Tömegesen érkeznek az ázsiai munkások, miután a kormány lazított a feltételeken. A földgáz árának emelkedése az oroszok által bevezetett intézkedések következménye, és nem az uniós szankcióké. Simor András volt MNB-elnök hívta fel az IMF-et 2008-ban a pénzügyminiszter szobájából.
Nyáron tizenöt, Európai Unión kívüli ország esetében lazított a munkavállalás feltételein a kormány. Idén júniusban egy kormányrendelet bevezette a minősített munkaerő-kölcsönzés intézményét. Ez azt jelenti, hogy azoknak a közvetítőknek, akik megfelelnek a feltételeknek, és regisztrálnak, az állam megengedi, hogy a hiányszakmák esetében az EU-n kívüli országokból toborozzanak munkavállalókat, és engedélymentes eljárásban foglalkoztassák őket Magyarországon.
A hatóságok által minősített munkaerő-kölcsönző cégeknek nem kell különböző engedélyekkel bíbelődniük, ha a listán szereplő állampolgárokat akarják Magyarországon dolgoztatni. Egyre több gyárban tűnnek fel fülöp-szigeteki, indonéz, vietnámi és mongol vendégmunkások.
Szankciók
Miközben a magyar kormány nemzeti konzultációt kezdett szankcióellenes politikájának alátámasztására, Brüsszelben már az újabb, kilencedik szankciós csomagot készítik elő. Kérdés, hogy ehhez adja-e szavazatát Orbán Viktor, ahogy tette eddig mind a nyolc csomag esetében.
A Political Capital a közeljövőben publikálja kutatását, amely szerint a Fidesz-szavazók ötven százaléka azt gondolja, hogy a kormány nem támogatta a szankciókat.
Feledy Botond külpolitikai szakértő szerint ebben a játékban az nyer, aki kevesebbet veszít. „Tehát ez nem egy olyan játék, hogy a szankció nem fáj annak, aki kitalálja. Nyilvánvalóan fog fájni. Az a kérdés, hogy a másik oldalon mennyire üt” – tette hozzá.
Tényfeltáró videósorozatunk, a Szabadon második adásában terítéken a szankciók valós hatása.
IMF
Az elmúlt időszakban egyre több szó esik arról, hogy rákényszerül-e Magyarország arra, hogy ismét a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) forduljon segítségért. Ez egyelőre nem tűnik reális forgatókönyvnek. Kovács Álmossal, a Pénzügyminisztérium korábbi államtitkárával arról beszélgettünk, hogy milyen tárgyalófél az IMF, és hogyan zajlottak a 2008-as hitelfelvétellel kapcsolatos egyeztetések a valutaalappal.
Kovács Veress János pénzügyminiszter szobájában ült, ott volt Simor András, az MNB elnöke és Szarvas Ferenc, az Államadósság Kezelő Központ vezetője, és bejött a miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc is. Kovács visszaemlékezése szerint érezték, hogy ebben a helyzetben valamit lépni kell. Simor András úgy gondolta, hogy azonnal az IMF-hez kell fordulni, és felhívta a valutaalap Magyarországért felelős igazgatóját.
Kémszoftver
„A Pegasus magyarországi alkalmazása, úgy tűnik, része a sajtó- és a véleménynyilvánítási szabadság kormány által kiszámított és stratégiai eltiprásának” – állapítja meg többek között az Európai Parlament különleges vizsgálóbizottságának első jelentéstervezete, amely egy magyar fejezetet is tartalmaz.
A Pegasus kémszoftver EU-ban történő alkalmazását vizsgáló parlamenti különbizottság jelentésének első, kedden bemutatott tervezete szerint „a kémprogrambotrány kipattanásának pillanatától kezdve nagyon egyértelmű volt, hogy a magyar kormány akciói politikailag motiváltak voltak”.
Mint a jelentés rámutat, bár a kormány következetesen nemzetbiztonsági okokra hivatkozott, „azok az állítások, amelyek szerint az áldozatok fenyegetést jelentenének a nemzetgazdaságra, abszurdak és nevetségesek”.
Ukrán háború
„Nem hittem, hogy túlélem.” Egy kilépett orosz önkéntes katona mesélt a Szabad Európának háborús megpróbáltatásairól. Anatolij, egy 37 éves katona a közép-oroszországi Baskortosztán régióból két és fél hetet töltött a frontvonalon, de a dolog nem ment jól.
„Egész idő alatt nem volt rendszeres élelmezés – mondta – Nem volt lőszer, és a környező erdőkben kellett töltényeket keresnünk.” Néhány héttel azután, hogy harcba küldték őket, Anatolij és többtucatnyi másik szerződéses katona a Samuratov zászlóalj nevű regionális egységből felmondta a szerződését, és kérte, hogy küldjék haza. Ekkor kezdődött el igazán Anatolij kálváriája.
Amit még tudni érdemes
Hideg vízű medencék, bezáró uszodák – hol lehet majd télen sportolni? (Portfolio.hu)
Hidegebb medence- és zuhanyzóvíz, kevesebb vagy bezárt szaunák, rövidebb nyitvatartás és egyre kevesebb felkapcsolt villany.
Van értelme az árstopoknak? Megvizsgáltuk a tej példáján (G7.hu)
A termelők jól járnak a nagyobb forgalommal, a kereskedők részéről pedig egyértelműen tetten érhető a veszteség áthárítása.
Alapvető hiányosságok miatt sikerülhetett feltörni a KRÉTA rendszert (444.hu)
A több százezer diák, tanár és szülő érzékeny adatait tároló adatbázishoz nyílt csatornán is hozzá lehetett férni, és az adatbázis védelmi megoldásai is nagyon gyengék voltak.
Szép napot!
Wiedemann Tamás
