Nehéz megmondani, hogy jó stratégiát választott-e a Mol a benzinárstop bő egy éve alatt. Sikerült-e jó részvénytársaságként viselkednie, vagy a kormány bábjaként működött? Szakértőkkel jártuk körbe a témát. Jöhet az önkormányzati adóemelés; váratlanul adakozó a magyar kormány; egyre több az érdekellentét az Európai Unió tagországai között a szankciók ügyében. Hírösszefoglalónk kedden.
Egy kelet-európai viszonyok között ragadt, hatalomkompatibilis részvénytársaság – így írják le a szakértők a Molt. Nehéz megmondani, hogy jó stratégiát választott-e a cég a benzinárstop bő egy éve alatt. Sikerült-e jó részvénytársaságként viselkednie, vagy a kormány bábjaként működött?
A vállalat részvénytársaságként tevékenykedik, a jogszabályi előírások szerint a részvényesek érdekét kell szem előtt tartania, működésének fókuszában annak kell állnia, hogy minél nagyobb profitot érjen el. Több iparági szereplővel, befektetővel, olajipari szakértővel beszéltünk. Arra kerestük a választ, hogy mennyire teljesültek ezek az elvárások.
Habár a Mol továbbra is hozhat be orosz olajat, a jövőben el kell kezdenie felkészülni a Horvátországon keresztül érkező olaj feldolgozására is. Ez beruházást igényel, a múltbeli, egyszerű orosz üzleti modell helyett egy bonyolultabb, több konfliktussal járó viszonyrendszert kell felvállalnia.
Bevezették a Tiborcz-adót
Lejárt a Covid-járvány idején bevezetett tilalom. 2023-tól eltörli a kormány a 2021 óta tartó adóbevezetési, adóemelési tilalmat, ami arra ösztönözheti a települési önkormányzatokat, hogy újra éljenek az adóemelésre, valamint az új adónemek bevezetésére vonatkozó jogukkal.
A Szabad Európa gyűjtéséből kiderül: néhány kivételtől eltekintve nem tudni arról, hogy az önkormányzatok élnének azzal a lehetőséggel, hogy új adókat vessenek ki jövőre, a meglévőket viszont sok helyen emelik vagy átrendezik. Az emelés többnyire a nagyobb cégeket érinti, de számos esetben a lakosság terhei is nőnek.
A főváros és az I. kerület is bevezette a Tiborcz-adót, de eltérő módon. Budapesten – valójában csak a Margitszigetre korlátozódva – értékalapú ingatlanadót vetnek ki januártól.
Fű alatti támogatás
Magyarországon tüntetések és komoly megszorítások vannak, de Orbánék így is egyre több közpénzt küldenek az uniós támogatásoktól már elzárt, önálló hadseregre vágyó boszniai szerb vezetésnek.
A magyar adófizetők újabb 110 millió euróval támogatják meg Bosznia egyik felét, a boszniai Szerb Köztársaságot (Republika Srpska – RS). A forintban nagyjából 45 milliárdos gyorssegélyt nem verték nagy dobra Magyaroroszágon, de Boszniában kiderültek a részletek.
Szokatlanabb módon az Eximbankon keresztül küldi a támogatást a magyar kormány, egy kiugróan olcsó hitel formájában. A 110 millió euró visszafizetése tíz év alatt történik majd, egy év türelmi idővel és évi ötszázalékos kamattal.
Idén ez már a második, helyi szinten nagyon jelentősnek számító magyar állami tőkeinjekció. Az idei őszi helyi választások előtt százmillió eurós (negyvenmilliárd forintos), hivatalosan gazdaságfejlesztési, vissza nem térítendő támogatást kapott Magyarországtól a helyi kormány.
Jön a nagy egészségügyi átalakítás
Beforgatnák az állami rendszerbe a magánorvosokat – legalábbis így értelmezi a szakértő az egészségügyet átalakító tervezetnek azt a részét, amely változtatna az orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek és az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezők folyamatos továbbképzéséről szóló rendeleten.
A javaslat szerint havi húsz órát kellene közfinanszírozott egészségügyi intézményben ledolgozniuk a főállásban magánegészségügyben dolgozó orvosoknak. A szakértő szerint ez olyan, mintha például egy magánangoltanárt arra kényszerítenének, hogy az állami iskolákban is nyomjon le havi húsz órát ahhoz, hogy magántanár lehessen.
Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi elemző erről azt írta közösségi oldalán, hogy most megpróbálják visszakényszeríteni az állami ellátásba a teljesen magánellátásba menekült orvosokat, annak jogszabályi kötelezettségével együtt, rájuk kényszerítve egy olyan szerződést, amely alapján akár az ország másik végébe is vezényelhetők.
Orosz függés
Repedezik az Európai Unió egysége a szankciók ügyében. Az orosz energiafüggőség óvatosságra int több tagországot is.
Bár a huszonhét tagállamnak sikerült megegyeznie az Oroszországgal szembeni kilencedik szankciós csomagról, a tárgyalások nem voltak egyszerűek, ugyanis Lengyelország és a balti államok szigorúbb intézkedéseket szeretnének, de nyugatabbra ettől többen óvakodnak.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter „elvesztegetett lehetőségnek” nevezte az újabb szankciós csomagot, erősen sérelmezve, hogy több időt fordítottak a kivételek megvitatására, mint a keményebb lépésekére.
Lengyelország és a három balti állam az utóbbi hetekben olyan javaslatot köröztetett, amely jóval szigorúbb szankciókat tartalmaz, érinti például az orosz földgáz- és nukleáris szektort is, és felszámolna számos mentességet, így az orosz acél és gyémánt vásárlására vonatkozót is.
Ez is érdekelheti még
A 24.hu a foci-vb végével nagyobb elemzést közöl a rendezés hátteréről. A katari labdarúgó-világbajnokság nagyobb probléma nélkül ért véget vasárnap. Ez korántsem volt magától értetődő: sokan jogosan kérdőjelezték meg, hogy a jelentős focikultúrával nem rendelkező, mintegy két magyarországi megye területű állam képes lesz-e lebonyolítani a tornát.
A Telex gyermekpszichológus szakértője arra keresi a választ, miért van annyi feszültség az ünnepek alatt, és mindez milyen hatással van a különböző életkorú gyerekekre. Hogyan tudunk szülőként kellően támogatók lenni, hogy ebben az érzelmileg megterhelő időszakban mégis nyugodtabban, szorongásoktól mentesen ünnepelhessünk?
Legyen szép napjuk!
Benyó Rita
