Sokan a népszámlálásra is rávetítik a kormánnyal szembeni bizalmatlanságukat. Kvíz: mennyit keres ma egy tanár Magyarországon? Kicsi az esély arra, hogy Ukrajna rövid időn belül a NATO tagja legyen. Közép-Ázsia a hadsereg elől menekülő oroszok hatalmas áradatával küzd.
Húsz éve még több mint negyvenezer kérdezőbiztos csöngetett be a magyarországi lakásokba, aztán a kézzel kitöltött kérdőíveket (amelyeken csak kevés kifejtő kérdés volt, és sok beikszelendő) beszkennelték, és egy szoftver segítségével nyerték ki belőlük az adatokat. Persze sok kérdőívet személyesen is vissza kellett ellenőrizni.
„Három cég is jelentkezett a zsíros feladatra – emlékezik vissza az informatikai szoftver beszerzésére Mellár Tamás, a népszavazást lebonyolító Központi Statisztikai Hivatal (KSH) volt elnöke, ma a Párbeszéd parlamenti képviselője. – Bizottságot állítottam össze. Aki a pontozás végén nyert, az nem tetszett a fideszeseknek, próbálták elérni, hogy töröljük a tendert. Orbán másfél évig nem is beszélt velem. Vártam, hogy ki fognak rúgni, de nem tették.”
Éppen számlálják az országot: ritkán van és furcsákat is kérdeznek. Sokan erre is rávetítik a kormánnyal szembeni bizalmatlanságukat, de szakértők szerint maga a népszámlálás intézménye recseg-ropog. Főleg ebben a régióban, ahol nem bízunk meg senkiben, főleg nem az államban.
Tanárok
Miután kitöltötte a népszámlálási kérdőívet, kérem szakítson időt a Szabad Európa kvízkérdéseire is. Az átlagos idő, amíg egy tanár eléri a fizetési skálán a csúcsot, Lengyelországban húsz év. Magyarországon vajon mennyi idő kell ehhez? A hazai átlagbér hány százalékát keresi egy tanár? Hol állunk az EU ranglistáján, ha a diplomás-átlagfizetéshez hasonlítjuk a tanári fizetéseket?
Kvíz: „Álljunk bele, ha kell!” – Mennyit keres ma egy tanár Magyarországon?
Indítsa el a kvízt, ha többet akar megtudni
Ukrajna és a NATO
Meglepődve fogadták Brüsszelben Ukrajna múlt pénteki lépését, azaz a NATO-tagság iránti kérelem benyújtását. Nagyon kevesen számítottak erre, és bár sokan szimpatizálnak Kijevvel, azzal ne kalkuláljon senki, hogy az ország gyorsított ütemben csatlakozhat a katonai szövetséghez. (Pedig ezt ígérte Volodimir Zelenszkij elnök a lépés bejelentésekor.) Valójában egyáltalán nem kell túl sok mindenre számítani ebben a kérdésben a közeljövőben.
Csaknem egy hete tart a részlegesnek mondott mozgósítás, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én jelentett be, válaszul az ukrán ellentámadásra, és ezzel mindennapossá vált a közép-ázsiai városok utcáin hátizsákkal és elveszett arckifejezéssel bolyongó oroszok látványa.
Már körülbelül százezer orosz állampolgár érkezett a szomszédos Kazahsztánba azóta, hogy a Kreml előző héten részleges mozgósítást rendelt el az ukrajnai háborús erőfeszítések fokozása érdekében.
A példa nélküli emberáradat fogadására spontán csoportok szerveződtek, akik segítenek az érkezőknek egyebek mellett ideiglenes szállást találni, és elintézni a szükséges papírmunkát.
Amit még tudni érdemes
Kreatív eszközökkel kurtítanák a várólistákat, felfüggesztéssel büntetnék, ha a kórházak nem gyorsítanak (Népszava)
Míg 2019 tavaszán 25 ezren vártak valamilyen műtétre, idén szeptemberben már ötvenezren.
Timothy Snyder megírta, hogy hogyan érhet véget a háború atombomba ledobása nélkül is (444.hu)
A világhírű történész szerint Putyin csapdába került, és ebből nem az atomfegyverek kínálnak számára kiutat.
Több százan tiltakoztak hétfőn reggel a tanárok megfélemlítése ellen a közép-budai tankerületnél (Hvg.hu)
Száznál is több tanár kaphatott figyelmeztető levelet múlt héten.
Wiedemann Tamás
