Egyesek attól tartanak, hogy az orosz inváziós erők ismét megpróbálkoznak a második legnagyobb ukrajnai városnak számító Harkiv elfoglalásával.
„Az agresszorok olyan nyomorúságos várossá akarják tenni Harkivot, mint amilyenek Oroszországban vannak. De nem fog nekik sikerülni. Mint láthatja, Harkiv lakosai fegyverrel a kézben védik a városukat” – mondta Ihor Terehov polgármester az AFP francia hírügynökségnek adott interjúban.
A most 55 éves politikus tavaly novemberi megválasztását követően néhány hónappal orosz katonák tízezreivel találta szemben magát.
Az orosz határtól mintegy harminc kilométerre fekvő Harkivot már a február 24-én megindított invázió első napjaiban ostrom alá vették. A legtöbben arra számítottak, hogy a város gyorsan el fog esni a heves tüzérségi és rakétatámadások közepette, de a védelmi erők végül ki tudták szorítani a megszállókat, akik ugyanakkor mindössze néhány kilométerre vonultak vissza, így továbbra is fenyegetést jelentenek.
Hazatérnek a kimenekített ukránok, de a frontvonal közelében még életveszélyes a helyzet
Összetört remények
„Kilenc kerület van a városban, és különböző intenzitással és időben mindegyiket bombázzák. Sehol sem biztonságos Harkivban” – jelentette ki a polgármester.
„Igen, az óvóhelyeken és a metróban biztonságos. De nincs olyan negyed, nincs olyan hely a városban, ahol azt mondhatnánk, hogy teljes biztonságban vagyunk” – tette hozzá.
Március végére a háború előtt még 1,4 milliós Harkiv lakosainak harmada elmenekült. Május elején, miután az orosz haderőt visszavonták a határ felé, volt egy rövid szünet az ágyúzásban. Ekkoriban napi kétezer ember tért vissza átlagosan, sok vállalkozás újranyitott, és az utolsó emberek is kimerészkedtek az óvóhelyről.
A bombázás azonban hamar újrakezdődött, ami szertefoszlatta az arra vonatkozó reményeket, hogy az élet visszatérhet a normális kerékvágásba.
Előző héten tüzérségi támadásokban legalább három ember, köztük egy 13 éves fiú életét vesztette a városban. A hatóságok szerint a háború helyi halálos áldozatainak száma több százra tehető.
150 ezer hajléktalan
Az ágyúzásban a városban lévő lakások mintegy harminc százaléka megsemmisült, így körülbelül 150 ezer ember hajléktalanná vált. „Ez több, mint számos európai város teljes lakossága. Százegy óvodát, száztíz iskolát, ötvennyolc egészségügyi intézetet és egy perinatális központot ért találat. Ezek nagy részét nem lehet újjáépíteni” – hangsúlyozta Terehov.
Harkivot jórészt orosz ajkúak lakják, ezért az volt a közvélekedés, hogy kisebb ellenállásba fog ütközni itt az orosz hadsereg, mint az ország más részein, de nem így történt. A nagy oroszbarátság sokak esetében jelentősen megkopott már a Krím félsziget 2014-es törvénytelen annektálása és a kelet-ukrajnai szakadár erők támogatása miatt, az utóbbi hónapokban pedig tömegek fordultak teljesen szembe Moszkvával.
Egyesek attól tartanak, hogy az orosz inváziós erők ismét megpróbálkoznak Harkiv elfoglalásával. „Az orosz agresszor folyamatosan Harkivba próbál bejutni. Ezért készülünk, ezért gyakorlatozik a hadsereg. Meg kell védenünk a városunkat, és meg is fogjuk védeni a városunkat. Meg fogjuk védeni Ukrajnát” – szögezte le.
A polgármester beszélt a víziójáról is a város jövőjével kapcsolatban, mondván, hogy Harkivot a háborút követően országos technológiai és innovációs központtá kívánják tenni.
„Győzelmünk után új dinamika lesz Harkivban és Ukrajnában. Lehetőségünk van új várost és új országot építeni” – fogalmazott.
