Elvett közalkalmazotti státusz, lenullázott nevelőtestület, technikai megfigyelés, a munkaterhek növelése – néhány példa a kormány által közzétett törvénytervezetből. A PDSZ szerint a módosítások szinte minden eleme csorbítja a tanárok jogait, és szembemegy a kormány uniónak tett vállalásaival is.
A kormány múlt hét csütörtökön társadalmi vitára bocsátott köznevelési törvénytervezete a pedagógusok számára szinte kizárólag hátrányos és előnytelen változásokat tartalmaz, ezért a PDSZ elfogadhatatlannak tartja, és azt javasolta a kormánynak, hogy vonja vissza, mert a tervezett módosításokkal az uniós támogatások is veszélybe kerülnek – mondta a Szabad Európának Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője.
Hétfőn egy úgynevezett monitoringbizottság ülésen találkoztak a Belügyminisztérium köznevelési államtitkárával és helyettesével a szakszervezetek és a pedagóguskar vezetői. Ez a testület azért jött létre, hogy menet közben vizsgálja a kormány uniós vállalásainak teljesülését, amelyeket az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program Plusz (EFOP+) tartalmaz. Ez olyan vállalásokat jelent a kormány részéről, hogy például ne csökkenjen az intézményi autonómia, vonzó legyen a pedagóguspálya, a szerzett jogok ne sérüljenek – mondta az ügyvivő.
„Nem látjuk, hogy az EFOP+-ban tett kormányzati vállalások megvalósulnának, főleg nem ebben a státusztörvényben” – jelentette ki a PDSZ ügyvivője.
A Belügyminisztérium honlapján két törvénytervezet tettek közzé múlt csütörtökön, amelyeket e hét péntekig lehet véleményezni:
- 2023. évi … törvény a köznevelésben foglalkoztatottak jogállásáról és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
- 2023. évi … törvény Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény módosításáról
Utóbbi a pedagógusbérekre vonatkozó vállalásokat tartalmazza. A pedagógusok átlagbére el kell hogy érje a diplomásátlagbér 64,7 százalékát 2023-ban, a 71,8 százalékát 2024-ben, és a nyolcvan százalékát 2025-ben – olvasható a tervezetben. Mindez azonban csak akkor lép hatályba, ha megérkeznek a visszatartott pénzek az Európai Uniótól – hívta fel rá a figyelmet Nagy Erzsébet.
A másik dokumentum a státusztörvény tervezete, amely az ügyvivő szerint elfogadhatatlan, és amely ellen a szakszervezet a végsőkig tiltakozni fog.
Mint mondta, a közoktatásban dolgozó pedagógusokat a kormány egy új státusztörvény hatálya alá helyezné, vagyis megszűnne közalkalmazotti jogviszonyuk, és egy új, köznevelési alkalmazotti jogviszony jönne létre számukra. A nem pedagógus közalkalmazottak szerzett jogai is „mennek a kukába”, rájuk a Munka törvénykönyve vonatkozna a továbbiakban a tervezet szerint.
„Hihetetlen, hallatlan mennyiségű a negatívum, akármelyik részét nézzük a tervezetnek” – mondta Nagy Erzsébet.
Néhány példa a tervezetből:
- A pedagógus munkája technikai eszközökkel megfigyelhető, technikai eszközeibe „munkavégzésével összefüggésben” a munkáltató akkor is betekinthet, ha az a dolgozó saját tulajdona.
- Jelentős, szándékos kötelezettségszegés esetén (például polgári engedetlenség) a pedagógust nem kell azonnal felmenteni, megvárható vele az adott tanév augusztusa.
- Fegyelmi eljárásban büntetésként maximum hat hónapra elrendelhető húszszázalékos fizetésmegvonás.
- Minden egyéb munkahelyen folytatott munkavégzését írásban be kell jelentenie, akkor is, ha nem érinti a pedagógus munkaidejét, és ezt a munkavégzést a munkáltató jogosult megtiltani, ha úgy ítéli meg.
- Fizetések: pedagógus I. esetén 410.000 Ft-tól 1.065.000 Ft-ig, pedagógus II. esetén 430.000 Ft-tól 1.135.000 Ft-ig terjedhet, mesterpedagógus esetén 520.000 Ft-tól 1.365.000 Ft-ig, kutatótanár esetén 640.000 Ft-tól 1.470.000 Ft-ig. Ugyanakkor csak a minimumszint a garantált, ennél nagyobb összeg csak „a munkáltató rendelkezésére álló fedezet” megléte esetén adható. A megállapított illetmény a 2024/25. tanévtől az előző tanévre vonatkozó teljesítményértékelési rendszerben elért eredmény alapján húsz százalékkal növelhető, amennyiben pontszám tekintetében a felső negyedben végez a pedagógus.
- A nevelőtestület elveszíti a pedagógiai program, az szmsz és az éves munkaterv elfogadásának jogát, csak véleményezési lehetősége marad.
- A tanév hossza legalább 180 tanítási nap lesz, jelenleg a „legfeljebb” szerepel a törvényben. Ezzel összefüggésben a miniszter jogosult a tanévet július 15-ig meghosszabbítani, amennyiben április 30-ig bejelenti.
- Sztrájk esetén, amennyiben „a tanulók művelődéshez fűződő joga” folyamatosan nem biztosítható, az intézményt a fenntartó másik feladatellátási helyre telepítheti, átszervezheti és meg is szüntetheti, akár tanév közben is.
A monitoringbizottság korábbi ülésén, múlt hét szerdán még a szakszervezeteknek sem árulták el, hogy másnap milyen terveket bocsátanak társadalmi vitára.
„Csak annyit mondtak, hogy lesz majd egy rövid anyag meg egy hosszú anyag. Másnap elképedve láttuk a javaslatokat, és nem értettük, hogy a kormány hogy meri ezt megtenni, hogy gondolja és mi a célja. Ezzel akarják vonzóvá tenni a pedagógus szakmát? Ezzel olyan mértékben csicskáztatják majd a pedagógusokat, olyan mértékben válnak kiszolgáltatottá, ahogy a munka világában senki” – fogalmazott.
Magyar rektorok levélben fordultak az Európai Bizottság elnökéhez
A 21 modellváltott magyar felsőoktatási intézmény vezetője szerint példa nélküli, hogy az Európai Bizottság javaslata alapján kihirdetett és azonnal hatályba is léptetett tanácsi határozat, amely kizárja az egyetemek 182 ezer hallgatóját és 18 ezer oktatóját, kutatóját az Erasmus+-, Horizont Európa programokból, a modellváltott egyetemek vezetőinek, közösségének előzetes megkeresése, véleménykérése nélkül született meg – írja a Magyar Nemzet.
Az Ursula von der Leyennek levelet író rektorok mindezt azért is érzik igazságtalannak, mivel szerintük az elmúlt években a magyar egyetemek az új modellben versenyképesebbek lettek. Mindezek alapján az egyetemek vezetői elfogadhatatlannak tartják a vonatkozó határozatot, és kérik azonnali rendezését, valamint a közösségüket ért becsületbeli és anyagi károkozás azonnali jóvátételét.
Kijelentik továbbá, hogy az új működési modellben a fenntartó alapítványok részéről politikai nyomásgyakorlás nem merül fel. Mint írják, a 21 modellváltott intézményben 105 kuratóriumi tag foglal helyet. 2023. február 15-ig saját döntése alapján mind a tíz állami vezető lemondott kuratóriumi tagságáról, ez is bizonyítja szerintük, hogy nem létezett politikai túlsúly – írja a lap.
A fizetések kérdése is teljesen bizonytalan Nagy Erzsébet szerint. Jól láthatóan szélesek a sávok, és meglehetősen szubjektív, hogy ki hova kerül majd a teljesítményértékelés és egyéb kritériumok alapján, de erről további részletek nincsenek a tervezetben – tette hozzá.
A PDSZ ügyvivője szerint a tervezett intézkedések teljesen szembemennek az uniónak tett vállalásokkal, ezért az uniós támogatások is veszélybe kerülhetnek, miközben a kormány e források folyósításától tette függővé a tanárok további béremelését.
