A magyar kormány Fertő tavi beruházása és az osztrák oldalon tervezett új szélerőműpark miatt fordult az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez (UNESCO) egy osztrák civil szervezet – értesült a Szabad Európa. Az Alliance for Nature levélben kezdeményezte az UNESCO Világörökségi Tanácsánál a Fertő-táj vörös listára (veszélyeztetett terület) helyezését. A beadványhoz csatlakozott a magyar beruházás ellen évek óta tiltakozó Fertő tó Barátai Egyesület is.
Az osztrák környezetvédő szervezet szerint jelenleg négy veszély fenyegeti a tavat és környezetét:
1. A tópart beépítése osztrák és magyarországi turisztikai projektek részeként(még akkor is, ha a fertőrákosi projekt jelenleg leállt).
2. A Fertő külső vízzel való doppingolása a Duna magyarországi szakaszából.
3. A Fertőzugban (Seewinkel) lévő tavak kiszáradása a talajvíz túlzott, mezőgazdasági célú kivétele miatt.
4. A Neusiedl–Weidenbe (magyarul Nezsider és Védeny) tervezett szélerőműpark miatt. (A védett helyszínhez túl közel tervezett, 200-244 méter magas szélturbinákkal.)
A Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj világörökségi terület teljes kiterjedése 74.716 hektár. Mint a Fertő-Hanság Nemzeti Park weboldaláról kiderül, a kiemelten védett terület „magában foglalja a Fertő–Hanság Nemzeti Park Fertő-táji teljes területét, továbbá Fertőrákos települést a műemléki jelentőségű területként védelem alatt álló településmaggal együtt, a Páneurópai Piknik-emlékhelyhez vezető útig – valamint a nagycenki volt Széchenyi-kastély védett műemléki környezetét –, beleértve a kastélytól Széchenyi Béla és Erdődy Hanna síremlékéig vezető védett hársfasort (Nagy allé) is; Fertőd belterületét, a fertődi Esterházy-kastély védett műemléki környezetét, a Fertőd tó felé eső területét a Pamhagenbe vezető útig, továbbá Sarródot és Fertőbozt, valamint Fertőszéplak, Hegykő, Fertőhomok, Hidegség, Balf (Sopron) települések beépített és a tó felé eső területeit. A pufferzónát (védőzónát) Nagycenk, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak közigazgatási területei alkotják.”
Az osztrák szervezet (Alliance for Nature) most levélben kezdeményezte az UNESCO-nál, hogy – a fenti okok miatt – vegyék fel a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára a Fertő tavi területet is.
Ehhez kapcsolódóan: A Fertő tavat védő civilek javára döntött a bíróság
Korábban a szintén védett és a világörökségi listán sorolt budapesti Belváros és a budai vár területén zajló építkezések kapcsán is felmerült, hogy felkerülhet a veszélyeztetett helyek listájára. Az UNESCO többször is küldöttségekkel ellenőrizte a helyszínt, és éveken át sorolta a magyarországi műemlékvédelemmel kapcsolatos problémákat. Végül nem került fel a budapesti terület a veszélyeztetett helyszínek listájára.
Ehhez kapcsolódóan: „Ha ezt lehet, akkor elveszett a teljes természetvédelem” – Környezetvédők a bizonytalan sorsú Fertő tavi beruházásról
Ennek ellenére több szakember és műemlékvédelmi szervezet évek óta hangoztatja, hogy szerintük a kormány túl rugalmasan kezeli a műemlékvédelmi szabályokat, és – többnyire barátinak mondott beruházásoknál – kimondottan szembemegy ezekkel. Ennek kapcsán az Átlátszó cikkezett többek között a Tiborcz István és a volt MNV-vezér Szivek Norbert érdekeltségébe tartozó, a Mahart-házat is magában foglaló szállodaépítésről (például itt, itt és itt) és a Wáberer György cégéhez kötődő Radetzky-laktanyáról. (Wáberer idén februárig egy másik UNESCO-listás világörökségi helyszínért, a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtájért felelt kormánybiztosként.)
Az UNESCO 1972-ben elfogadott világörökség-egyezményét aláíró országok (1985 óta Magyarország is) vállalták, hogy a területükön található világörökségi helyszíneket óvják és megőrzik a későbbi generációk számára is.
A Magyar UNESCO-bizottság szerint az UNESCO világörökségi listáján sorolt magyarországi helyszínek az alábbiak:
- Budapest: a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (kulturális) (1987 és 2002, bővítés)
- Hollókő-Ófalu és környezete (kulturális) (1987)
- Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (természeti) (1995)
- Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete (kulturális) (1996)
- Hortobágyi Nemzeti Park – a puszta (kulturális) (1999)
- Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője (kulturális) (2000)
- Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (kulturális) (2001)
- Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj (kulturális) (2002)
Az UNESCO Világörökség-bizottság az évente egyszer, nyár elején tartott közgyűlésén dönt az egyes területek kapcsán szükséges intézkedésekről.
