Egy EP-különbizottság tizennyolc hónapon keresztül gyűjtött adatokat arról, hogy milyen külföldi befolyásolási kísérletek igyekeznek az EU demokratikus folyamatait más mederbe terelni, illetve széthúzást gerjeszteni a tagállamok között. Konkrétan meg is neveztek olyan európai politikusokat, akik elsősorban orosz tulajdonú nagyvállalatokban töltöttek/töltenek be felelős pozíciót. Az anyagnak van magyar vonatkozása is.
111 pontban összegezte másfél éves vizsgálatának főbb megállapításait egy európai parlamenti vizsgálóbizottság. A testület azt tekintette át, hogy a külföldi hatalmak milyen eszközökkel próbálnak beavatkozni az EU demokratikus folyamataiba. A bizottság több mint ötven ülést tartott, amelyen mintegy 130 szakértőt, politikust, újságírót, kutatót hallgattak meg. A jelentésért a lett Sandra Kalniete a felelős, akivel a Szabad Európa korábban már interjút is készített. A néppárti politikus nem hétköznapi közéleti szereplő: szüleit a Gulagra telepítették, száműzetésben született. Ötéves volt, amikor hazatérhettek, később azonban hazája, Lettország külügyminisztere is volt.
Gyanútlan európai polgárok
A jelentésben egyértelmű bizonyítékokat sorakoztatnak arra vonatkozóan, hogy Oroszország és Kína számtalan eszközzel igyekszik manipulálni az európai közvéleményt, sokszor sikeresen. Utóbbi kapcsán a bizottság rámutat, hogy az emberek rendkívül tájékozatlanok, emiatt védtelenek a befolyásolási kísérletekkel szemben. Az európai közvélemény és a kormányzati tisztviselők túlnyomórészt nincsenek tisztában a külföldi autokratikus rezsimek, különösen Oroszország és Kína által jelentett fenyegetés súlyosságával – állítják az EP-képviselők a szövegben. A nem megfelelő védekezés megkönnyítette a rosszindulatú szereplők számára, hogy kibertámadásokat hajtsanak végre, korábbi magas rangú politikusokat toborozzanak és ellenséges hangulatot szítsanak a nyilvános vitákban. Ezt súlyosbítják a joghézagok és az uniós országok közötti elégtelen koordináció.
Ezért a bizottság tagjai sürgetik az EU-t, hogy növelje a közvélemény figyelmét az érzékeny feladatokat ellátó személyek képzése és általános tájékoztató kampányok révén. Ezenkívül az EU-nak meg kell erősítenie a képességeit és szankciórendszert kell kiépítenie a dezinformáció ellen. Szigorítani kell a közösségi oldalakon érvényes szabályokon is, amelyek a külföldi beavatkozás eszközei.
„Vizsgálataink rendkívül nyugtalanító bizonyítékokat hoztak arra vonatkozóan, hogy a rosszindulatú külföldi szereplők a társadalom minden lehetséges szférájában és területén támadják demokráciáinkat. Még aggasztóbb az a felismerés, hogy nemcsak a törvényhozók, hanem egész társadalmunk is nélkülözi a kulcsfontosságú tudatosságot, valamint a nyilvános vitákat és a törvénykezést. Az egyéni szerepvállalás nem éri el a külföldi beavatkozások hatékony leküzdéséhez szükséges szintet. Sürgős intézkedésekre van szükség a kiskapuk megszüntetése érdekében: felelősségre kell vonni az online platformokat, hogy biztosítsák algoritmusaik átláthatóságát, szabályozzák az adatpiacot, meg kell erősíteni a civil társadalmat és a független médiát, amely lehetővé teszi a tájékozott egyéni felelősségvállalást az oktatási, képzési és médiaműveltségi programokon keresztül” – mondta Sandra Kalniete.
A jelentés egyik pontjában a bizottság felszólítja az összes tagállamot, hogy a korai évektől kezdve a felnőttoktatásig építsék be tanterveikbe a médiaműveltséget és a digitális jártasságot, valamint a kritikus gondolkodást és a nyilvános részvételt, beleértve a tanárok és kutatók képzését.
Megvásárolt politikusok
Az anyagban leszögezik: „Szilárd bizonyítékok támasztják alá, hogy külföldi szereplők burkolt finanszírozási műveletek révén aktívan beavatkoznak az EU és tagállamai demokratikus működésébe, különösen a választási és népszavazási időszakokban. Például Oroszország, Kína és más autoriter rezsimek több mint háromszázmillió dollárt juttattak 33 országba, hogy beavatkozzanak a demokratikus folyamatokba, és ez a tendencia egyértelműen gyorsul, mivel ezen esetek felében Oroszország európai akcióiról van szó.”
Ezeknek a műveleteknek célja többek között olyan európai politikai pártok vagy mozgalmak finanszírozása, amelyeknek tevékenysége a társadalmi széttagoltság elmélyítésére és az európai és nemzeti hatóságok legitimitásának aláásására irányul.
Az is kiderült, hogy az EU-n belül rosszindulatú beavatkozást folytató államok által ellenőrzött külföldi vállalatok számos korábbi magas rangú európai politikust és köztisztviselőt alkalmaznak vagy kooptálnak a tudásukért cserébe, az EU és a tagállamok érdekeinek rovására. Meg is említenek több példát: Gerhard Schröder volt német kancellár és Paavo Lipponen volt finn miniszterelnök egyaránt csatlakozott a Gazpromhoz, hogy felgyorsítsa az Északi Áramlat 1. és 2. pályázati folyamatát, Karin Kneissl volt osztrák külügyminisztert a Rosneft igazgatósági tagjává nevezték ki, François Fillon volt francia miniszterelnök a Zaroubejneft igazgatósági tagja lett, Jean-Pierre Raffarin volt francia miniszterelnök aktívan részt vett a kínai érdekek előmozdításában Franciaországban, Štefan Füle volt cseh biztos pedig a CEFC China Energy vállalatnál dolgozott.
A testület a tevékenysége során bizonyítékokat talált arra, hogy Oroszország beavatkozik és információmanipulációt folytat a világ számos liberális demokráciájában, többek között – de nem kizárólag – az Egyesült Királyságban tartott brexitnépszavazás, valamint a franciaországi és az amerikai elnökválasztás során. Ezen túlmenően gyakorlati támogatást nyújtanak a szélsőjobboldali és más radikális gondolkodású erőknek és szereplőknek szerte Európában, többek között – de nem kizárólag – Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Ausztriában. Az orosz tisztviselők és a katalán szeparatisták egy spanyolországi csoportjának képviselői közötti szoros és rendszeres kapcsolatokról szóló közelmúltbeli hírek miatt a bizottság további vizsgálatot követel, tekintettel arra, hogy Oroszország folyamatosan arra törekszik, hogy minden lehetőséget kihasználjon az EU belső destabilizálásának és széthúzásának előmozdítására. Éppen az előbbiek miatt azt javasolják, hogy tiltsák meg az európai politikai pártok külföldi finanszírozását.
„Több mint egyéves munka után a jelentés rávilágít az EU-t érő támadások és fenyegetések szintjére. Külföldi ellenséges szereplők hibrid háborút hirdettek az unió és tagállamai ellen. A jelentés számos fontos ajánlást fogalmaz meg demokráciáink védelme és az európai szuverenitás biztosítása érdekében. Felszólítjuk a bizottságot és a tanácsot, hogy időveszteség nélkül hajtsák végre ezeket” – mondta Raphaël Glucksmann, a különbizottság elnöke.
Az EP-képviselők – akik nagy többséggel fogadták el a jelentést –, aggodalmukat fejezték ki „a Moszkvából és Pekingből kiinduló külföldi állami propaganda terjedése miatt, amelyet lefordítanak a helyi nyelvekre, például a Russia Today, a Szputnyik vagy a Kínai Kommunista Párt által támogatott, újságírásnak álcázott médiatartalmakban és újságokkal együtt terjesztenek”.
A magyar szál
Több olyan pont is van az anyagban, amely Magyarországgal is összefügg. A bizottság elítélte, hogy állami szervek tömegesen és jogellenesen használták a Pegasus-megfigyelőszoftvert újságírók, emberi jogi aktivisták és politikusok ellen. Egyúttal azt mondják, hogy a jogszabályi keret megerősítésével gyorsan meg kell oldani a Pegasushoz hasonló kémszoftverek problémáját, hogy az ilyenek terjesztőit, felhasználóit és a szoftverrel visszaélő személyeket felelősségre lehessen vonni.
Egy további pontban elítélték a magyar kormány döntését, hogy megnyitja a Fudan Egyetem campusát, ugyanakkor bezárja a Közép-európai Egyetemet Budapesten.
Szó esik a Magyarországon is jelen lévő és tíz oktatási központot működtető Konfuciusz Intézetekről. Erről kimondják, hogy „a kínai gazdasági érdekek, valamint a kínai hírszerzés és a kémek toborzása érdekében lobbizási platformként szolgálnak. A jelentés emlékeztet arra, hogy számos egyetem döntött úgy, hogy a kínai kémkedés és beavatkozás veszélye miatt felmondja együttműködését a Konfuciusz Intézetekkel, így tett a düsseldorfi egyetem 2016-ban, a brüsszeli egyetem (VUB és ULB) 2019-ben, a hamburgi egyetem 2020-ban, valamint az összes svédországi egyetem.”
A jelentést márciusban még meg fogja vitatni az Európai Parlament, és szavazni is fognak róla.
