Várhatóan egy választási testület választja meg Georgia következő elnökévé Miheil Kavelasvilit, az 53 éves volt labdarúgót és jobboldali populistát. Mivel azonban az országban továbbra is tartanak a kormányellenes tüntetések, a hivatalban lévő Szalome Zurabicsvili kijelentette, hogy nem megy sehová.
Szalome Zurabicsvili georgiai elnök nemrég posztolt egy fotót a tbiliszi elnöki rezidencia újévi díszítéséről. „Vonatot állítottak az Orbeliani-palota elé. Lássuk, ki fog elmenni” – írta a Facebookon.
Szombaton a kormányzó Georgiai Álom által dominált választási testület várhatóan megválasztja Georgia következő elnökévé az 53 éves egykori labdarúgót és jobboldali populistát, Miheil Kavelasvilit. Beiktatása december 29-én várható. Mivel azonban Georgiában folyamatosak a kormányellenes tüntetések, a 72 éves Zurabicsvili, akinek a mandátuma idén lejár, azt mondta, nem megy sehová. „Nem lesz beiktatás, a mandátumom folytatódik” – mondta két hete.
A diplomata és a focista
A két politikus háttere és politikai beállítottsága nem is különbözhetne jobban.
Zurabicsvili Franciaországban született egy száműzött georgiai családban, akik a Vörös Hadsereg 1921-es inváziója elől menekültek el. Évtizedekig francia diplomataként szolgált, mielőtt 2004-ben Georgia külügyminisztere lett. Ahogy politikai szerepe erősödött, egyre inkább a georgiai társadalom városi és progresszív rétegeit szólította meg, és következetesen támogatta az ország uniós csatlakozását. Nem először állt a tüntetők oldalára, akik több mint két hete ismét utcára vonultak országszerte, hogy tiltakozzanak az ellen, hogy a kormány felfüggesztette az ország uniós csatlakozási folyamatát. A hatóságok erőszakosan léptek fel a demonstrálók, az ellenzéki aktivisták és az újságírók ellen.
Bár eredetileg a Georgiai Álom támogatta 2018-as, sikeres elnökválasztási kampányában, Zurabicsvili szálka volt a kormánypárt szemében, miután többször bírálta egyre tekintélyelvűbbé váló politikája miatt.
Míg Zurabicsvili gyakran a demokrácia bajnokaként tünteti fel magát, addig Kavelasvili a nép bajnokaként. A magát georgiai átlagemberként bemutató Kavelasvili ünnepelt labdarúgó, sikeres karriert futott be külföldön. Svájcban, Angliában és Oroszországban is játszott.
Miután 2016-ban bejutott a parlamentbe, Kavelasvili megalapította a Néphatalom pártot, a Georgiai Álom radikálisabb, Nyugat-ellenes leágazását. Az ország konzervatív, vidéki választóit megszólítva gyakran állítja szembe a „hagyományos georgiai értékeket” a nyugati liberalizmussal, amit degeneráltnak tart, és keményen fellép a bevándorlás és a nemzeti szuverenitás kérdésében. A Georgiai Álom nagy hatalmú alapítója, a milliárdos Bidzina Ivanisvili támogatását élvezi. „Ő a georgiai ember legjobb megtestesítője. Csodálatos férj, négy gyermek édesapja” – mondta róla Ivanisvili, amikor november 27-én bemutatta elnökjelöltként.
Vitatott választások
A patthelyzet középpontjában az országban nemrég megtartott parlamenti választások körüli vita áll. Az október 26-i szavazáson a Georgiai Álom elsöprő győzelmet aratott, 54 százalékot szerzett, míg a négy, együttműködő ellenzéki párt 38 százalékot kapott. A nemzetközi megfigyelők és az ellenzék szerint választási csalás történt. Zurabicsvili azt mondta, hogy a választásokat Oroszország segítségével ellopták, ezért a parlamentet – és így a választási testületet is – illegitimnek tartja.
Zurabicsvili az utolsó georgiai elnök, akit közvetlenül választottak meg a szavazók. 2017-ben Georgia új, közvetett elnökválasztási rendszert fogadott el az alkotmányos változások részeként, amelyek célja látszólag a parlamenti demokrácia megerősítése, a politikai polarizáció csökkentése és az európai normákhoz való igazodás volt, ahol az elnöki szerep általában csak formális. A reform kritikusai szerint azonban a lépéssel a Georgiai Álom hatalma növelésére törekszik, hogy gyengítse a politikai versenyt, valamint felszámolja a parlamenti és kormányzati hatalom ellenőrzését.
Fokozódó feszültségek
2012-es hivatalba lépése óta egyre több kritika éri a Georgiai Álmot lopakodó tekintélyelvűsége miatt, továbbá azzal vádolják, hogy manipulálja a választásokat, beavatkozik az igazságszolgáltatásba és elnyomja a médiát. Az elmúlt évben az Egyesült Államok és az Európai Unió is bírálta Georgiát a vitatott LMBTQ-ellenes és külföldiügynök-törvényei miatt, amelyeket Kavelasvili lelkesen támogatott.
Miközben georgiaiak ezrei a brutális rendőri fellépések ellenére továbbra is tüntetnek a fővárosban, olyan pletykák is keringeni kezdtek, hogy Zurabicsvili elbarikádozza magát az elnöki palotában. Sok tüntető attól tart, hogy a rendőrség még a választási testület szavazása előtt megkezdi a Rusztaveli sugárút kiürítését, ahol a tüntetések központja van.
A szavazás várhatóan szombaton lesz, helyi idő szerint reggel 9 órakor kezdődik, és aznap kihirdetik az eredményét. Bár a testületben vannak ellenzéki képviselők, nem hajlandók részt venni a szavazáson, és mivel csak egy jelölt van, nincs lehetőség második fordulóra.
Georgia nem először kerül ilyen helyzetbe. Zviad Gamszahurdiát puccsal távolították el, miután 1991 májusában megválasztották az ország első elnökévé. Száműzetésben élt, nem volt hajlandó átadni a hatalmat, és nem ismerte el az Eduard Sevardnadze volt szovjet külügyminiszter vezette új kormányt. 1993-ban visszatért Georgiába, de fegyveres ellenállása nem vezetett sikerre, és még abban az évben rejtélyes körülmények között meghalt.
A georgiai ellenzék és a civil társadalom szinte biztosan nem fogja elismerni a szombati elnökválasztás eredményét. Míg Kavelasvili és a kormánypárt továbbra is népszerű a georgiaiak egy része körében – különösen ott, ahol nincsenek tüntetések –, Zurabicsvili a tüntetők támogatását élvezi. Sokakat ugyanakkor megdöbbentett az országban a rohamrendőrök erőszakos fellépése. „Az utcán lévő emberek megvédenek. Úgy gondolom, hogy a kormánypárt ma nagyon elszigetelődött, és még jobban el fog szigetelődni” – mondta Szalome Zurabicsvili december 1-jén a BBC-nek.
