Több mint egy évvel ezelőtt kezdte meg munkáját az Európai Parlamentben a Pegasus és az azzal egyenértékű megfigyelő kémszoftverek használat vizsgáló parlamenti bizottság, amely mandátuma lejártával most jelentésben összegezte megállapításait, amelyet az EP plenáris ülése is elfogadott. Kiderült, hogy Magyarország az egyik leginkább érintett tagállam.
A bizottság létrejöttét nagymértékben elősegítette a Magyarországon is feltárt nagyszámú megfigyelési ügy, amelyek során újságírók, civilek, politikusok telefonját hallgatták le. Ugyan a magyar hatóságok saját magukra nézve semmiféle felelősséget nem állapítottak meg, az Európai Parlament rávilágított néhány visszásságra. Olyannyira, hogy az EP-képviselők szerint amíg ilyen gyenge lábakon áll a jogvédelem Magyarországon, és ennyire alulszabályozott ez a terület, addig nem is kellene kémszoftvereket alkalmazni, amelyek felhasználását egyébként is sokkal szigorúbbá tennék a parlamenti ajánlások.
Ehhez kapcsolódóan: Másfélszeresére nőtt a titkos megfigyelések száma egy év alatt
Hiányosságok Magyarországon
Jelentésükben a képviselők megállapították, hogy a kémprogramok jogellenes használata magát a demokráciát veszélyezteti. Hiteles vizsgálatokra, a szabályozás módosítására, illetve a visszaélések ellen hozott meglévő szabályok jobb betartatására lenne szükség. Az erről szóló állásfoglalást a képviselők 411 szavazattal, 97 ellenében és 37 tartózkodás mellett fogadták el. A magyar kormánypártiak ellene, míg az ellenzékiek a javaslat mellett szavaztak.
A képviselők felszólították Magyarországot és Lengyelországot, hogy teljesítsék az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteiben foglaltakat, továbbá állítsák vissza a bírói függetlenséget és a felügyeleti szervek működését. A két országnak arról is gondoskodnia kell, hogy csak független és külön bírói végzés birtokában kerüljön sor kémszoftver telepítésére, hiteles vizsgálatok induljanak a visszaélések felderítésére, és érdemi jogorvoslati lehetőségek álljanak a sértettek rendelkezésére.
A témáról tartott parlamenti vitában Rónai Sándor, a DK EP-képviselője azt mondta, hogy „Orbánéknak a kormányzás nem szól másról, mint ellopni milliárdokat, ebben az ügyben is azt bizonyítják, hogy képtelenek a jogállami normák szerint dolgozni”. Hozzátette, hogy a Pegasus-ügy szomorú tanulsága, hogy a magyar kormány „célba veszi a maradék független sajtót, kémszoftverek segítségével hallgatja le és félemlíti meg a magyar újságírókat és üzletembereket”.
Cseh Katalin, a Momentum politikusa azt mondta, hogy a Pegasus-ügy két éve robbant ki, de még mindig kevesen vannak, akik nem akarják a szőnyeg alá söpörni. „Katonai szoftvereket használnak újságírókkal szemben, miniszterek kordonozzák el magukat, és nem hajlandók kritikus kérdésekre válaszolni” – adott helyzetképet, megjegyezve, hogy amikor az újságírók megpróbálják végezni a dolgukat, lehallgatják őket, közzéteszik, és ez „elfogadhatatlan”.
Ciprusi szálak
Ugyanakkor az is lényeges kérdés, hogyan jelenhetnek meg ezek a szoftverek az európai piacon. A megfigyelési technológiák exportnagyhatalmának számító Ciprustól azt várják el a képviselők, hogy vonja vissza az uniós szabályokba ütköző kiviteli engedélyeket. A jogellenes gyakorlat azonnali beszüntetése érdekében a képviselők szorgalmazzák, hogy csak azok a tagországok vethessenek be kémszoftvereket, amelyekben minden kétséget kizáróan lefolytatták a vizsgálatokat az állítólagos visszaélések felderítésére, amelyekben a nemzeti szabályok összhangban állnak a Velencei Bizottság ajánlásaival és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával, és amelyek érvényre tudják juttatni az exportellenőrzési szabályokat.
A bűnüldözésben a parlament uniós szinten szabályozná a kémszoftverek használatát azzal a kikötéssel, hogy csak kivételes esetekben, előzetesen meghatározott célra és korlátozott ideig lehessen élni ezzel az eszközzel. A képviselők szerint védeni kell az ügyvédi titoktartási kötelezettség alá tartozó adatokat, illetve a politikusok, orvosok és a média adatait, és kizárólag akkor szabad kémszoftverrel hozzájuk férni, ha bizonyított a bűncselekmény. Azt szeretnék elérni továbbá, hogy a célszemélyeket, illetve a velük együtt megfigyelt nem célszemélyeket kötelező legyen értesíteni a tevékenységről, azt követően pedig legyen független felügyelet. Véleményük szerint a tagállamokban jogilag egységesen kellene értelmezni, hogy mely esetekben lehet nemzetbiztonsági okokra hivatkozva kémszoftvert használni.
„A demokrácia az elszámoltathatóságról szól. A kémszoftverek részét képezik a demokráciát aláásó autoriter politikusok eszköztárának, és itt, Európában, a küszöbünkön, a demokrácia őrzői ellen vetik be azokat – jelentette ki a szavazást követően a holland Sophie in ’t Veld jelentéstevő. – Elvárom, hogy a bizottság és a tanács számoljon be arról még a nyári ülésszünet előtt, hogyan tervezik megvalósítani az ajánlásainkat. Biztosítani fogjuk, hogy megvalósuljanak az ajánlások, az igazi munka itt kezdődik.”
Ehhez kapcsolódóan: A Pegasus-ügy nem csak a nemzetbiztonságról szól – szabályozni kell a kémszoftverek piacát
Uniós kutatóintézet nyomozati jogkörrel
Nagy tapsot kapott a vitában egy másik holland, Bart Groothuis képviselő, aki arról beszélt, hogy a lengyel–magyar–görög hármas szégyenteljes gyakorlatot követett, de bírálta az izraeli kormányt is, amely exportengedélyeket adott ki azért, hogy Európában a demokrácia elleni küzdelemben használhassák ezt a szoftvert. Szerinte az Európai Bizottságnak kellene mindezt meghiúsítania, de arra talán még ennél is nagyobb szükség van, hogy az ezeket a visszaéléseket feltáró szervezeteket az EU finanszírozza, hiszen a Pegasus-ügyben egy kanadai civil szervezet, a Citizens Lab nyújtott pótolhatatlan segítséget az európai ügyek felderítésében.
Ez tükröződött az EP-állásfoglalásban, ugyanis a képviselők uniós techlabor létrehozását javasolják a jogellenes megfigyelések felderítésére, amely független kutatóintézetként nyomozási hatáskört kapna, és technológiailag támogatná többek között az eszközök átvilágítását és a kriminalisztikai munkát.
A parlament szerint komoly jelek utalnak arra, hogy Marokkó és Ruanda kormánya magas rangú uniós személyiségeket, köztük államfőket figyelt meg kémszoftverrel. A reformjavaslat emiatt a kémprogramok exportengedélyeinek mélyreható vizsgálatát, valamint az uniós exportellenőrzési szabályok határozottabb végrehajtását sürgeti. A képviselők szerint közös stratégiára van szüksége az EU-nak és az USA-nak a kémprogramokkal kapcsolatban, továbbá tárgyalásokat kell kezdeni Izraellel és más harmadik országokkal a forgalmazási és exportszabályokról, illetve meg kell akadályozni, hogy kémszoftverek beszerzésére és használatára fordítsák az uniós fejlesztési segélyeket.
