Újból a magyar jogállamiság és a szexuális kisebbségek magyarországi helyzete volt a téma az Európai Parlamentben. Kiderült, hogy a képviselők túlnyomó többségének elege van abból, hogy az Európai Bizottság folyamatosan elodázza a határozott fellépést, miközben folytatódik a magyar demokrácia leépítése és az uniós pénzek elherdálása.
Nemhogy megszámolni, megbecsülni is nehéz lenne, hogy hányszor volt napirenden az Európai Parlamentben a magyar jogállamiság ügye. Bizottsági ülések, összevont bizottsági ülések, meghallgatások, konferenciák, plenáris ülések, sajtótájékoztatók, állásfoglalások, nyílt levelek foglalkoztak ezzel a témával vagy általában véve a magyar demokrácia helyzetével, vagy csak egy-egy területtel. Bár más tagállamokkal is vannak problémák – elsősorban Lengyelországgal, de elő szokott kerülni Bulgária, Szlovénia, Szlovákia és Málta is –, de a magyar téma valószínűleg egyedül adott annyi feladatot, mint a többi együttvéve. Most egy újabb eseményt tartottak, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság az igazságügyért felelős uniós biztost, Didier Reynderset hívta meg, hogy számoljon be a magyar jogállamisággal kapcsolatos fejleményekről, különös tekintettel az LMBTQI közösség helyzetéről. A vita sok újat nem hozott, de kiderült, hogy a Fidesz tulajdonképpen támogatók nélkül maradt, az európai politikusoknak pedig elegük van az Orbán-kormányból. A vitatott témák végére azonban csak az Európai Bíróság tud pontot tenni – valamikor.
Eljárások sokasága
Didier Reynders összegzést adott arról, hogy jelenleg milyen eljárások alatt áll a magyar kormány. Valószínűleg ha álmában felébresztenék, ugyanazt a monológot elő tudná adni szó szerint. Mindezek lényege, hogy továbbra is zajlik Magyarországgal szemben az alapszerződés hetes cikkelye szerinti eljárás, ez azonban a tagállamok szintjén nagyon lassan halad. El fog indulni az uniós pénzek védelmét szolgáló jogállamisági mechanizmus, ehhez az hiányzik, hogy az Európai Bizottság mint testület is elfogadja az erről szóló javaslatot. Ez azonban csak formai döntés, Reynders szavaiból arra lehetett következtetni, hogy mindez a következő biztosi kollégiumi ülésen, jövő hét szerdán megtörténik. A magyar korrupcióellenes keretrendszer hiányosságai miatt továbbra is blokkolják a helyreállítási alap Magyarországot megillető, összesen 5800 milliárd forintos forrásait, és több jogállamisági kérdésben kötelezettségszegési eljárás zajlik Magyarországgal szemben. Azt követően, hogy az eddig megindított viták mindegyikét elveszítette a magyar kormány az uniós bírói fórum előtt. A következő felvonás már érinti az LMBTQI közösség helyzetét is: a biztos szavaiból úgy tűnt, hogy a magyar gyermekvédelmi törvény melegeket a pedofilokkal összemosó módosításai miatt indított eljárás is az Európai Bíróságon fog kikötni, miután a kötelezettségszegési eljárásban a magyar kormány által adott válaszok eddig nem oszlatták el a brüsszeli aggodalmakat. Külön ügyként kezelik a Meseország mindenki című könyvvel történteket, az Európai Bizottság szerint ugyancsak uniós jogot sért, hogy megkülönböztető felirattal kell ellátni a kötetet. (Közben megjelent a kötet holland fordításban is – megkülönböztető felirat nélkül.)
A magyarok tényleg elhiszik
Hiába az alapos összefoglaló, az EP-képviselők szerint az Európai Bizottság végignézi a magyar demokrácia erózióját, és nem teszi meg azokat a lépéseket, amelyek jogában állnak.
Daniel Freund német zöldpárti képviselő azt mondta, hogy a bizottságnak tavaly január elseje óta lehetősége lett volna aktiválni a jogállamisági mechanizmust, sem okuk, sem joguk nem volt arra, hogy eddig várjanak. Közben a Fidesz uniós pénzből tudta finanszírozni a választási kampányát, mert a bizottság nem akart közbeavatkozni, nehogy azt mondhassák, hogy befolyásolni akarják a voksolás végkimenetelét. A holland Sophie in’t Veld kifakadt, mondván, egy ilyen kormánynak nincs helye az EU-ban, de elégedetlen volt a bizottsággal is, mert folyamatosan valamiféle újabb eljárásról meg levélről számolna be, ahelyett hogy szétperelnék a magyar kormányt. A képviselő rendkívül fárasztónak nevezte az egészet.
A máltai Cyrus Engerer szerint a civil társadalommal és a melegekkel való bánásmód terén Orbán Viktor Vlagyimir Putyin módszereit másolja. Felszólalt Gwendoline Delbos-Corfield, az EP Magyarországgal kapcsolatos jelentéstevője. A francia zöldpárti politikus egy választás előtti felmérés eredményét ismertetve azt mondta, hogy a magyarok 28 százaléka kész elhagyni az országot a Fidesz győzelme esetén. Franciaországban öt százalék nyilatkozott hasonlóan, ha hétvégén Marine Le Pent választanák elnöknek. Azt is elmondta, hogy amikor a magyarországi választásokon járt, látta a tizenkét évnyi propaganda eredményeit, mert „vannak magyarok, akik tényleg elhiszik, hogy az EU bemegy az óvodákba, és megváltoztatja a gyerekek nemét”.
A magyar kormány védelmében – leszámítva a Fideszt – a spanyol VOX párt képviselője szólalt fel, akik egyébként nagyon jó kapcsolatot ápolnak Orbán Viktor pártjával. Jorge Buxadé Villalba arról beszélt, hogy Magyarországon demokrácia van, a sajtó szabad, a választások tiszták voltak, és egy meleg pár nagyobb biztonságban van Budapesten, mint bármelyek európai no-go zónában. Villalba szavait nagy felháborodás fogadta, csakúgy, mint az utána felszólaló Hidvéghi Balázs fideszes képviselőét. Hidvéghi azt mondta, hogy Orwell 1984 című regényének jelenetei elevenednek meg, rendkívüli gyűlöletet tapasztal, holott tudomásul kellene venni a magyarok döntését. A magyar politikus hangsúlyozta, hogy a gyermekek nevelése terén az EU-nak nincs kompetenciája, és nem engedik, hogy az LMBTQ-aktivisták betegyék a lábukat a magyar óvodákba és iskolába.
Felszólalt még a Momentum EP-képviselője, Donáth Anna, aki elmondta, hogy neki személyesen öt meleg ismerőse van, aki a választás óta elköltözött Magyarországról, mert békében és biztonságban akar élni. Donáth szerint a téma fontosságára ezek a személyes sorsok hívják fel a figyelmet.
Legyenek perek!
Ezek után Didier Reynders próbálta megnyugtatni a kedélyeket – kevés sikerrel. A biztos arról beszélt, hogy szerinte a leghatékonyabb eljárás a kötelezettségszegési eljárás, mert annak végén az Európai Bíróság döntése áll, amely mindenkire kötelező. Reynders azt mondta, hogy tavaly január óta minden gyanús magyarországi uniós pénzköltést regisztráltak, ezért egyetlen ügy sem fog elveszni. Arról is beszélt, hogy a bizottság dolgozik a civil szervezetek támogatási programján. Többször megjegyezte, hogy ha egy pártnak többsége van akár a parlamentben, akár a társadalomban, az még nem jogosítja fel arra, hogy megszervezze a kisebbségek hátrányos megkülönböztetését.
