Sorra derülnek ki az egyre erősebb részletek a Pegasus-botrány kapcsán. Világszerte komoly hullámokat kelt a kiterjedt lehallgatási módszer. A célpontok között ott volt Charles Michel is, az Európai Tanács jelenlegi elnöke és a Mediapart francia oknyomozó híroldal.
2017 nyarán Izrael és Szaúd-Arábia még kifejezetten ellenséges viszonyban voltak. Viszont ekkoriban történt, hogy a Pegasus kiberfegyvert áruló izraeli NSO embereivel titkos találkozókon tárgyalt a szaúdi hírszerzés Bécsben, Cipruson és Rijádban, írja a Guardian.
Amikor az egyik szaúdi kém hozott egy új iPhone-t, az NSO emberei pedig rögtön feltörték neki a Pegasusszal, és elkezdték távolról irányítani a gép kameráját, az „lenyűgözte" potenciális vevőket, mondta a lapnak a találkozó egyik résztvevője.
Akkori áron 55 millió dollárért (mai árfolyamon nagyjából 17 milliárd forintért) meg is vették fegyvert.
„Izraelben erős a törekvés a diplomácia üzleti úton történő megvalósítására. Először az üzlet, aztán a diplomácia. Ha egymással üzletet kötünk, az sok ajtót megnyit a diplomácia előtt" – magyarázta egy neve elhallgatását kérő forrás.
Szaúd-Arábia a Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolásáig és feldarabolásig használta is a fegyvert, onnantól azonban az NSO letiltotta, állítja a lap egy forrása. Azonban ez csak pár hónapig tartott, az izraeli állam kérésére 2019-ben az NSO újra Szaúd-Arábia rendelkezésére bocsátotta a technológiát.
Franciaországot sokkolta
Emmanuel Macron kormányából szinte mindenkinek a telefonszáma szerepel azon kiszivárgott 50 ezres listán, amelyen a Pegasus kiberfegyver célpontjai szerepeltek.
François de Rugy 2019 közepéig volt környezetvédelmi miniszter, a telefonján felfedezhető nyomok alapján őt aktív miniszterként hallgathatta le valaki a Pegasus szoftverrel, írja a Guardian. A volt miniszter telefonján a tényleges lehallgatási lehetőséget nem sikerült bizonyítani, de a Pegasus jelenlétét igen.
Macron elnök mellett többek közt Édouard Philippe miniszterelnök száma is a célpontok közt volt. Ezek arra jelzések, hogy fent nevezettek egyik telefonját lehallgathatták. A célpontok között ott volt Charles Michel is, az egykori belga kormányfő, az Európai Tanács jelenlegi elnöke.
A kiszivárgott adatbázist feltáró nemzetközi csapat szerint Marokkóból figyelhették meg a francia kormánytagokat, noha a két ország elvileg szövetséges. Az NSO szerint Macron, sőt francia vagy belga kormánytisztviselő sem volt a Pegasus célpontjai között.
A University of Torontóhoz tartozó Citizen Lab külön vizsgálata szerint egy, a marokkói kormányhoz közeli NSO-kliens fertőzte meg az érintett francia telefonokat 2018 és 2021 között, a belgákat 2020-ban.
A francai célpontok között van a szélsőjobboldali megmondóember, a tévéműsoraiból ismert Éric Zemmour telefonja is. Vagy épp Robert Ménard-é, Béziers szélsőjobboldali polgármesteréé. Szerepel például a kommunista Olivier Besancenot száma is, ő a francia antikapitalisták egyik vezéralakja, aki több marokkói utcai tüntetéssorozattal is nyíltan szimpatizált.
A célpontok között volt például a Mediapart oknyomozó híroldal vagy a Canard enchaîné szatirikus oldal is, amelyek többször is beszámoltak emberi jogi problémákról Marokkóból.
A francia ügyészség nyomozást indított a Pegasus francia állampolgárok elleni széles körű bevetése ügyében. A kormányszóvivő szerint ez a tevékenység „sokkoló" és „elképesztően komoly" ügy, ha bizonyítottá válnak a lehallgatási kísérletek.
Hazaáruló a miniszterelnök
Indiában nagyjából ezer telefonszám szerepelt a célpontok között. Köztük több tucat újságíróé, korábbi minisztereké, ellenzéki vezetőké, civil vezetőké, számos tudósé.
A legerősebb ellenzéki párt hazaárulónak bélyegezte Narendra Modi miniszterelnököt, és a belügyminiszter azonnali távozását követelték. A kormány tagadta, hogy használták a fegyvert.
Az azeri diktatúrában is használták
A célpontok listáján nagyjából ezer azeri szám is szerepelt, ezeknek hozzávetőleg a negyedét sikerült eddig azonosítani. Újságírók, jelentősebb ellenzéki szereplők, másképp gondolkodók is a célpontok listáján voltak.
Két azeri célpont esetén nyert eddig bizonyítást, hogy a nyomok alapján biztosan sikerrel használták ellenük a Pegasus fegyvert. Több szereplőnek szivárogtak ki viszont korábban a telefonjukon tárolt, biztosan személyes információi.
A tízmilliós Azerbajdzsánban a Szabad Európa öt volt vagy jelenlegi munkatársának telefonszáma is a célpontok között szerepelt. Köztük például az ország egyik leghíresebb újságírójának, Hadidzsa Iszmailovának a száma is. Iszmailova a Szabad Európa bakui irodavezetője is volt korábban, telefonján találtak a Pegasus által hátramaradt nyomokat.
Az újságírónőt 2014-ben elfogták a rendőrök, és öngyilkosságra való buzdítás vádjával hétéves börtönbüntetést kapott. Végül másfél évet volt azeri börtönben, majd nagyjából öt évig nem hagyhatta el az országot. A Szabad Európa azeri szolgálatának weboldalát 2017 óta blokkolja az állam a helyiek elől. Iszmailova körül egy egész hálózatot megfigyelhettek, a barátai, az unokaöccse és egy ismerős taxisofőr száma is a célpontok listáján szerepelt.
Azerbajdzsán vezetője, Ilham Alijev 2003-ban örökölte meg apjától az elnöki posztot, azóta pedig az egyik legelnyomóbb posztszovjet diktatúrát alakította ki a térségben. Az NSO „szerződéses és nemzetbiztonsági" okokból sem cáfolni, sem megerősíteni nem akarta, hogy eladták-e a Azerbajdzsánnak is a Pegasus kiberfegyvert.
