Mérföldkőként hivatkozott az Oroszországból Paksra érkező zónaolvadék-csapdára Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, de azt nem tette hozzá, hogy teljes értékű létesítési engedély híján nem lehet beszerelni. Az engedély megszerzése négy éve húzódik. Paks II.-nek az eredeti tervek szerint 2020-ban kellett volna elindulnia; most a 2030-as évek eleje a cél.
Megérkezett Paksra Oroszországból az első hosszú gyártási idejű és legnagyobb tömegű berendezés, a passzív biztonsági rendszer kulcseleme, az úgynevezett zónaolvadék-csapda. Bár a beruházás még nincs abban a fázisban, hogy beépíthetnék, de ha ott tartana, akkor sem lehetne megtenni a teljes értékű létesítési engedély nélkül, amelyet négy év alatt nem sikerült megszerezni – írja a hvg.hu.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter augusztus 1-jén jelentette be, hogy „újabb mérföldkőhöz ért a paksi bővítés azzal, hogy megérkezett Magyarországra az egyik legfontosabb hosszú gyártási idejű berendezésnek számító zónaolvadék-csapda vízi úton Oroszországból”.
Korábbi cikkünk a témában: Lehet-e az Országos Atomenergia Hivatal Magyarország ellenfele?
A lapnak az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) megerősítette, hogy a berendezést csak a frissített előzetes biztonsági jelentés (ebj) elfogadását követően lehet beépíteni.
A zónaolvadék-csapda közvetlenül a reaktortartály alatt helyezkedik el, így vészhelyzetben fel tudja fogni a kiömlő folyadékot. Maximális átmérője 11 méter, több mint 15 méter magas, a tömege meghaladja a 730 tonnát.
Az erőműnek jelenleg a lap szerint feltételes létesítési engedélye van, amelyet 2022-ben kapott meg. Paks II. saját felelősségére kezdte meg az alapozást, a folytatásra még nincs engedélye.
Az OAH közlése szerint a frissített előzetes biztonsági jelentés vizsgálata folyamatban van. A hatóság akkor fogadja el, ha megbizonyosodott arról, hogy a dokumentum megfelel a vizsgált szempontoknak – írja a lap.
