A húsz leendő bizottsági tag közül egyedül a magyar biztosjelöltnek nem sikerült elsőre vennie az akadályt a meghallgatáson, ez azonban többet árul el az Európai Parlamenten belüli erőviszonyokról és pártpolitikai csatározásokról, mint Várhelyi Olivér felkészültségéről és alkalmasságáról.
Csak a magyar biztosjelöltnek kell (írásban) pótvizsgáznia
A húsz biztosjelöltből csak egy, éppen a magyar Várhelyi Olivér akadt fenn a rostán az Európai Parlament szakbizottságai által november első hetében tartott meghallgatásokon. Általános vélemény szerint nem mintha az Orbán Viktor által másodszor is Brüsszelbe jelölt egykori diplomata a húsz vizsgázó többségénél gyengébben teljesített volna, sőt megfigyelők szerint akadtak jóval haloványabb teljesítmények is, a bukdácsolók mégis megúszták.
Várhelyi Olivérnek péntek és hétfő között öt témában több pótkérdésre kellene megnyugtató választ adnia ahhoz, hogy átmenjen a pótvizsgán. Ha ez sem lenne elég, a képviselők még egy második, másfél órás meghallgatást is tarthatnak vele, amire azonban általános várakozások szerint nem lesz szükség.
A jelenlegi és várhatóan leendő magyar biztosról ugyanis eleve lehetett tudni, hogy még ha lehengerlő teljesítményt is nyújt a szóbeli vizsgán, az őt jelölő kormányfővel és bővítési biztosként személyesen vele is ellenszenvező pártcsoportok nem fognak elé vörös szőnyeget teríteni. Az egészségügyi és állatjóléti tárca élére szánt Várhelyinek még a meghallgatás előtt felrótták, hogy biztosként Orbán érdekeit képviselte, egyes országokkal szemben részrehajló volt, nem helyezett hangsúlyt a jogállami elvekre, ráadásul tiszteletlenül viselkedett az EP-vel szemben.
Várhelyi Olivér bűnei
Az őt meghallgató két szakbizottság koordinátorai részben éppen azért kételkednek az alkalmasságában, mert a meghallgatás utáni értékelő levelük tanúsága szerint Várhelyi önszántából nem, csak a képviselők nyomására követte meg újfent őket, amiért 2023 februárjában egy parlamenti vitán a bekapcsolva maradt mikrofon jóvoltából hallhatóan hülyének nevezte őket. Ez – így a képviselők – kételyeket támaszt azzal kapcsolatban, hogy valóban tiszteli a parlamentet és tagjait, és kész velük az őszinte együttműködésre.
Várhelyi másik bűne, hogy azzal intézett el egy kérdést, amely megkérdőjelezte, hogy valóban támogatni fogja-e egészségügyi biztosként a nők reproduktív jogait, hogy közölte: négy nővel él közös háztartásban, három lányával és a feleségével. Egy képviselő szerint attól, hogy valaki szereti a nőket, nem biztos, hogy tiszteli is.
A szakbizottsági koordinátorok végül azt is mély sajnálattal nyugtázták, hogy a jelölt nem adott világos választ arra a kérdésre, hogy a magyar kormány részéről jó ötlet volt-e az európai gyógyszerügynökség által nem engedélyezett orosz Szputnyik és a kínai Sinopharm oltóanyag engedélyezése a Covid–19-járvány idején.
Formailag a magyar biztosjelölt mellett nem jött össze a koordinátorok szükséges kétharmadának támogatása, miután a szocialisták, a liberálisok és a zöldek, továbbá kevésbé határozottan, de a néppártiak sem győződtek meg az alkalmasságáról.
Információink szerint rosszabbul is alakulhatott volna a helyzet egy második szóbeli meghallgatással, ezt azonban az EPP a hallottak alapján már túl szigorú következménynek tartotta volna, így inkább a pótkérdések feltételét javasolta, ahogy egyébként Várhelyivel már öt évvel ezelőtt is megesett. A magyar biztosjelöltnek és teamjének (a válaszokat lényegében bizottsági tisztviselők írják) most hétfőig öt témában több kérdésre kellene megnyugtató választ adniuk, ami a várakozások szerint már elég lesz a továbblépéshez. Az egyik téma éppen a nők jogainak előmozdítása és a szexuális és reproduktív egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése lesz. Ezen túl az élelmiszerek címkézéséről, az antimikrobiális rezisztenciáról, az EMA által jóváhagyott oltóanyagok elleni tagállami (köztük magyarországi) dezinformáció elleni fellépésről és az állattartás szabályainak betartásáról kell pótkérdésekre válaszolnia.
Ehhez kapcsolódóan: Várhelyi Olivér nem győzött meg mindenkit, pótkérdéseket kap
Túszejtés a pártcsoportok között
Azok között, akik több szakbizottsági meghallgatást is láttak (időnként végigszenvedtek), az a többségi vélemény, hogy Várhelyi Olivér a felkészültsége és a rábízott dosszié ismerete alapján a jobban teljesítők közé tartozott, voltak nála jóval gyengébb produkciók. Több más jelölt alatt is rezgett ugyan a léc, de a politikai pártcsoportok egymás kölcsönös féken tartásának köszönhetően végül átbukdácsoltak a vizsgán. Az első gyenge láncszemnek a környezetvédelmi portfólióra jelölt néppárti svéd Jessika Roswell bizonyult, aki csak úgy úszta meg a pótvizsgát, hogy az őt támogató EPP másnap reggel túszul ejtette a liberális Renew jelöltjét, a meghallgatásán ugyancsak nem tündöklő belga Hadja Lahbibot. A frakciók végül alkut kötöttek, így a két bizonytalan biztosjelölt átment a szűrőn.
Némileg hasonló árukapcsolás alakult ki a holland néppárti Wopke Hoekstra (klímapolitika és tiszta növekedés) és a bővítési tárca élére állítandó szlovén liberális Marta Kos esetében. Hoekstra szakbizottsági értékelését Kos meghallgatása utánra halasztották, nehogy az EPP Orbán Viktor irányvonalához közeli szlovén tagjai kigolyózzák. Kosnak a vizsga során folyamatosan tagadnia kellett azokat a – szerinte koholt – vádakat, miszerint korábban a jugoszláv titkosszolgálatnak jelentett volna.
A fenti példákból is látszik, hogy a politika rátelepedett a biztosjelölti meghallgatásokra, egy lapunknak nyilatkozó parlamenti forrás véleménye szerint eltérítve a procedúrát attól, amiről valóban szólnia kellene: a jelölt alkalmasságának vizsgálatától. Forrásunk különösen riasztónak nevezte, hogy a svéd Roswell átengedése körüli politikai alkuba az EPP belekeverte egy folyamatban lévő jogszabály módosítását is. Az erdők pusztulásának és ritkulásának megakadályozását célzó jogszabályról van szó, amelynek alkalmazását az Európai Bizottság – nagyrészt éppen az EPP lobbizására – nemrég egy évvel elhalasztotta. Az Európai Néppárt nem érte be ennyivel, parlamenti források szerint a biztosjelölti meghallgatásokat is arra használta, hogy tovább gyengítse a jogszabályt. Amikor a szocialisták és a zöldek alkut ajánlottak, mondván, hogy átengedik a környezetvédelmi biztosi posztra szánt korábbi svéd Európa-ügyi államtitkárt, ha a néppártiak elállnak a jogszabály módosításától, a magát erőpozícióban érző EPP elutasította az alkut, helyette a belga Hadja Lahbibot kezdte revolverezni.
„Ilyen alattomos játékok korábban nem fordultak elő. Sokkal nyílt sisakosabban ment minden” – jegyezte meg a már idézett parlamenti tisztviselő.
Az ECR mindenkire igennel, a patrióták majdnem mindenkire nemmel szavaztak eddig
A Politico érdekes táblázata szerint a legtöbbször eddig a szélsőjobboldali szuverenisták, az Orbán- és Le Pen-féle patrióták és a szélsőbaloldal szavazott nemmel a biztosjelöltek értékelése során (a Patrióták Európáért frakció például csak négy jelöltet engedett volna át). Az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták, a Renew és – talán meglepetésre – az euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) eddig kivétel nélkül megszavazták a jelölteket.
A konzervatívok esetében ez persze érthető, miután egyetlen jelöltjük, az olasz Raffaele Fitto – akit az ügyvezető alelnökök egyikeként a kohéziós politikára állítana Ursula von der Leyen – a másik öt alelnökkel együtt csak kedden vesz részt meghallgatáson. Az ECR jóindulata jeleként eddig mindenkit megszavazott, cserébe azt várja, hogy a többiek majd viszonozzák. Csakhogy a szocialisták és a zöldek már fenik a késüket Giorgia Meloni jelöltjére, aki Várhelyi után a második lehet, aki nem veheti első körben az akadályt. Információink szerint ugyanakkor a szocialisták között is – a németek és a franciák kivételével – sokan már a szóbeli után átengednék Fittót, a jóváhagyás kérdése így megosztja a frakciót.
A lapunk által korábban már több ízben megírt papírforma ugyanakkor beigazolódni látszik: az Európai Parlament nincs vérengző hangulatban, és fontosnak tartaná, hogy a jelenlegi nagy kihívásokra tekintettel minél előbb felálljon az új biztosi testület.
