Az illegális pártfinanszírozás rendszere: így születnek hatalmas magánvagyonok a pártkasszák illegális feltöltéséből. A Kúriához fordul a lélegeztetőgép-beszerzés dokumentumai miatt a külügy. Munkaterület lett a balatonföldvári strand.
Magánvagyonok a pártkasszák illegális feltöltéséből
Piaci és politikai szereplők fű alatti együttműködése a közpénzek eltérítésében: így fizeti meg a társadalom a demokrácia működését. A pártfinanszírozás szürkezónáját bemutató cikksorozatunk második részében bemutatjuk néhány fontosabb párt működését a szürkezónában, és a Fidesz 2010 utáni pénzosztó rendszerének innovációit.
Ehhez kapcsolódóan: Az illegális pártfinanszírozás rendszere – ahogy a résztvevők látják, 1. rész: „…egy részét le is fogják nyúlni”
Háromrészes sorozatunk megírásához több tucat, szigorú azonosíthatatlanságot kérő politikussal, pénzszerzővel, üzletemberrel, államigazgatásban dolgozóval, politikai háttéremberrel beszéltünk. Az idézőjelek közötti mondatok mind tőlük származnak. Hogy a pletykákat, városi legendákat, inszinuációkat ki tudjuk szűrni a hosszú háttérbeszélgetésekből, csak azokat az állításokat használtuk, amelyeket keresztinformációkkal meg tudtunk erősíttetni.
Szijjártóék időhúzásra játszanak
A Kúriához fordul a minisztérium, hogy titkolózhasson: szeptember óta jogerős bírósági ítélet kötelezi a Külgazdasági és Külügyminisztériumot a dokumentumok kiadására, amelyre a végrehajtókat is ráküldte a momentumos Tompos Márton. A Transparency International Magyarország korrupcióellenes civil szervezet kérte ki a kormányzati szervektől a gyanús lélegeztetőgép-beszerzés szerződéseit, és miután elutasították kérését, bírósághoz fordult. Tavaly szeptember végén nyerték meg jogerősen is a pert, így most már a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak ki kellene adnia azokat a szerződéseket.
Ehhez kapcsolódóan: Nem érdekelte a kormányt, hogy van-e személyzet 17 ezer lélegeztetőgépre
Mint korábbi cikkeinkben írtuk, a kormány a koronavírus-járvány 2020-as kirobbanása után 16 ezer lélegeztetőgépet vásárolt az itthon rendelkezésre álló mintegy 1500 mellé. Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő a Szabad Európának erről korábban úgy fogalmazott: a kormány nem törődött azzal, hogy a rendszer képtelen 1500-2000, bármilyen intenzív terápiára szoruló betegnél többet ellátni, mert ehhez egyszerűen nincs humán erőforrás.
Munkaterület lett a balatonföldvári strand
Százméternyi partszakasz válhat fürdőzésre alkalmatlanná, kéthektárnyi vízterületet vesznek el a tóból, és több ezer ember földvári nyaralását lehetetlenítik el. Úgy tűnik, hiába a helyiek tiltakozása, megkezdődhet a kikötőépítés és ezzel a part jelentős részének beépítése Balatonföldváron. A civilek féltik a strandot, a beruházó azt ígéri, a területe és funkciója nem sérül. Mint a vízjogi engedélyekből kiderült, az eredeti tervekben bemutatottnál is nagyobb kikötő épülhet, 380 méteres mólóval.
Ehhez kapcsolódóan: Nem hagyják a strandjukat a földváriak, megtámadják a kikötőépítést engedélyező határozatot
Az önkormányzat álláspontja szerint a kikötő létesítése összhangban van az önkormányzati szabályokkal. Korábban megszorításokat is belengettek, ha nem épülne meg a kikötő, mondván, hogy az elmaradó bevételek miatt akár drasztikus helyi adóemelésre is szükség lehet.
Vesztegetés Brüsszelben; egy orosz cég pénzt ajánl a nyugati tankokat megsemmisítőknek– Magyarország a legkorruptabb az EU-ban
Energetikai egyeztetésre hívta az önkormányzatokat a kormány: fel akarja mérni, milyen helyzetben vannak a települések most, hogy eltelt a télből két hónap, ezért Lantos Csaba energetikai miniszter megbeszélésre hívta több önkormányzati szövetség képviselőit – értesült több forrásból a Szabad Európa.
Nick Aiossa, a Transparency International átláthatóságiigazgató-helyettese szerint az Európai Parlamentben a „büntetlenség kultúrája” uralkodik, amit az is igazol, hogy a legutóbbi parlamenti ciklus alatt 24 etikai vétségre derült fény, de szankciót egyik esetben sem alkalmaztak. A büntetés kiszabásának joga a parlament elnökét illeti meg, aki viszont nem akar élni a lehetőséggel. Aiossa szerint ennek minden bizonnyal politikai okai vannak. Emiatt a képviselők sem veszik komolyan a szabályokat. Közben az Európai Bizottság új szabályokat sürget az újabb korrupciós botrányok megelőzésére.
Egy orosz cég közölte, hogy ötmillió rubel (majdnem 26 millió forint) készpénzt ajánl fel az első katonáknak, akik megsemmisítik vagy elfogják a nyugati gyártású harckocsikat Ukrajnában. Több ország összesen 321 nehéz harckocsit ígért az országnak, a párizsi ukrán nagykövet szerint hónapokig is eltarthat, mire ezek megjelennek a harctéren. Ukrajna fel akarja gyorsítani a nehézfegyverek szállítását, mivel a háborúban részt vevő mindkét fél várhatóan tavaszi offenzívát indít a következő hetekben. Kijev és szövetségesei között tárgyalások folynak a nagy hatótávolságú rakéták szállítására vonatkozó ukrán kérésről – közölte szombaton Zelenszkij egyik főtanácsadója.
Egy felmérés szerint Magyarország lett az EU legkorruptabb országa: tavaly még Bulgáriát sikerült megelőzni, idén már előttünk végeztek a Transparency International korrupciós listáján. Magyarország Kelet-Timorral, Burkina Fasóval, Kuvaittal, Trinidad és Tobagóval, Vietnámmal, illetve a Salamon-szigetekkel áll egy szinten a korrupciós listán.
Érdemes még elolvasni
A 444 írt arról, hogy a külügyminiszter szerint az akkumulátorgyárak elleni tiltakozások mögött felsejlik valaki más is. A közszolgálati televízió meg is találta, kiről lehet szó, szerintük „a Soros-féle alapítványok pénzelhetik azokat a Budapestről ismert, szinte hivatásos tüntetőket, akik folyamatosan hergelnek a debreceni akkumulátorgyár ellen”.
A Telex tudósított arról, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem polgárai molinókkal fejezték ki szolidaritásukat a közoktatásban dolgozókkal és tanulókkal, hangsúlyozva, hogy „közoktatás nélkül nincs felsőfokú oktatás”.
A 24.hu írta meg, hogy az amerikai elnök kijelentette: vadászgépeket nem adnak Ukrajnának.
A Magyar Nemzet szerint a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár visszautasította a dnyiprói polgármester vádjait annak kapcsán, hogy sajtóhírek szerint Orbán Viktor miniszterelnök az MCC médiakonferenciája után tartott háttérbeszélgetésen senki földjének nevezte Ukrajnát. Nagy János erről most azt mondta: „Nem Ukrajnáról, hanem arról a frontszakaszról beszélt Orbán Viktor, ahol brutális és kegyetlen harcok dúlnak, ezt hasonlította Afganisztánhoz, a senki földjéhez.”
