Az Egyesült Államok és európai szövetségesei nagy mennyiségű nukleáris fűtőanyagot és más összetevőket importálnak több száz millió dollár értékben Oroszországból, ezzel biztosítva az Ukrajna ellen vívott háborújához égetően szükséges pénz egy részét.
Az eladások, amelyek legálisak és nem esnek szankciók alá, riadalmat keltettek a non-proliferációs szakértők és tisztségviselők körében, akik szerint az import hozzájárul Moszkva nukleáris arzenáljának fejlesztéséhez, egyben megnehezíti az Oroszország háborús képességeinek korlátozására irányuló erőfeszítéseket.
Az orosz nukleáris termékektől való függés – amelyeket főként polgári reaktorok üzemanyagaként használnak – energiahiányt okozna az Egyesült Államokban és szövetségeseinél, amennyiben Vlagyimir Putyin orosz elnök leállítaná a szállításokat. A kihívás valószínűleg egyre nagyobb lesz azzal, hogy az országok az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében igyekeznek növelni szén-dioxid-kibocsátás-mentes villamosenergia-termelésüket.
„Pénzt adunk azoknak, akik fegyvert gyártanak? Ez abszurd – nyilatkozta Henry Sokolski, a washingtoni székhelyű Nonproliferation Policy Education Center ügyvezető igazgatója. – Ha nincs olyan egyértelmű szabály, amely megakadályozza, hogy az atomenergia-szolgáltatók Oroszországból importáljanak üzemanyagot – és olcsóbb onnan beszerezni –, akkor miért ne tennék?”
Milliárdos tételekben kereskedik a Nyugattal a szankcionált Moszkva
A kereskedelmi adatok és szakértők szerint Oroszország mintegy 1,7 milliárd dollár értékben adott el nukleáris termékeket amerikai és európai cégeknek. A vásárlásokra akkor került sor, amikor a Nyugat szigorú szankciókat vezetett be Moszkva ellen a 2022-es ukrajnai invázió miatt, és blokkolta az olyan alapvető orosz termékek behozatalát, mint az olaj, a gáz, a vodka és a kaviár.
A Nyugat azonban vonakodott célba venni az orosz nukleáris exportot, mivel az kulcsfontosságú szerepet játszik reaktorai működtetésében. Az amerikai Energiainformációs Hivatal szerint Oroszország tavaly mintegy 12 százalékát biztosította az amerikai nukleáris ipar uránszükségletének. Európa az adatok szerint 2022-ben az urán mintegy 17 százalékát szerezte be Oroszországból.
Az atomenergiára való támaszkodás várhatóan növekedni fog, amint az országok fokozatosan átállnak a fosszilis tüzelőanyagok alternatíváira. Az atomerőművek nem bocsátanak ki káros anyagokat, bár a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az atomenergia a nukleáris balesetek kockázatával jár, valamint a radioaktív hulladék biztonságos tárolása is kihívást jelent. Világszerte mintegy hatvan reaktor építése zajlik – további háromszáz reaktor van tervezési fázisban.
A mintegy 440 atomerőműben energiát termelő harminc ország közül sok importál radioaktív anyagokat az orosz állami tulajdonú Roszatom energetikai konszerntől és leányvállalataitól. A Roszatom világelső az urándúsításban, 2022-es éves jelentése szerint harmadik helyen áll az uránkitermelés és az üzemanyaggyártás terén.
A Roszatom jelentése szerint jelenleg 33 új reaktort épít tíz országban, leányvállalatai tavaly mintegy 2,2 milliárd dollár értékben exportáltak az atomenergiához kötődő termékeket és nyersanyagokat a Royal United Service Institute, egy londoni székhelyű agytröszt által elemzett kereskedelmi adatok szerint. Az intézet azt írta, hogy ez a szám valószínűleg sokkal nagyobb lehet, mivel az ilyen jellegű exportot nehéz nyomon követni.
Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója az Izvesztyija című orosz lapnak úgy nyilatkozott, hogy a vállalat külföldi üzleti forgalma kétszázmilliárd dollárra rúghat a következő évtizedben. Ez a jövedelmező polgári üzletág kritikus forrásokat biztosít a Roszatom másik fő feladatához: Oroszország atomarzenáljának tervezéséhez és gyártásához – állítják a szakértők.
A Roszatom „az utolsó jelentős finanszírozási forrás” az orosz költségvetésnek
Ukrán tisztviselők a világ vezetőihez folyamodtak, hogy szankcionálják a Roszatomot, elvágva Moszkva egyik utolsó jelentős finanszírozási forrását, és megbüntetve Putyint az invázió elindításáért. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét sürgette a nyugati vezetőket, hogy vegyék célba a Roszatomot, miután az orosz erők elfoglalták a zaporizzsjai atomerőművet.
A Roszatom működteti a részben leállított erőművet. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség többször is figyelmeztetett, hogy az oroszok által elfoglalt létesítmény esetleges sugárszivárgása súlyos katasztrófát okozhat.
„Ukrajna nem érti, miért nem vezettek még be szankciókat a Roszatom és vezetése ellen – nyilatkozta Zelenszkij májusban –, amikor e cég képviselői továbbra is megszállva tartják a zaporizzsjai atomerőművet és veszélyeztetik általános biztonságunkat.”
Az atomenergia szószólói szerint az Egyesült Államoknak és néhány európai országnak nehézséget okozna az orosz nukleáris termékek importjának leállítása. Az amerikai atomenergia-ipar, amely nagyrészt kiszervezi üzemanyag-ellátását, az amerikai villamos energia mintegy húsz százalékát állítja elő.
Az Egyesült Államokba küldött orosz nukleáris üzemanyag és termékek értéke tavaly elérte a 871 millió dollárt, ami 2021-ben 689 millió dollár, 2020-ban pedig 610 millió dollár volt az amerikai statisztikai hivatal adatai szerint. Az amerikai import az orosz urántermék súlyát tekintve majdnem megduplázódott 2022-ben, a 2020-as 6,3 tonnáról 12,5 tonnára az ImportGenius cég kereskedelmi adatai szerint.
Amerika is függ az orosz urántól
E függőség okai évtizedekre nyúlnak vissza. Szakértők szerint az amerikai uránipart megviselte, hogy az 1993-as atomsorompó-egyezmény olcsó, fegyverminőségű urán importját eredményezte Oroszországból. A visszaesés felgyorsult, miután a japán Fukusima Daiicsi erőmű három reaktorának 2011-es leolvadását követően világszerte csökkent a nukleáris üzemanyag iránti kereslet.
Az amerikai atomerőművek 2021-ben, az utolsó olyan évben, amelyre vonatkozóan rendelkezésre állnak hivatalos amerikai termelési adatok, az amerikai Energiainformációs Hivatal szerint az urán öt százalékát vásárolták csak hazai beszállítóktól. Ezen erőművek számára a legfőbb uránforrás Kazahsztán volt, amely az ellátás mintegy 35 százalékát adta. Az Oroszország szoros szövetségesének számító Kazahsztán a világ legnagyobb urántermelője.
A Biden-kormányzat kijelentette, hogy megpróbálja újraéleszteni az uránbányászatot és a nukleárisüzemanyag-előállítást. A törvényhozók javaslatot nyújtottak be a folyamat felgyorsítására. Ezen a héten azonban Joe Biden elnök bejelentette, hogy a Grand Canyon Nemzeti Park körüli területek megőrzése érdekében védett nemzeti területet hoz létre, amely megakadályozná az új uránbányászatot a régióban.
„Döntő fontosságú, hogy leállítsuk az orosz állami tulajdonú nukleáris monopólium, a Roszatom finanszírozását – mondta John Barrasso wyomingi republikánus szenátor, aki év elején törvényt terjesztett elő az amerikai nukleárisüzemanyag-ellátási lánc finanszírozására. – Emellett piaci biztonságot is kell adnunk Amerika nukleárisüzemanyag-beszállítóinak.”
Európa: a skandinávok már leválnak, Franciaország és Magyarország nem
Európa főként azért van szorult helyzetben, mert öt országban 19 orosz tervezésű reaktor található, amelyek teljes mértékben az orosz nukleáris fűtőanyagtól függenek. Franciaország szintén régóta támaszkodik az orosz dúsított uránra. Egy márciusban közzétett jelentésében a Greenpeace az ENSZ Comtrade adatbázisára hivatkozva kimutatta, hogy a francia dúsított urán importja Oroszországból a 2021-es 110 tonnáról 2022-re 312 tonnára nőtt.
Az Eurostat, az EU statisztikai hivatala szerint Európa tavaly csaknem 750 millió eurót költött orosz nukleáris ipari termékekre – köztük fűtőelemekre, atomreaktorokra és berendezésekre.
Egyes európai országok lépéseket tesznek, hogy ne függjenek tovább az orosz urántól. Az ukrajnai konfliktus elején Svédország megtagadta az orosz nukleáris fűtőanyag vásárlását.
Finnország, amely öt reaktorából kettőben orosz uránra támaszkodik, felmondta a Roszatommal kötött, vitákkal terhelt üzletet egy új atomerőmű építéséről. A Fortum finn energetikai vállalat közben bejelentette, hogy megállapodást kötött az amerikai Westinghouse Electric Companyval két reaktor üzemanyagának szállításáról, miután a Roszatom leányvállalatával, a Tvellel kötött szerződései a következő hét évben lejárnak.
Csehország erőfeszítést tesz, hogy teljesen függetlenítse magát az orosz szállításoktól, és a Westinghouse és a francia Framatome vállalathoz fordult az egyetlen atomerőműve számára a Tvel által szállított fűtőelemeinek ellátásáért. Az új szállítások várhatóan 2024-ben kezdődnek. Szlovákia és Bulgária – két másik ország, amely a Tvel nukleárisüzemanyag-ellátásától függ – szintén más szállítók felé fordult.
A kihívások ellenére a szakértők úgy vélik, hogy a politikai nyomás és az a kérdés, hogy Oroszország akár meg is szakíthatja az ellátást, végül Európa nagy részét arra fogja ösztönözni, hogy elhagyja a Roszatomot. „A nyilvánvaló kilátások (az üzemanyag-ellátás diverzifikálása) alapján joggal mondhatjuk, hogy a Roszatom elvesztette az európai piacot” – mondta Vlagyimir Szlivjak, az Ecodefense orosz környezetvédelmi csoport társelnöke.
Szlivjak szerint továbbra sem világos, hogy Magyarország és Franciaország miképp fogja kezelni a kérdést. Franciaország nem mutatott hajlandóságot arra, hogy elzárja Oroszország uráncsapját.
Magyarország, amely szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, teljes mértékben Moszkvától függ, hogy négyreaktoros atomerőművéhez üzemanyagot szerezzen be. Tervezi, hogy ezt az erőművet két Roszatom-reaktorral bővíti – a projektet egy orosz bank tízmilliárd eurós hitelkeretéből finanszírozzák.
Szakértők szerint ezek a reaktorok még évekig, ha nem évtizedekig teljes mértékben az orosz nukleáris fűtőanyagtól fognak függeni.
