Támogatói szerint Kínában őrizetbe vétele után csaknem három évvel öt év börtönre ítéltek egy újságírónőt, aki az országban születőben lévő #metoo mozgalmon keresztül hirdette a nők jogait. A vád felbujtás volt az államrend felforgatására.
Az Associated Pressnek eljuttatott ítélet kimondja, hogy Huang He-csien százezer jüan (több mint ötmillió forint) pénzbírságot is köteles megfizetni. Ezzel aláhúzza a kormányzó Kommunista Párt intoleranciáját minden olyan cselekedettel szemben, amely kívül esik az ellenőrzésén egy olyan rendszerben, amelynek a felső szintjét férfiak uralják.
A kínai #metoo mozgalom csak rövid ideig virágzott, mielőtt a kormány elfojtotta volna. Kína gyakran úgy hallgattatja el az aktivistákat, hogy hosszú ideig magánzárkában tartja, majd börtönbüntetésre ítéli őket.
Huang szabadon bocsátásának dátuma 2026. szeptember 18., miután beleszámítják büntetésébe az őrizeti idejét is. Vele együtt őrizetbe vett aktivistatársát, Vang Csian-binget ugyanazon vád alapján három év hat hónap börtönbüntetésre ítélték. Vang inkább munkajogi tevékenységéről ismert, de segített a nőknek a szexuális zaklatások bejelentésében is.
Huang és Vang ügye a jelek szerint összefonódik a jogvédőkkel szembeni általános fellépés legutóbbi hullámával. Ez a tendencia a #metoo mozgalom előtti incidenseket is érint, ilyen volt például azoknak a nőknek a letartóztatása 2015-ben, akik a közösségi járműveken tapasztalható szexuális zaklatások ellen terjesztettek röpiratot.
A szabadúszó újságíróként dolgozó Huang 2018-ban segített az első kínai #metoo-ügy kirobbantásában, amikor nyilvánosságra hozta egy végzős egyetemista vádjait arról, hogy Kína egyik legrangosabb egyetemén szexuálisan zaklatta doktori dolgozatának témavezetője.
Barátaik szerint Huang és Vang 2021. szeptember 19-én tűnt el, egy nappal azelőtt, hogy Huang az Egyesült Királyságba repült volna, hogy megkezdje a nemi erőszakkal és konfliktusokkal foglalkozó mesterképzését a Sussexi Egyetemen. 2023 szeptemberében bíróság elé állították őket.
A Nemzetközi Női Médiaalapítvány korábban Huangnak adományozta a Wallis Annenberg Justice for Women Journalists (Igazságot a női újságíróknak) díját.
Huang és Vang támogatói egy GitHub-weboldalt hoztak létre, ahol az üggyel kapcsolatos legújabb fejleményeket és gondolataikat teszik közzé. Kínát a megfigyelőcsoportok rendszeresen a legtöbb újságírót bebörtönző országok közé sorolják.
Az Amnesty International kínai igazgatója, Sarah Brooks nyilatkozatban bírálta a Huang elleni ítéletet, amelyet támadásnak minősített a nők érdekképviselete ellen a Kínai Népköztársaságban, amely régóta hirdeti, hogy „az eget félig a nők tartják a magasban”, miközben intézményeit változatlanul a férfiak uralják.
„Ezek az ítéletek meghosszabbítják mélységesen igazságtalan fogva tartásukat, és további dermesztő hatást gyakorolnak az emberi jogokra és a társadalmi érdekképviseletre egy olyan országban, ahol az aktivisták egyre növekvő állami erőszakkal szembesülnek” – fogalmazott Brooks e-mailben elküldött állásfoglalásában.
„Valójában tényleges bűncselekményt nem követtek el. A kínai kormány ürügyet gyártott ahhoz, hogy fenyegetőnek nyilváníthassa a munkásságukat, és célkeresztbe vehesse őket, amiért önmagukat és másokat tanítják a társadalmi igazságosság olyan kérdéseiről, mint a nők méltósága és a munkavállalók jogai” – mondta Brooks.
