Összegyűjtötte a leggyakoribb kérdéseket a gyülekezési törvény minapi módosításával kapcsolatban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A civil jogvédő szervezet szerint a kormánynak nem a Pride szervezőivel van baja, hanem azokkal, akik tüntetnének a jogegyenlőségért. A törvénymódosítással őket akarja elriasztani, megfélemlíteni.
Mint arról a Szabad Európa beszámolt, az Országgyűlés kormánypárti többsége - a Jobbik és a Mi Hazánk támogatásával – március 18-án szavazta meg a gyülekezési törvény módosítását, amelyet kivételes eljárásban, egy nap alatt nyomtak át a parlamenten a kormánypártok. A törvénymódosítás, amely ellen a parlamenti szavazás napján tüntettek a Momentum szervezésében Budapesten, másnap hatályba is lépett, miután az államfő aláírta azt, és a Magyar Közlönyben is megjelent.
A törvénymódosítás értelmében tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sérti, „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”
Nem csak azt büntetik, aki ilyen gyűlést szervez, hanem azt is, aki azon részt vesz.
A rendelkezés megszegői szabálysértést követnek el, akár kétszázezer forint pénzbírsággal is sújthatók. A pénzbüntetést, amelyet nem lehet közérdekű munkával vagy szabálysértési elzárással kiváltani, adók módjára behajtandó köztartozásként kell végrehajtani. Az így befolyt összeget a jogalkotó szerint a gyermekvédelem céljaira kell fordítani.
A tiltott gyűlés résztvevőit arcképelemző rendszer segítségével azonosíthatják be.
A TASZ összeszedte a törvénymódosítással kapcsolatos leggyakoribb kérdéseket, azt, hogy mit a kockáztat az, aki úgy dönt, hogy részt vesz az idei felvonuláson.
A szabálysértés nem bűncselekmény, nem büntetőeljárás
Ha meg is állapítják valakinek a felelősségét, az szabálysértés esetén nem jelenik meg az erkölcsi bizonyítványban, nem jelent priuszt, senkit sem érhet hátrány miatta a munkahelyén vagy az iskolájában – hangsúlyozza a TASZ. A szervezet szerint a pénzbírság, amelynek maximuma kétszázezer forint, ténylegesen, konkrét esetben konkrét esetben pár tízezer forintra fog rúgni, amit a határozattal együtt kézhez kapott csekken be lehet fizetni.
Ha valaki kifogással él a rendőrség határozatával szemben, a bíróság valószínűleg csökkenteni fogja a pénzbírság mértékét, de az is lehet, hogy figyelmeztetésre változtatja azt, és akkor nem kell befizetni semmit. Az eljárás pár hónap alatt lezajlik, nem ügyvédköteles, és nem kell a bíróságra járkálni miatta.
Arcfelismerő rendszer
A törvénymódosítás miatt a bűnüldözési célból évek óta alkalmazott arcfelismerő rendszer használhatósága ezután minden szabálysértésre kiterjed. A jogvédők szerint ennek célja nyilvánvalóan a Pride résztvevőinek elrettentése. Ha valaki tiltott gyűlésen vesz részt a rendőrségnek igazoltatnia sem kell, mert a kamerafelvételek alapján is beazonosítható, bírságolható.
Ugyanakkor rendkívül erőforrás- és munkaigényes eljárásról van szó, amely az informatikán kívül is több ember aktív közreműködését igényli. A szakértőknek hónapokig kellene csak ezzel foglalkozniuk. A rendszert nem a Pride-felvonulások több tízezres létszámára kalibrálták, és komoly egyezésnek kell lennie ahhoz, hogy egyértelmű legyen, a bíróság előtt is megálljon az azonosítás.
Hangsúlyozzák ugyanakkor, senki ne gondoljon arra, hogy maszkot vesz fel vagy eltakarja az arcát, mert azzal büntetőeljárást kockáztat. Jobb vitatni az arcfelismerést.
A feloszlatás nem azonos a tömegoszlatással
Miután az elfogadott törvénymódosítás szerint a Pride formálisan jogellenesnek fog minősülni, a TASZ szerint a rendőrség fel fogja oszlatni. A feloszlatás ugyanakkor nem azonos a tömegoszlatással. A feloszlatás azt jelenti, hogy a rendőrség közli a részvevőkkel, hogy a gyűlés jogellenes, és abba kell hagyni a demonstrációt.
„Tömegoszlatásra, kényszerítő eszközök alkalmazására, előállításra csak akkor kerülhet sor, ha a (többszöri) felszólítás ellenére sem hagyják el a helyszínt a résztvevők (gumilövedéket pedig tilos tömegoszlatásra használni)".
Ugyanakkor a jogvédők szerint kérdéses, hogy a kormánynak érdekében áll-e erőszakot alkalmaznia a békésen vonulókkal szemben, ha soraikban százával vesznek részt külföldi EU-polgárok, multinacionális cégek dolgozóinak csapatai, nagykövetek, parlamenti, fővárosi és EP-képviselők.
A TASZ ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a törvénymódosítás felbátoríthatja a homofób szélsőségeseket. Mint írják, miután a Pride-felvonulás tiltott gyűlés, a rendőrség nem fogja biztosítani. A rendőrségnek ugyanakkor kötelessége a közrend és a közbiztonság fenntartása, és a fellépés azokkal szemben, akik mások jogaira törnek.
Arra is emlékeztetnek a civil jogvédők, hogy a Pride szervezői évek óta üzemeltetik saját biztosítási rendszerüket, amelyben konfliktuskezelésre felkészített menetkísérő önkéntesek figyelnek a biztonságra. Felvételkészítésre készen figyelik, ha rendbontás, provokáció, agresszió történik, és a rendőrség nem megfelelően végzi a munkáját.
„Békésen kiállni másokkal együtt minden magyar egyenlő jogaiért, egyenlő emberi méltóságáért egyszerűen nem jogellenes, bármit is ír a kormánypárt a törvényekbe” – írja honlapján a jogvédő szervezet, amely azt ígéri, hogy kifejezetten a Pride-résztvevőkre szabott mintabeadványokkal segítik azokat, akiket bármilyen hátrány ér azért, mert felvonulnak.
Orbán Viktor: Ha megszeged a törvényt, fizetned kell
A Stop, Pride-ról kérdezték a miniszterelnököt külföldi újságírók szerda este Brüsszelben, amikor Orbán Viktor a Patrióták Európáért pártcsoport EU-csúcs előtti egyeztetésére érkezett. Arra a kérdésre, hogy Magyarország betiltja-e a Budapest Pride-ot Orbán Viktor azt mondta: „Ebben a pillanatban még nem tartunk ott”.
Megfogalmazása szerint azt mondták ki, hogy a gyerekek alapvető joga a legfontosabb érték, megelőzi Magyarország polgárainak minden más alapvető jogát. Tehát „be lehet tiltani mindent, ami a gyermekek érdekeivel ellentétes”. Hozzátette, nem tartóztatnának le senkit, aki részt venne az eseményen, hanem bírságot kell majd fizetnie.
