Oroszország lázadó zsoldosvezére, Jevgenyij Prigozsin szabadon elsétált a büntetőeljárás elől a június 24-i fegyveres lázadás miatt, és még mindig nem világos, hogy bárkit is megvádolnak-e a katonai vezetők elleni meghiúsult lázadásban vagy a Wagner-menet idején megölt katonák haláláért.
Ehelyett kampány folyik, hogy a Wagner-csoport katonai vállalkozó alapítóját lejárassák és kapzsinak állítsák be, és csak utalások vannak arra, hogy vizsgálatot indítanának arról, hogy rosszul kezelte-e az állami pénzek milliárdjait.
A múlt hónapig a Kreml nem ismerte el a vállalat finanszírozását, mivel Oroszországban a magánzsoldoscsoportok technikailag illegálisak. Vlagyimir Putyin elnök azonban felfedte, hogy az állam csaknem egymilliárd dollárt fizetett ki a Wagnernek egyetlen év alatt, míg Prigozsin másik cége nagyjából ugyanennyit keresett állami megbízásokból. Putyin hangosan elgondolkodott azon, hogy vajon lopott-e ebből valamit.
A Prigozsin körüli fejlemények – a Wagner-főnök továbbra is büntetlen, annak ellenére hogy Putyin árulásnak minősítette a lázadását – aláhúzták azt, amit Nyikita Juszferev, a szentpétervári városi tanács tagja a „jogrendszer fokozatos oroszországi eróziójának” nevezett.
Andrej Kolesznyikov, a Carnegie Oroszország Eurázsia-központ vezető munkatársa a lázadásról írva a következőket állapította meg: „Az állam szövete szétesőben van.”
Jelzés fentről: most már rá lehet szállni Prigozsinra
Miután Putyin jelezte, hogy a kormány vizsgálni fogja Prigozsin cégeinek pénzügyi szabálytalanságait, az állami televízió vette a lapot.
Dmitrij Kiszeljov kommentátor és propagandista szerint a Wagner és egy másik Prigozsin-cég több mint 1,7 ezer milliárd rubelt (18,7 milliárd dollárt) keresett állami szerződések útján.
A Vedomosztyi című orosz üzleti napilap egy, a védelmi minisztériumhoz közel álló forrásra hivatkozva azt mondta, hogy a bevételek 2014 és 2023 között keletkeztek, olyan években, amikor mind Prigozsin, mind orosz tisztviselők tagadták, hogy bármilyen kapcsolatuk lenne a Wagnerrel, sőt még a cég létezését sem ismerték el.
„Prigozsin fejét megzavarta a nagy pénz” – mondta vasárnap Kiszeljov, aki szerint a magánhadsereg harctéri sikerei „a büntetlenség érzését” keltették a zsoldosvezérben.
Szerinte Prigozsin lázadásának egyik lehetséges oka az volt, hogy a védelmi minisztérium nem volt hajlandó meghosszabbítani egy több milliárd dolláros szerződést legális élelmezési cégével, a Concorddal. Az ügylet a hadsereg élelmezésének biztosításáról szólt.
Kiszeljov szerint a Wagner 858 milliárd rubelt (9,4 milliárd dollárt) keresett a kormányzati szerződésekből, míg a Concord további 845 milliárdot (9,3 milliárd dollárt). Ezek a számok tízszer nagyobbak, mint amit Putyin múlt héten közölt.
Az sem világos, hogy Prigozsin a Kremllel kötött, a lázadás leállításáról szóló alku értelmében Belaruszba, Moszkva legközelebbi szövetségeséhez költözik-e, vagy emigrációba vonul. Aljakszandr Lukasenka, Fehéroroszország tekintélyelvű vezetője csütörtökön közölte, hogy Prigozsin nincs Belaruszban, Oroszországban tartózkodik. A Kreml nem akarta kommentálni a kérdést.
Javában zajlik a karaktergyilkosság
Az orosz média – köztük a népszerű Rosszija 1 állami tévécsatorna – szerdán videót mutatott be Prigozsin szentpétervári irodáinak és egy állítólag az ő tulajdonában lévő, helikopterleszállóval és fedett úszómedencével rendelkező pazar kastélyának átkutatásáról. Mutattak egy furgont is, amelyben doboznyi készpénz, valamint aranyrudak, parókák és fegyverek voltak.
A Rosszija 1-műsorok azt is állították, hogy Prigozsin felnőtt gyermekei jelentős vagyonra tettek szert apjuk révén, és azt mondták, hogy a házkutatások egy folyamatban lévő nyomozás részét képezik. Közben szembesítették látszólagos elitellenes elveit gazdag életmódjával.
„Tehát kiderült, hogy Jevgenyij Prigozsinnak nem volt elég, többet akart?” – töprengett az egyik műsorvezető.
A leleplezések célja, hogy „bemocskolják, megmutassák, hogy oligarcha” – mondta Ilja Sumanov, a Transparency International oroszországi igazgatója, megjegyezve, hogy Prigozsin gyakran intézett durva és szókimondó támadásokat a katonai vezetés ellen.
„Azt mondják, hogy milliárdos, és a pénz nem is az övé, hanem az állami költségvetésből származik, ő ült rajta. A védelmi minisztérium nélkül nem lett volna katonai magáncég” – mondta Sumanov az Associated Pressnek.
Az állam eddig tagadta, hogy pénzt adott volna neki
A leleplezések kérdéseket vetettek fel azzal kapcsolatban, hogy a kormány egyáltalán hogyan finanszírozhatta a Wagnert, mivel a törvények tiltják a zsoldostevékenységet, beleértve a magáncsapatok finanszírozását és kiképzését, ami jogi szürkezónába helyezi a céget.
A lázadásig Putyin mindig tagadta, hogy bármilyen kapcsolat lenne az állam és Prigozsin zsoldosai között. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője 2020-ban azt mondta, hogy „az orosz jogban nem létezik olyan, hogy magán katonai cég”, és nem is tud róla.
Addigra azonban a Wagner már Szíriába és afrikai országokba küldte zsoldosait, miközben Oroszország így is kiterjesztette globális befolyását. Prigozsin saját bevallása szerint erői Kelet-Ukrajnában is tevékenykedtek a szeparatista felkelés támogatásában, és később, a 2022-es invázió kezdete után is ott harcoltak.
A Wagner állami finanszírozásának jogszerűségéről szóló hétfői kérdésre Peszkov nem volt hajlandó válaszolni.
Sumanov az AP-nek elmondta, hogy valószínűleg vagy fedőcégeken keresztül készpénzzel, vagy Prigozsin más vállalkozásain keresztül állami szerződésekkel finanszírozták a Wagnert. Hogy mennyit kaptak, azt nem lehet tudni – jegyezte meg, de hozzátette, hogy Putyin megjegyzései zöld utat adtak a Wagner-vezér pénzügyeinek vizsgálatához.
„Én várnék néhány hetet. Úgy gondolom, hogy a biztonsági erők részéről mindenképpen lesz reakció Prigozsin és gazdasági tevékenysége témájában” – mondta.
A Kreml üzenete az, hogy „egy tolvajjal, egy korrupt emberrel, egy oligarchával van dolgunk, aki túl messzire ment, és pénzt lopott a költségvetésből – mondta Sumanov. – Ez egy nagyon világos magyarázat, és senkit sem kell feláldozni, kivéve Prigozsint.”
Halottak vannak, büntetés nincs
A pénzügyek mellett az is kérdés, hogy büntetőjogilag felelősségre vonnak-e bárkit a Prigozsin harcosai által megölt orosz katonák haláláért.
Az orosz média jelentése szerint mintegy 15 katona halt meg a lázadás során, amikor a Wagner-vezér több ezer embere elfoglalt egy katonai parancsnokságot a déli Rosztov-na-Donu városában, majd Moszkva felé vette az irányt, és katonai helikoptereket és más repülőgépeket lőtt le a Prigozsin által „igazság menetének” nevezett akció során.
A Kremlben június 27-én tartott ünnepségen Putyin egyperces néma csenddel adózott a halottak emlékének, bár nem mondta meg, hányan vesztették életüket.
A Prigozsinnal a felkelés leállítására kötött alku értelmében a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ejtette ellene és harcosai ellen a lázadás vádját. Ez a megállapodás ellentétes volt Putyin országos televíziós beszédében a felkelés idején tett fogadalmával, miszerint megbüntetik a zavargás mögött állókat.
A Kreml szerint Prigozsin beleegyezett abba, hogy véget vet a lázadásnak, és Belaruszba megy – ami egyeseknek nem tetszett.
Juferev, a szentpétervári városi tanács tagja kérelmet nyújtott be a főügyészséghez és az FSZB-hez, amelyben megnevezte, hogy kit büntessenek meg a lázadásért.
Több ezer ember „gördül Moszkva felé tankokon, repülőgépeket lőnek le, 15 katonát ölnek meg. (…) Az elnök megszólal, azt mondja: Büntetést kaptok mind, lázadók vagytok, az FSZB eljárást indít – és aztán semmi” – tette hozzá.
Azt mondta, a hatóságoknak harminc napon belül kell válaszolniuk, és bár nem vár érdemi választ, reméli, hogy legalább felhívja a figyelmet „az állam jogrendszerének ilyen mértékű eróziójára”.
„Nagyon érdekes, hogy mit fognak odaírni, hogyan fogják igazolni, hogy az emberek fegyveres lázadást követtek el” – mondta Juferev.
Az, hogy más vádakat is benyújtanak-e, nem világos. Ivan Pavlov neves ügyvéd azt mondta az AP-nek, hogy a fegyveres lázadás szítása csak egy vádpont, és hogy Prigozsinra más is várhat – különösen, mivel halálesetek is történtek –, de egyelőre „senki sem beszél erről”.
Az FSZB nem állt a csúcson – nem tudta előre
Egy másik téma, amelyről a hivatalos szervek hallgatnak, az, hogy az FSZB – a rettegett KGB utódszervezete – hogyan nem tudta megakadályozni a felkelést, noha rendszeresen dicsekszik azzal, hogy terrortámadásokat, szabotázs-összeesküvéseket és más súlyos bűncselekményeket hárít el.
Andrej Szoldatov és Irina Borogan orosz biztonsági szakértő szerint az FSZB rosztovi részlege „elbarikádozta magát városi főhadiszállásán”, míg a Wagnerhez rendelt katonai elhárító ügynökei „semmit sem tettek”.
Miután Prigozsin június 23-án bejelentette szándékát, hogy fellép az orosz védelmi miniszter ellen, az FSZB közleményt adott ki, amelyben felszólította a Wagner-harcosokat, hogy ne kövessék a „szélhámos” parancsnokot, és hogy a csapatok „vegyék őrizetbe”.
Szoldatov és Borogan egy nemrég megjelent cikkében azt írta, hogy a zsoldosok ilyen jellegű felszólítása furcsa, mivel csak a bűnüldöző szervek és a biztonsági szolgálatok – mint az FSZB – rendelkeznek hatáskörrel arra, hogy embereket vegyenek őrizetbe.
Mark Galeotti, a londoni University College orosz biztonsági ügyekkel foglalkozó elemzője szerint a lázadás kétségeket ébresztett a korábbi feltételezésekkel szemben, hogy Putyin számíthat a biztonsági erőire.
„Most, az első alkalommal, amikor valódi kihívást látunk, a biztonsági erők képesek voltak meghátrálni és kivárni, mi történik” – mondta az AP-nek.
Eddig nem volt negatív hatással az FSZB-re, amelyet Galeotti „Putyin kedvenc intézményének” nevezett, mivel korábban a tagja volt.
Az AP hétfői, újságírókkal folytatott telefonos konferenciabeszélgetésén arra a kérdésre, hogy az FSZB miért nem tudta megakadályozni a lázadást, a Kreml szóvivője, Peszkov nem volt hajlandó válaszolni, csak annyit mondott, hogy a szolgálatok „ellátják a feladatukat, és rendesen végzik”.
Megjegyezte azt is, hogy Putyin múlt héten megdicsérte a katonákat, a rendfenntartó és biztonsági tiszteket, és „háláját fejezte ki” nekik.
