A közelmúltban kirobbant politikai botrányban azzal vádolják a két hónapja hatalomra került Nicolae Ciucă román miniszterelnököt, hogy doktori disszertációjának mintegy harmadát plagizálta. Akár igaz, akár nem, a vádak kérdéseket és önvizsgálatot váltottak ki Romániában, hogy miért olyan gyakori a csalás az iskolákban és az egyetemeken.
„Mindannyian ismertük az összes vizsgatémakört. A tanáraink elmondták nekünk” – mondta Costache a Szabad Európa román szolgálatának, kérve, hogy a valódi nevét ne használják.
A ma már sikeres üzletember azt állítja, hogy nem sok minden változott, és arra panaszkodott, hogy a lánya, aki most Bukarestben jár középiskolába, sok mindent ugyanúgy csinál, többek között a dolgozatírás során szemérmetlenül másol az internetről, és ennek semmilyen következménye nincs a tanárok részéről.
A csalás, a plágium és a hamis diplomák évek óta részei a román iskolák és egyetemek életének. A probléma nemrég került előtérbe, amikor Nicolae Ciucă miniszterelnököt azzal vádolták meg, hogy doktori disszertációjának egyes részeit plagizálta, amit ő váltig tagad. Több korábbi vezető tisztségviselőt, köztük miniszterelnököket is vádoltak már plágiummal, aminek nyomán kétségessé vált diplomáik értéke.
Elena Ceaușescu mint világszerte ünnepelt tudós
Az oktatási-tudományos körök eme bajait a Romániát 1965 és 1989 között irányító Nicolae Ceaușescu kommunista korszakára lehet visszavezetni, amikor a csalás széles körben elterjedt volt az iskolákban és az egyetemeken. Ritkán vagy egyáltalán nem tettek fel kérdéseket a megszerzett diplomáról vagy az elvégzett tudományos munkákról, beleértve a román diktátor feleségének, Elena Ceaușescunak tulajdonított munkákat.
Elena Ceaușescut férje rendszere idején világhírű kémiai kutatóként ünnepelte az állami propaganda, annak ellenére hogy nem rendelkezett hiteles képesítéssel.
Ma romániai tudósok és kutatók azt követelik, hogy Ceaușescu nevét távolítsák el közel két tucat tudományos munkából és könyvből, amelyeket csalárd módon az ő munkájaként adtak ki, több mint harminc évvel azután, hogy őt és férjét kivégezték az 1989-es romániai forradalom során. (Ez volt a közép-kelet-európai kommunizmust megdöntő megmozdulások utolsó és legvéresebb fejezete.)
A mindössze 2021 decembere óta hivatalban lévő Ciucăt azzal vádolják, hogy a 2003-ban a bukaresti I. Károly Nemzetvédelmi Egyetemen szerzett doktori disszertációjának egyharmadát lopta.
A tudományos munka 138 oldalából legalább 42 oldalon plagizált tartalom szerepel – derül ki Emilia Sercan román újságíró vizsgálatából, amelyet a Press One honlap tett közzé január 18-án.
Ciucă, aki korábban katonatiszt volt, tagadta a vétkeket, mondván, hogy doktori disszertációja „az akkori törvényes előírásoknak megfelelően készült (…) Ezek a nyilvános vádak tudományosan semmilyen módon nem támaszthatók alá” – tette hozzá.
A tagadás ellenére Dacian Cioloș befolyásos ellenzéki politikus az Unió Románia Megmentéséért (USR-PLUS) pártból sürgős tisztázást és vizsgálatot követelt a miniszterelnöktől, hozzátéve, hogy ha a vádak igaznak bizonyulnak, becsületből le kell mondania. Klaus Iohannis román elnök kijelentette, hogy zéró toleranciát tanúsít a tudományos tisztességtől való bármilyen eltéréssel szemben.
Ciucă felszólította a Nemzetvédelmi Egyetem etikai bizottságát, hogy ellenőrizze az állításokat, Iohannis pedig azt mondta, hogy megvárja az eredményeket. Szakértők szerint azonban az egyetemi etikai bizottságoknak csak tanácsadói szerepük van, az illetékes szerv pedig az egyetemi címeket, diplomákat és okleveleket hitelesítő Országos Tanács, amely jogosult a doktori cím visszavonására.
A csalás mély gyökerei
A mai romániai közoktatási válság magvait a kommunizmus idején vetették el, amikor a magolás volt a vezető tanulási módszer – magyarázta Daniel David professzor, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem vezetője.
„A kommunizmustól kezdve – és még sok évvel később is – minél hűségesebben olvastál a tankönyvből, annál jobb pontszámot kaptál. Fogalmad sem volt róla, hogy valójában plagizálsz. Tehát nem volt késztetés gondolkodni, átírni a szöveget, hogy eredetibbé tegyük” – mondta David az RFE/RL román szolgálatának.
„Abban a pedagógiai gimnáziumban, ahol a kilencvenes években tanultam, a másolás annyira elterjedt volt, hogy amikor néhány kollégámmal elhatároztuk, hogy soha többé nem másolunk le egy sort sem, furcsán néztek ránk. Néhány tanár elhagyta az osztálytermet, hogy a diákok nyugodtan puskázhassanak. Az érettségi vizsga előtt néhány diák még pénzt is gyűjtött, hogy a felügyelőknek adja, hogy másfelé nézzenek” – magyarázta az RFE/RL román szolgálatának egy nő, aki ma már tanár, és névtelen akart maradni.
A Ciucă-ügyhöz hasonlóan a romániai plágiumok nagy része a jelek szerint a doktori disszertációkhoz kapcsolódik.
Két miniszterelnök is visszaadta a disszertációját
2012-ben Victor Ponta akkori miniszterelnököt azzal vádolták, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló, 2003-as doktori értekezésének nagy részét plagizálta. 2014-ben visszaadta a fokozatot.
Mihai Tudosét, aki 2017 júniusától 2018 januárjáig volt miniszterelnök, szintén azzal vádolták, hogy forrásmegjelölés nélkül másolta le doktori disszertációjának egyes részeit. Tudose 2016-ban szintén visszaadta a fokozatát.
Romániában a kommunizmus 1989-es bukása után fellendült a doktori címek odaítélése. A kilencvenes évben 331-en szereztek doktori címet. Ez a szám 2012-ben 6259-re ugrott. A doktori fokozat birtoklása nemcsak több presztízst jelent, hanem magasabb fizetést is. 2017-ig a doktori fokozat számos szakmában 15 százalékkal magasabb fizetést eredményezett, így Románia egyedülálló ebben a tekintetben – mondta Mirclea Miclea volt oktatási miniszter.
„Szerintem helytelen pénzt kapni a doktori címért. A munkáltatónak kellene eldöntenie, hogy a doktori fokozat hozzáadott értéket jelent-e, és hogy többet kell-e fizetni – mondta Miclea a Szabad Európának. – A mi gondolkodásmódunk szerint egy egyszerű diploma több pénzt jelent, nem pedig azt, hogy kompetens vagy-e vagy sem.”
2011-ben Románia elkezdett lépéseket tenni: az akkori oktatási miniszter, Daniel Funeriu elrendelte, hogy a csalás elleni kezdeményezés részeként térfigyelő kamerákat szereljenek fel az iskolákban. Ennek eredményeképpen abban az évben a vizsgázók több mint fele megbukott. Két évvel korábban nyolcvan százalék ment át.
Ki lehet játszani még a plágiumszűrő szoftvert is
Nagyjából ugyanebben az időben az egyetemek elkezdtek olyan plágiumellenes szoftvereket beszerezni, amelyek képesek felismerni a benyújtott munkák és az internetre feltöltött források – könyvek, tanulmányok és cikkek – közötti hasonlóságokat. Ez azonban nem csodaszer, mondta Mihai Coman, a Bukaresti Egyetem újságíró professzora.
„A szoftver addig hatékony, amíg a források mintegy nyolcvan százaléka digitalizálva van” – panaszolta Coman, hozzátéve, hogy a romániai egyetemek gyakran az olcsóbb és ezért kevésbé hatékony szoftvereket választják.
„A szoftver, amelyet sok egyetemi tanszék vásárol, kezdetleges. Jobban jársz, ha a Google-t használod plágiumellenőrzésre, mint ezeket.”
E hiányosságok ellenére úgy tűnik, hogy a plagizálás elleni intézkedéseknek volt hatásuk. Miután a doktori fokozatok száma 2012-ben több mint hatezernél tetőzött, a számok csökkentek, 2015 óta évente körülbelül kétezret adnak ki.
„A csökkenő tendencia elsősorban a szigorúbb értékelési folyamatoknak köszönhető, amelyeknek alávetik a szakdolgozatokat. Nehezebb olyan szakdolgozatot készíteni, amelyet gondosan és lelkiismeretesen értékelnek” – nyilatkozta nemrég a román médiának Mircea Dumitru, a romániai egyetemi diplomákat, okleveleket és bizonyítványokat hitelesítő országos tanács alelnöke.
Marian Popescu, a Bukaresti Egyetem Etikai Bizottságának elnöke szerint a plágiumok virágzása nagyrészt a közszférában uralkodó erkölcsi értékek hiányának köszönhető.
„Az oktatásban a csalás a mindennapok része. De ahhoz, hogy csalás legyen, megengedő légkörre van szükség. A mi esetünkben pedig az a helyzet, hogy a román társadalom száműzte az erkölcsi értékeket a közszférából” – mondta a Szabad Európának Popescu, aki egyben a Bukaresti Egyetem Akadémiai Integritásakció, Források, Képzés Központjának igazgatója is.
Az etika feltűnően hiányzik a romániai középiskolai tananyagból, az egyetemeken pedig csak 2018-ban vezették be a tantárgyat az akkori oktatási miniszter, Liviu Pop szorgalmazására.
Nem volt ez mindig így. Románia kommunizmus előtti múltjában tanítottak etikát, többek között 1941-ben egy figyelemre méltó tankönyv volt forgalomban a témában.
„Ma már alig próbálunk programokat létrehozni a középiskolai etikaoktatásra. 2022-ben járunk, nyolcvan évvel az 1941-es etikatankönyv megjelenése után” – mondta Popescu.
Mihai Costache szerint – aki hasznot húzott abból, hogy tanárai másik irányba néztek – a pedagógusok nem tesznek eleget azért, hogy megakadályozzák a lányát ugyanebben.
„Ami engem a legjobban feldühít, az a dolgozatos dolog. Esküszöm, nem értem ezeket a tanárokat. Elmentem az iskolába, és felvetettem, hogy hagyják, hogy a diákok egyszerűen az internetről másoljanak? – mondta elkeseredve. – Mi folyik itt?”
