A Politico írt arról, hogy az Európai Uniónak nem sikerült egységesen fellépnie a vitatott végeredményű venezuelai választásokkal kapcsolatban, miután Magyarország megvétózta azt a közös nyilatkozatot, amelyben az EU aggodalmát fejezi ki a voksolás lehetséges hibái és szabálytalanságai miatt, és nagyobb átláthatóságra szólít fel. A magyar külügyminisztérium közleménye szerint ugyanakkor nem vétóztak, csak a Venezuelából beérkező jelentések tanulmányozása után csatlakoztak az EU közös állásfoglalásához.
Ahogy arról beszámoltunk, Nicolás Maduro venezuelai elnököt hirdette ki a vasárnapi elnökválasztás győztesének a kormány felügyelete alá tartozó Nemzeti Választási Tanács, amelynek vezetői Maduro hívei közül kerültek ki. A hivatalos bejelentés szerint Maduro a szavazatok mintegy 51 százalékával nyert, míg ellenfele, Edmundo González Urrutia 44 százalékot kapott. A kormány azonban nem adott magyarázatot arra, hogyan számították ki és ellenőrizték az eredményeket.
Az uniós tagállamok hétfőn közös nyilatkozatot akartak elfogadni, amelyben aggodalmukat fejezik ki a lebonyolítással kapcsolatban, de Magyarország megakadályozta – mondta a Politicónak két diplomata, akik rálátnak az egyeztetésekre.
Josep Borrell, az unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a magyar vétót követően saját nevében közzétett nyilatkozatában azt írta: „Helyi és nemzetközi megfigyelők hiteles jelentései szerint a választásokon számos hiba és szabálytalanság volt tapasztalható.”
Felismerve, hogy Magyarország valószínűleg hajthatatlan marad, Josep Borrell kedden a saját nevében adta ki az utólagos nyilatkozatot, ahelyett, hogy az Európai Unió 27 tagállama közöset adott volna ki.
A venezuelai ellenzék által a nyilvánosságra hozott választási eredmények gyökeresen eltérnek attól, amit az ország hatóságai hivatalosan bejelentettek – írta nyilatkozatában Josep Borrell.
„Amíg a szavazási adatokat nem hozzák nyilvánosságra és nem ellenőrzik, addig nem lehet elismerni a kihirdetett választási eredményeket” – fogalmazott.
Magyarország vétója jól mutatja az unió külpolitikájának alapvető hiányosságát, miszerint a döntéseket – például az esetleges jövőbeli szankciókat Venezuelával szemben – mind a 27 tagországnak egyhangúlag kell jóváhagynia – írja a lap. Ez több országot – például Németországot – arra késztetett, hogy kezdeményezze, hogy elég legyen minősített többséggel dönteni a külpolitikai álláspontokról. A magyar kormány a cikk megjelenéséig nem nyilatkozott a lapnak.
Frissítés: Paczolay Máté külügyi szóvivő órákkal a cikk megjelenése után a 444.hu kérdésére álhírnek nevezte, hogy Magyarország megvétózta a nyilatkozatot. "Megvártuk a Venezuelából beérkező jelentéseket, majd azok tanulmányozása után csatlakoztunk az Európai Unió közös állásfoglalásához” – írta a hírportálnak a külügyi szóvivő.
Német uniós tisztviselők szerint az EU-nak meg kellene fontolnia a venezuelai vezetés elleni keményebb szankciókat, amelyekhez Magyarország beleegyezése is kell írta a 444.
A lap szerint a magyar kormánynak ez nem érdeke, ugyanis Szijjártó Péter novemberben elismerően írt Maduro elnökről, kiemelve; a magyar és a venezuelai kormány egyetért abban, hogy „a választott vezetők legfőbb felelőssége, hogy megőrizzék országaik szuverenitását és ellenálljanak a külső beavatkozási kísérleteknek”.
