az intézményvezetők tegnap késő este kaptak egy levélcsomagot, ami a kérdések egy részére választ ad. A kérdések fennmaradó részére február 8-i határidőt adott magának az OKFŐ. Mindennek az a tétje, hogy lesz-e elég ideje az egészségügyi dolgozóknak arra, hogy megfontolt döntést hozhassanak. A betegeknél is tájékozott beleegyezésre van szükség.
Azaz nem elég megkérdezni, hogy beleegyezik-e mondjuk egy műtétbe. Hanem tudnia kell, hogy mi az a műtét, milyen következményekkel járhat, milyen előnyei, milyen hátrányai vannak. Ugyanez a tájékozott beleegyezés szükséges a kollégáink részéről is, tudniuk kell, hogy mit írnak alá. Március elseje után csak az dolgozhat az állami egészségügyben, aki vállalja az új jogviszonyt, de ehhez ismerni kellene a feltételeket. Ezért fontos, hogy minél hamarabb derüljenek ki a részletek.
Elég fontos kérdés például, hogy a pécsi, a szegedi és a debreceni egyetemet is papíron magánegyetemmé alakítja át a kormány, a Színház- és Filmművészeti Egyetem vagy a Corvinus mintájára. De arról még most sem lehet tudni semmit, hogy az ott dolgozó egészségügyi szakemberekre vonatkozik-e majd az új törvény? Ők egy magánszervezet dolgozói lesznek, ennek megfelelő lehetőségekkel és kötelezettségekkel vagy állami alkalmazottak?
Három miniszternek és az országos kórház-főigazgatónak írtunk ez ügyben, pontosan leírva az ezzel kapcsolatos aggályainkat. Az országos kórház-főigazgató úr válaszolt annyit, hogy fontos a kérdés, és dolgoznak a megoldáson. Magyarul nem tudjuk, de a problémát ismerik.
A vakcinák hatásossága
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
