Ostrom alá vett kikötőkben, magtárakban áll a világpiacra szánt búza
Amióta Oroszország kilépett a fekete-tengeri gabonaegyezményből, amely lehetővé tette az ukránoknak, hogy védett tengeri útvonalakon gabonát exportálhassanak a világpiacra, és kikötőket, magtárakat támadott meg, egyre több gazda adja fel munkáját, ami világszinten súlyos gazdasági krízishez vezet.
1
A korlátozott lehetőségek miatt sok gazdálkodó úgy dönt, hogy egyáltalán nem vet. Elemzők szerint a mezőgazdaságtól függő Ukrajnában a kukorica- és búzatermelés idén közel negyven százalékkal elmarad a háború előtti szinttől
2
Viktor Cvik általában gabonatermése kilencven százalékát a dél-ukrajnai Odessza kikötőjéből exportálja. Bár az idei termés húsz százalékkal több lett, mint a tavalyi – ami békeidőben előnyös lett volna –, a háború idején a magas logisztikai költségek és az ukrán fekete-tengeri kikötők orosz blokádja miatt a gabonaszállítás megfizethetetlenül drága
3
Oroszország múlt hónapban kilépett egy háborús megállapodásból, amely lehetővé tette Ukrajna számára, hogy gabonát szállítson a világ minden tájára. Sok ukrán gazdához hasonlóan Cvik üzlete is gyakorlatilag megfeneklett. Mivel nincs mód az értékesítésre, most az a gondja, hogyan maradjon talpon anyagilag. Arra a kérdésre, hogyan képzeli el vállalkozása és hetvenhét alkalmazottja jövőjét, akiknek megélhetése tőle függ, Cvik azt válaszolta: „Túl fájdalmas erről beszélni”
4
A megállapodás felmondása óta Oroszország célba vette Ukrajna kikötőit és különösen gabonasilóit, mint például ezt az augusztus 16-án kora reggel megtámadott Odessza melletti silót. Ukrajna megtorlásképp Oroszország kikötőit vette célba, ami a búza és a kukorica árának megugrását eredményezte a világpiacokon