Az Európai Ügyészség hivatalosan 2021. június 1-jén kezdte meg munkáját, azóta összesen már több mint félmilliárd eurónyi vagyon lefoglalásáról intézkedett. Eddigi működése során öt nagy európai bűnszervezetet térképezett fel, amelyek hasonló módszerekkel, nagyon kifinomult struktúrával dolgoznak és keresik azokat az országokat, ahol a leggyengébb a szabályozás és az ellenőrzés.
Az első, teljes évet felölelő jelentését mutatta be Laura Codruța Kövesi, az Európai Ügyészség (EPPO) vezetője az Európai Parlamentben. Az uniós nyomozó hatóság 2021-ben kezdte meg működését, 22 tagállam tagja – Magyarország nem. Az Európai Ügyészség feladata az EU pénzügyi érdekeinek védelme, tevékenysége elsősorban olyan esetek felgöngyölítésére terjed ki, amelyek több tagállam területét is érintik. A bűnözők ugyanis előszeretettel használják ki bizonyos bűncselekmények esetén az eltérő tagállami szabályozásokat. Ilyen módon – annak ellenére hogy Magyarország nem részese az együttműködésnek – ha egy bűncselekmény érint más EPPO-tag országot és Magyarországot is, akkor az európai ügyészek vizsgálhatnak magyar vonatkozásokat is. Erről az Európai Ügyészség és a Magyar Ügyészség együttműködési megállapodást kötött. Ettől függetlenül azonban nagyon sok kritika éri Magyarországot azért, mert annak ellenére nem vesz részt ebben az együttműködésben, hogy nagyon sok uniós forrást használ fel.
Hétszeres megtérülés
Mondhatnánk, hogy az Európai Ügyészség megéri a pénzét: a működésére fordított minden egyes euró hét euró hasznot hoz, vagyis ennyi az általuk lefoglalt vagyon összessége. „Proaktív, hatékony, bátor és következetes – ezekkel a szavakkal jellemezte az általa vezetett intézmény munkáját Kövesi. – Tavaly több mint 3300 bűnügyi jelentést dolgoztunk fel, több mint 860 vizsgálatot kezdeményeztünk, több mint 350 millió euró értékben kaptunk a bíráktól befagyasztási határozatot” -– sorolta a számokat. Ha pedig az ügyészség 2021-es tevékenységét is idevesszük, akkor az előbbi szám 506 millió euróra nő, ekkora értékben fagyasztottak be különböző eszközöket. Innentől azonban a nemzeti hatóságok feladata, hogy a zárolt vagyont lefoglalják és az ebből származó pénzt a saját költségvetésükbe tereljék. Hasonló a helyzet a vámcsalásokból származó pénzekkel, amelyeket ha felderítenek, az összegek közvetlenül a nemzeti költségvetésbe folynak vissza.
A főügyész úgy véli, hogy ennyi idő alatt is sikerült bebizonyítaniuk, hogy ők a leghatározottabb és leghatékonyabb nyomozati szervezet a határokon átnyúló pénzügyi bűnözés elleni küzdelemben. Ugyanakkor többször hangsúlyozta, hogy nagyon jó az együttműködésük más uniós társszervekkel, elsősorban az uniós ügyészi hivatallal, az Eurojusttal, az EU-s rendőri szervvel, az Europollal és a Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF), valamint a tagállami hatóságokkal.
Ehhez kapcsolódóan: Mérleget vont az Európai Ügyészség: sok ügy szála vezet Magyarországra
Profi bűnbandák a túloldalon
Kövesi szerint az EPPO működésével felülről lehet látni a nemzetközi bűnözést, és végre teljes képet lehet kapni egész bűnszervezetek működéséről. „Ezzel új szintre emeltük a nemzetközi együttműködést, semmilyen más szerv nem képes erre” – hívta fel rá a figyelmet. Részletesen beszélt a szervezett bűnözői csoportok működéséről, amelyek mindig alkalmazkodnak a megváltozott helyzetekhez. Alapelvük a határokon átnyúló bűnözői módszerek kialakítása során, hogy mindig megkeresik a leggyengébb láncszemet, azt az országot, ahol a legkönnyebb a visszaélést elkövetni, a legkisebb a lebukás veszélye, és ennek ismeretében tervezik meg a bűncselekményeket. Az EU-s intézmények becslése szerint évtizedek óta legalább ötvenmilliárd eurós éves kárt okoznak a szervezett bűnözői csoportok áfacsalással. Kövesi polipszerű szervezeteknek írta le ezeket a bűnbandákat, amelyek gyakran teszik át a székhelyüket és folyamatosan mozgásban vannak, hogy nehezebb legyen őket utolérni. Az európai főügyész beszámolt arról, hogy öt fő bűnözői csoportot azonosítottak, amelyek hasonlóan épülnek fel, és elkülönített szerepek szerint működnek. Vannak olyanok, akik csak a pénzmosásban érintettek, de ugyanezek a személyek nemcsak az áfacsalóknak, hanem az ember- és drogcsempészeknek a bevételét is legalizálják. A bűnszervezetek másik egysége csak azzal foglalkozik, hogy cégeket hozzanak létre a megadott instrukciók alapján, és vannak olyan „szakemberek”, akik kizárólag jogi tanáccsal látják el a csoportok irányítóit.
Laura Codruța Kövesi az Európai Ügyészség legnagyobb eredményének az úgynevezett Admiral-vizsgálatot tartotta, amely egy eredetileg portugál ügy volt, szintén határokon átnyúló áfacsalással függött össze, azonban a portugál adóhatóság jelentése alapján a helyi ügyészség nem tudott továbblépni. Az Európai Ügyészség közbelépésének köszönhetően kilencezer jogi személyt azonosítottak, amelyek 34 országban 2,2 milliárd eurós kárt okoztak a nemzeti költségvetéseknek. Több mint háromszáz házkutatást tartottak, 24 embert tartóztattak le és 67 millió euró értékben foglaltak le vagyontárgyakat, zároltak számlákat. Kövesi az ügy bonyolultságát érzékeltetve elmondta, hogy több mint száz terrabájt adatot foglaltak le. Összehasonlításképpen: a Panama-dokumentumokban összesen kevesebb mint három terrabájt anyag szerepelt.
Duplázódó munkaterhek
Az európai főügyész egyáltalán nem számít arra, hogy csökkenni fog a munkaterhelésük, sőt. A mostani ügyszám is kimagasló. Példaként említette az egyik olasz ügyészt, aki háromszáz ügyet felügyel, de hasonló a helyzet cseh, német, román vagy bolgár vonalon is. Ugyanakkor több olyan tényező is van, ami miatt várhatóan még ennél is lényegesen több ügyük lesz. Az egyik ilyen a helyreállítási alap, amelynek révén jelentősen több uniós pénz áramlik az európai gazdaságokba, és „minél több a pénz, annál nagyobb a visszaélés lehetősége”. Jelenleg már 15 ilyen ügyben vizsgálódnak, de Kövesi a mostanihoz képest kétszer annyi nyomozásra számít.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy Ukrajnába is nagyon sok uniós pénz áramlik, és ennek elköltésének ellenőrzése szintén érinti az Európai Ügyészséget. A főügyész már tárgyalt erről ukrán kollégájával, és megegyeztek abban, hogy – mivel az ukrán félnek tájékoztatási kötelezettsége van csalás gyanúja esetén –, ha bűncselekmény gyanúja merül fel, az Európai Ügyészség el fog járni.
Az EP-képviselőktől sok kérdés merült fel azokkal az országokkal (ahogy említettük, ide tartozik Magyarország is) kapcsolatban, akik nem részesei az együttműködésnek. Arra voltak kíváncsiak a politikusok, hogy fennáll-e a veszély, hogy ezekbe az országokba vonul át a szervezett bűnözés, milyen biztonsági kockázatot jelent mindez, és egyáltalán: hogyan alakul a bűnügyi együttműködés a kimaradó országokkal. Laura Codruța Kövesi meglehetősen szűkszavú volt mindezekkel kapcsolatban. Úgy fogalmazott, hogy várható más országok csatlakozása, a kimaradókkal pedig igyekeznek hatékony kapcsolatot kialakítani, illetve meggyőzni őket a belépés előnyeiről.
