Az uniós költségvetési kiadások növelése nem lenne összeegyeztethető a tagállami államháztartások konszolidálásával, ezért a többéves keretköltségvetés félidős revíziója során minden olyan kiadást felül kell vizsgálni, amely nem illeszkedik az EU stratégiai céljaihoz – szögezte le több európai lapnak, köztük a Szabad Európának adott interjúban Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter.
Minden kiadást felülvizsgálni, ami nem stratégiai célokat szolgál
Franciaország óvatosságra int az uniós költségvetés kiadásainak növelése kapcsán és nem híve a költségvetési kiadásokra rögzített plafon megemelésének – jelentette ki az európai lapoknak, köztük a Szabad Európának adott interjúban a francia pénzügyminiszter. „Nem tudnám megmagyarázni a franciáknak, hogy miközben mi lehetőség szerint minél előbb konszolidálni akarjuk az államháztartást és nemzeti szinten fel akarjuk gyorsítani az államadósság csökkentését, ezzel egy időben EU-szinten növeljük a kiadások szintjét. Ez következetlenség lenne” – hangsúlyozta Bruno Le Maire a Szabad Európának arra a kérdésére, hogy Párizs hogyan viszonyul a hétéves pénzügyi keret (MFF) küszöbönálló felülvizsgálatához (az Európai Bizottság jövő kedden tervezi közzétenni javaslatát).
A pénzügyminiszter hozzátette, hogy az uniós költségvetés méretének összhangban kell állnia a tagállami költségvetések és az aktuális költségvetési politikák korlátaival. Le Maire szerint úgy lehet nagyobb pénzügyi mozgásteret teremteni az EU stratégiai céljait szolgáló kiadásokhoz, hogy felülvizsgálják mindazokat a kiadásokat, amelyek nem a stratégiai célokat szolgálják.
A pénzügyminiszter szerint Európának meg kell hoznia stratégiai döntéseit. Párizs meggyőződése, hogy Európa számára a nagyobb szuverenitás és függetlenség a helyes és járható út. A függetlenségnek két pilléren, az innováción és a közös védelmen kell nyugodnia, miközben valamennyi döntést alá kell rendelni a gazdaság gyorsított ütemű dekarbonizálása céljának. „Mindent finanszírozni kell, ami beleillik a stratégiai célokba. Ami pedig nem, azt felül kell vizsgálni” – vélekedett.
Úgy vélte, ahhoz, hogy Európa megőrizze függetlenségét, az első ténylegesen kibocsátásmentes kontinenssé váljon és meg tudja védeni magát a külső támadásokkal szemben, meg kell határoznia a prioritásait és biztosítania kell az azok eléréséhez szükséges pénzügyi eszközöket.
Nincs szükség új közös adósságkibocsátásra
Bruno Le Maire szerint mielőtt az EU új közös adósságkibocsátásba kezdene, hogy példának okáért a bizottság jövő heti javaslatának várhatóan részét képező szuverenitási alapot finanszírozza, előbb végre kellene hajtania a már meglévő, közös hitelfelvételen alapuló helyreállítási programot. „Használjuk fel előbb az első eszköz pénzeit” – szögezte le, emlékeztetve rá, hogy Franciaország már százmilliárd eurót költött a gazdasági helyreállításra, és az EU tagállamai közül elsőként tért vissza gazdasága a koronavírus-járvány előtti szintre.
Az új szuverenitási alap ötletét a francia pénzügyér jónak tartja és támogatja, annál is inkább, mert a szuverenitás elérése mindig költségekkel jár. Párizs szerint ugyanakkor a hatékonyság érdekében kerülni kellene túl sok eszköz létrehozását, mert az csak zavart keltene a tagállamokban. Úgy vélte, hogy az önállósági alapnak egyablakos rendszerben kellene működnie, bár részletekbe nem bocsátkozott.
Egyensúly kell a költségvetési konszolidáció és a beruházások között
Le Maire szerint a stabilitási és növekedési paktum (az EU fiskális szabályrendszere) reformjának legfontosabb politikai célja az, hogy biztosítsa az EU és tagállamai számára a megfelelő helyet és játékteret a XXI. században az Egyesült Államok és Kína között.
„Meg kell találnunk a helyes egyensúlyt a közpénzügyek konszolidálásának szükségessége és a beruházások megfelelő szintjének biztosítása között alapvetően két területen: a klímaváltozást és a biztonságot illetően” – húzta alá.
A francia pénzügyminiszter szerint országa a kormányok közötti tárgyalásokon már jelentős engedményeket tett automatikus szabályok bizonyos körülmények között történő elfogadásával. Szavai szerint egyetlen dologgal nem értenek egyet, azzal, hogy egy országra akkor is automatikus numerikus célok és mutatók vonatkozzanak – miként a bizottság javasolta –, ha egyébként megfelel a közös szabályoknak, és az államháztartási hiánya az előírt, GDP-arányosan háromszázalékos szint alatt van.
„Ellenezzük a túl sok automatikus szabály alkalmazását, mert ez kockára teheti a növekedést, a beruházásokat és az innovációt. Sohasem szabad elfelejteni, hogy hosszú távú célunk a nagyobb termelékenység, a nagyobb növekedés, a több innováció és a klímaváltozás elleni küzdelem sikere” – mutatott rá, fontosnak nevezve, hogy minden európai ország befektethessen a fenti célokba, ha ehhez megvan a költségvetési mozgástere.
Ehhez kapcsolódóan: Kína azt állítja, hogy nem akar profitálni az ukrajnai háborúból
Párizs helyesli a kockázatcsökkentés politikáját Kínával szemben
Párizs teljes mellszélességgel támogatja Ursula von der Leyen Kínával kapcsolatos megközelítését, amely Le Maire szerint végzetes, teljes leválás helyett a kockázatok minimalizálására helyezné a hangsúlyt. „A kockázatcsökkentés azt jelenti, hogy egyes szektorokban, ahol az önállóságunk forog kockán, többet kell beruháznunk, hogy magunk is képesek legyünk eszközöket és termékeket előállítani. Ez fokozottan érvényes a zöldiparhoz tartozó szektorokra, mint a zöldhidrogén, a napelemek, a szélturbinák, az elektromos autók akkumulátorai” – mondta.
Le Maire úgy véli, hogy az EU-nak a következő években jóval több pénzt kellene fordítania a mesterséges intelligenciák fejlesztésére is, hogy néhány éven belül egy „nyílt európai MI” jöhessen létre. „Ami itt kockán forog, az az európai kultúra” – figyelmeztetett.
„Nem akarjuk, hogy Európa függővé váljon a külföldi cégektől. Szilárdan hiszünk a szabadkereskedelemben, de eljött az idő arra, hogy Európa jobban meghatározza gazdasági érdekeit, hatékonyabban védje stratégiai beruházásait és technológiáit, és egyenlő szereplőként tárgyaljon az USA-val és Kínával” – jegyezte meg a politikus annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság rövidesen előterjeszti az EU gazdasági biztonságának erősítésére vonatkozó terveit.
Ehhez kapcsolódóan: Tiltás, tűrés és támogatás a mesterséges intelligencia uniós szabályozásában
Az EU büszke lehet Ukrajna-politikájára
A francia kormány tagja úgy véli, hogy minden EU-tagállam büszke lehet azokra a döntésekre, amelyeket az elmúlt több mint egy évben Ukrajna kapcsán hozott. Putyin gyenge választ várt az EU-tól, de ennek éppen az ellenkezőjét kapta. Az orosz elnök megosztott EU-ra számított, helyette egységeset kapott. Putyin azt hitte, hogy a Nyugat nem ad majd pénzt és fegyvert Ukrajnának; tévedett. A miniszter szerint most eljött az idő arra, hogy az EU Ukrajna egyszeri pénzügyi támogatásáról hosszú távúra álljon át.
Bruno Le Maire hangsúlyozta, hogy Franciaország támogatja Ukrajna jövőbeni EU-tagságát. „A kulcskérdés Ukrajna gazdasági és pénzügyi helyzetének figyelembevételével egy olyan felelősségteljes pályát felrajzolni, hogy a végleges döntés mind Ukrajna, mind az EU 27 tagállama számára pozitív legyen” – jelentette ki Franciaország pénzügyminisztere.
