Moldova két, többségében oroszbarát területén élő emberek jelentkeznek, hogy a Kreml Ukrajnába betörő csapataival harcoljanak.
Már csak néhány bürokratikus akadályt kell leküzdenie, és Andrej otthagyhatja gyári állását Transznisztriában, Moldova oroszbarát szakadár régiójában, fegyvert ragadhat, és csatlakozhat hasonló gondolkodású honfitársaihoz, akik a szomszédos Ukrajnában harcolnak a megszálló orosz csapatokkal.
Andrej, aki nem volt hajlandó megadni a vezetéknevét, nemrég azt mondta a Szabad Európa moldovai szolgálatának, hogy már csak a Transznisztria de facto fővárosában, Tiraszpolban lévő orosz konzulátusra vár, hogy megújítsák lejárt orosz útlevelét, amelyet a moldovai mellett mindig magánál tart.
Elmondása szerint ezzel a dokumentummal Moszkvába utazik, ahol a külföldieket háborúba csábító online hirdetés alapján egy toborzóirodában kell majd befejeznie a papírmunkát, mielőtt a frontra indul. Becslések szerint kétszázhúszezer orosz állampolgár él a Moldovától a kilencvenes évek elején elszakadt Transznisztriában, ahol mintegy ezerötszáz orosz katona állomásozik.
Andrej elmondta: reméli, hogy csatlakozhat az úgynevezett Dnyeszter osztaghoz, egy moldovaiakból álló zsoldosegységhez, amelyet állítólag Alekszandr Kalinyin hozott létre, akit az EU és az Egyesült Államok is feketelistára tett oroszbarát tevékenysége miatt. Kalinyin állampolgárságát Moldovában ugyanezen okok miatt vették el, de vannak ennél sokkal baljósabbak is. Például nemrégiben azzal fenyegetőzött, hogy egy harcosokból álló csoport élén a fővárosba, Kisinyovba vonul, hogy megbuktassa Maia Sandu elnök Nyugat-barát kormányát.
Oroszország mind a reguláris fegyveres erőkre, mind a katonai magáncégekre támaszkodik az ukrajnai harcokban. A parancsnokság és a toborzás határai gyakran elmosódnak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt, megkönnyítette a papírmunkát, és ösztönzőket kínál, hogy külföldi katonákkal turbózza fel haderejét.
Januárban Putyin rendeletet adott ki, amely lehetővé teszi, hogy az orosz hadseregben vagy katonai alakulatban szolgáló külföldi állampolgárok orosz állampolgárságot kapjanak maguk és családjuk számára.
Úgy tűnik, Putyinnak egyre több emberre van szüksége, mivel a veszteségek továbbra is nőnek, annak ellenére, hogy az orosz megszálló csapatok a közelmúltban a több ezer kilométeres kelet-ukrajnai frontvonal egyes pontjain előretörtek.
Oroszország ritkán vagy egyáltalán nem közöl áldozatokról szóló adatokat. A védelmi minisztérium legfrissebb, 2023 januárjában közzétett adatai alig több mint hatezer halálos áldozatról szóltak, bár egy nemrégiben készült amerikai értékelés szerint ez a szám jóval magasabb, több mint háromszázezer.
Kijev szintén vonakodott adatokat közölni katonai veszteségeiről, bár Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február 25-én azt mondta, hogy harmincegyezer ukrán katona esett el a háborúban az invázió óta eltelt két évben.
Andrej, aki egy ablakgyártó cégnél dolgozik a Tiraszpoltól nyugatra fekvő Bender városában, azt mondta, hogy a csatlakozás a Transznisztriában harcoló egységhez lehetővé tenné számára, hogy találkozzon „testvéreivel”, akik „ugyanazokat az eszméket vallják”, mint ő maga.
A Telegram és a Viber üzenetküldő alkalmazással érik el a célcsoportot Transznisztriában és Gagauziában, Moldova egy másik autonóm régiójában, ahol – akárcsak Transznisztriában – a Kreml-párti helyiek fűtik az oroszbarát érzelmeket.
A közelmúltban ez a nyomás fokozódott. Transznisztriában, ahol Oroszország közel kétezer katonát állomásoztat, akiket békefenntartóknak nevez. A helyi parlament február 28-án Oroszországhoz fordult nem részletezett védelemért, panaszkodva a Kisinyov felől érkező „nyomásgyakorlásra”.
„Hogyan csatlakozhatok a különleges katonai művelethez?”
„Jó napot kívánok! Transzdnyeszteri vagyok, ötvenöt éves. Van esélyem bekerülni az SVO-ba (különleges katonai művelet)?” – kérdezi egy AnD nevű felhasználó egy orosz nyelvű Telegram-toborzócsatornán.
Neki és más transznisztriai férfiaknak válaszolva a moszkvai toborzócsatorna adminisztrátora azt mondja, fontos, hogy Moszkvába menjenek, és legyen orosz útlevelük és orosz katonai igazolványuk. Megígéri, hogy elszállásolják őket, és segítenek megszerezni a szükséges katonai okmányt, ha még nem rendelkeznek vele.
Az adminisztrátor azt is megígéri, hogy néhányuknak megtéríti az utazási költségeit, míg másoknak azt tanácsolja, hogy vegyen fel kölcsönt a rokonaitól, és „fizesse vissza az adósságot, amikor megkapja a zsoldosszolgálatért járó első fizetését”.
Moszkvába eljutni trükkös és költséges, mivel Európa nagy része lezárta légterét és repülőtereit az orosz kereskedelmi járatok előtt, a légi útvonalak általában Isztambulon vagy Dubajon keresztül vezetnek. Az Oroszországba vezető buszos utak még körülményesebbek a szomszédos Ukrajna megkerülésével.
Bár nem világos, hogy ezek a Viber- és Telegram-csatornák milyen kapcsolatban állnak Kalinyinnel, ő maga is aktív a közösségi médiában, ahol moldovai férfiakat népszerűsít és toboroz a zsoldoscsapatába. Kalinyint 2023 novemberében Sandu megfosztotta moldovai állampolgárságától „idegen állam fegyvereseihez való toborzás” miatt.
2022 szeptemberében az elnök kijelentette, hogy azok az orosz és moldovai állampolgársággal rendelkező emberek, akik bevonultak az orosz hadseregbe, hogy Ukrajnában harcoljanak, elvesztik moldovai állampolgárságukat. Kalinyin úgy utasította el Telegram-csatornáján Sandu lépését, mint kísérletet arra, hogy „eltávolítsa azokat a politikai személyiségeket, akik versenybe szállhatnak ellene a 2024-es elnökválasztáson”.
Napokkal Sandu akciója után Kalinyin azzal fenyegetőzött, hogy Kisinyovba vonuló külföldi csapatokkal eltávolítja, és olyan megjegyzéseket tett közzé, amelyek miatt egy második büntetőeljárás is indult ellene.
A Dnyeszter különítmény az egyetlen katonai alakulat, amely aktívan és nyíltan toboroz moldovai állampolgárokat.
Kalinyin, aki az ukrajnai harcok közepette katonaruhába öltözve posztol magáról, nem közölte egységének létszámát. Azoknak, akik csatlakoznak, havi kétezer-egyszáz eurós (nyolcszázharmincezer forintos) fizetést ígér, miután újoncként egyszeri, négyezer-nyolcszáz eurós belépő bónuszt kapnak. Hogy mindezt miből finanszírozzák, nem világos.
Kalinyin moldovai harcosai egy szélesebb körű, a Kremlhez kötődő zsoldosok és más katonai egységek hálózatának részei lehetnek.
Az orosz Vzgljad hírportálnak adott január 16-i interjúban Kalinyin azt állította, hogy egysége a Skif zászlóaljba volt beágyazva, egy zsoldoscsoportba, amely a Terek Brigád alá van rendelve, amely viszont az Oroszországi és Külföldi Kozák Harcosok Szövetségének része.
A Szabad Európa oknyomozó egységei, a Schemes és a Szisztema nemrégiben végzett vizsgálata megállapította, hogy a Redut nevű állítólagos katonai magáncég valójában egy olyan toborzási rendszer a katonai egységek számára, amelyet az orosz fegyveres erők és hírszerző ügynökségük koordinál és finanszíroz. A vizsgálat megállapította, hogy a Redut által állítólagosan finanszírozott egységek egyike a Skif.
Kalinyin mindeddig nem árulta el, hol vannak az egységei, illetve hol vannak bevetve. 2023 októberében a Kreml-közeli média arról számolt be, hogy a Skif zászlóalj rajtaütött egy ukrán katonai konvojon Donyeck Szoledar városának közelében, a kelet-ukrajnai területen, amelyet 2014 óta részben az oroszbarát csapatok ellenőriznek.
Mindkét oldal soraiban vannak külföldi harcosok, Kijev nyíltan toboroz nemzetközi légiójába, amelynek létszáma a kezdeti lelkesedés után állítólag csökkent.
Az orosz zsoldoscsoportok oldalán harcoló külföldiek havonta több ezer eurót kaphatnak, ami valószínűleg túlszárnyalja mindazt, amit otthon meg tudnának keresni. A CNN nemrég arról számolt be, hogy tizenötezer nepáli férfi csatlakozott az orosz hadsereghez, miután az orosz kormány tavaly jövedelmező csomagot hirdetett a külföldi katonák számára.
Azt, hogy hány külföldi harcol Ukrajnában Oroszországért, nehéz megmondani, mivel sokan szolgáltak mind zsoldoscsoportokban (főként a Wagner-csoportban, mielőtt feloszlatták), mind az orosz hadsereg reguláris egységeiben.
A külföldi sorkatonák áldozatainak száma szintén tisztázatlan. A BBC orosz szolgálata nemrégiben arról számolt be, hogy 2023 decemberének végéig legalább kétszázötvennégy olyan külföldi halt meg, aki az orosz hadseregben szolgált. Ez valószínűleg csak töredéke az orosz áldozatok valós számának.
Egy 2023. december közepén titkosítás alól feloldott amerikai hírszerzési jelentés becslése szerint háromszáztizenötezer orosz katona halt meg vagy sebesült meg Ukrajnában. Ha ez a szám pontos, akkor a jelentés szerint ez a szám a háború előtt Oroszország nagyjából háromszázhatvanezer katonájának nyolcvanhét százalékát jelentené.
A Mediazona független orosz hírportál február 24-én arról számolt be, hogy 2022 és 2023 között mintegy hetvenötezer orosz férfi halt meg a háborúban.
A Mediazona és a Meduza, egy másik független orosz hírportál által közösen közzétett vizsgálat szerint Oroszország ukrajnai veszteségeinek üteme nem lassul, Moszkva naponta mintegy százhúsz embert veszít.
A halálozás kockázata – nem beszélve arról, hogy a háború igazságos-e, vagy sem – nem olyan kérdés, ami foglalkoztatja Andrejt.
„Úgy érzem, ott kell lennem a harctéren – mondta a Szabad Európának. – Tisztában vagyok vele, hogy lehet, hogy soha nem jövök vissza. Nos, ilyen a sors.”
