Furcsa mozgásokat produkált a forint árfolyama: decemberben indokolatlanul nagyot gyengült, majd az új évet dinamikus erősödéssel kezdte. A Magyar Nemzeti Banknak jól jött a gyengülés, mert az év utolsó napján értékelik át a devizatartalékot, és ha gyengébb az árfolyam, mint a bekerülési érték, az bevételt jelenthetett a jegybanknak.
„Nem az a kérdés, hogy miért erősödött a forint árfolyama januárban, hanem az, hogy miért volt ilyen gyenge decemberben” – mondta a Szabad Európának Kolba Miklós, az ING devizaszakértője.
Valószínűleg jól jött a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), hogy december 31-én 369 forintra gyengült a hazai fizetőeszköz az euróval szemben. A jegybank devizatartalékának tavaly 365 forint volt az átlagos bekerülési értéke, és azáltal, hogy az év utolsó napján ennél négy egységgel volt magasabban az árfolyam, az MNB bevételre tehetett szert. (Az MNB devizatartalékát mindig az év utolsó napján értékelik át.) Tavaly év végén óriási összeg, 38,3 milliárd euró volt a devizatartalékban.
Kolba Miklós szerint ez a piaci meglátás erősen dominált abban, hogy a forint gyenge maradt az év végével. Januárban szinte varázsütésre tűnt el a gyenge árfolyam, miután ez a nyomás lekerült a hazai fizetőeszközről. Már az első héten 10 forintot tudott erősödni a hazai fizetőeszköz az euróhoz képest, majd a második héten 16-17 forintos pluszban volt.
A szakértő indokolatlannak nevezte az év végi 370 forintos euróárfolyamot. Amikor ősszel elindult a kamatemelés, a forint 350-355-ös szintre állt be az euróval szemben. Kolba szerint érhető volt az elszabaduló nemzetközi nyersanyagárak és a magas hazai infláció miatti forintgyengülés, de az év végéhez közeledve azt lehetett tapasztalni, hogy az árfolyam tartott gyengülés miatt van ott, ahol.
Hasonlóan vélekedett Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője is. „A januári jelentős forinterősödés azért is érdekes a decemberi forintgyengüléshez képest, mert a monetáris kondíciók nem változtak. Ha megnézzük a fundamentumokat, akkor a nagy kérdés az, hogy miért gyengült annyira a forint év végén, mi volt az anomália oka” – mondta az elemző a Szabad Európának. A szakértő szerint nem volt érdemi kamatemelés januárban, ezért kérdéses a forint hirtelen megerősödése az év elején.
Így avatkozhat be a jegybank
Ha gyengíteni vagy erősíteni szeretné a jegybank a forintot, akkor euró/forintot vásárol vagy ad el a piacon. Általában nemzetközi pénzintézetet bíz meg a tranzakcióval, vagyis nem közvetlenül jelenik meg a devizapiacon. Ennek az az egyik oka, hogy az MNB-nek hivatalosan nincs árfolyamcélja, vagyis nincs olyan szint, ahol a hazai devizának lennie kellene.
Van viszont egy inflációs célja, amely szerint nem kerülhet három százalék fölé huzamosabb ideig az éves árdrágulás üteme. Az inflációt nagyban befolyásolja a forint árfolyama, mivel az importtermékekért, köztük az olajért és a gázért devizával fizetünk. Az MNB-nek az inflációhoz tartozik egy árfolyamszint, amire figyel, hogy lehetőleg ne legyen se alatta a kívánt árfolyamsávnak, se felette. A gyenge oldalon ilyen például a 370 forintos euróárfolyam.
Ha a jegybank beavatkozik a pénzpiacokon, vagyis interveniál, azt nem szokta nyilvánosságra hozni. Egy esetről biztosan tudni. A kilencvenes években adott a jegybank megbízást egy pénzügyi intézménynek, ahol az volt a kérés, hogy addig adjon el, amíg a kívánt árfolyamra ér a forint.
„A tranzakciókat nekem kellett intéznem, és egyszer csak jött egy telefon a megbízótól, hogy most már elég, ne kössek új pozíciókat” – mondta egy neve elhallgatását kérő devizapiaci üzletkötő. Szerinte hiába nem ismeri el az MNB, a piacon dolgozó szakértők érzékelik a nagyobb intervenciókat, mert furcsán viselkedik az árfolyam. Ő pedig személyesen élte át az interveniálást, hiszen konkrétan ő csinálta az MNB megbízásából.
Mi jöhet még?
„Az év eleji forinterősödéshez az is hozzájárult, hogy a befektetők újragondolják a pozícióikat. A kamatkülönbözet miatt hosszú euró-forint pozíciót tartani nagyon drága. Azok, akik az év utolsó negyedévben szálltak be a hosszú pozícióba, azok menekültek (stop-loss) a forint erősödését látva” – mondta Kolba Miklós. Ez a hólabdaeffektus, ami még jobban erősítette a forintot, hiszen a stop-loss során beállított árfolyamszinten automatikusan kiszálltak sokan a pozíciójukból.
A szakértő szerint év elején megtalálta a forint a helyét a 355-360-as szinten. De nem szabad figyelmen kívül hagyni a koronavírus-járványt, az alapanyagárak emelkedését és az ukrán konfliktust sem, amely mind jelentősen hat a forint árfolyamára.
„Márciusban dönt az amerikai jegybank, a Fed a kamatokról. Elemzők 25-50 bázispontos emelést jeleznek előre. Átmenetileg gyengülhet a hírre a forint árfolyama” – mondta a szakértő. A következő pont az országgyűlési választások lesznek. Kolba Miklós szerint a piacok a változatlanságot szeretik, ezért egy esetleges ellenzéki győzelem a hazai fizetőeszköz árfolyamán is meg fog látszódni.
„Ez nem politikai állásfoglalás a pénzpiacok részéről. Egyszerűen úgy gondolkodnak a befektetők, hogy a 12 éve működő gazdaságpolitika stabilitást jelent. Ha jön egy új kormány, akkor nulláról kell kezdeni az ismerkedést, mert nem tudni, hogy milyen gazdaságpolitikai változtatásokat kívánnak megvalósítani” – mondta az elemző.
Kerestük a Magyar Nemzeti Bankot is, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt a kérdéseinkre.
