Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden aláírta azt a rendeletet, amely a Nyugatnak és Ukrajnának szóló egyértelmű üzenetként kibővíti azoknak az eseteknek a körét, amikor Moszkva atomfegyverhez nyúlhat.
A lépés Oroszország Ukrajna elleni offenzívájának ezredik napján történt, azután, hogy az Egyesült Államok megengedte Kijevnek nagy hatótávolságú rakéták használatát Oroszországon belüli katonai célpontok ellen.
Az új doktrína felvázolja, hogy Oroszország fontolóra veszi nukleáris fegyverek bevetését olyan nem nukleáris állammal szemben, amelyet atomhatalmak támogatnak. „Egy nukleáris fegyverrel nem rendelkező állam agressziója egy atomhatalom szerepvállalásával közös támadásnak minősül – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak, egyértelműen Ukrajnára és nyugati támogatóira utalva. – Elengedhetetlen volt, hogy elveinket összhangba hozzuk a jelenlegi helyzettel” – tette hozzá Peszkov, aki nagyon fontos dokumentumnak nevezte az elfogadott frissítést, amelyet a külföldnek tanulmányoznia kell.
Oroszország „mindig is az elrettentés eszközének tekintette az atomfegyvereket” – mondta, hozzátéve, hogy csak akkor vetik be, ha Oroszország úgy érzi, hogy kénytelen reagálni.
Putyin többször élt nukleáris fenyegetéssel Ukrajna elleni hadjárata eddig csaknem három éve alatt. Nyugaton aggodalmat keltett meggondolatlannak tartott retorikája.
Az új doktrína azt is lehetővé teszi Moszkvának, hogy masszív légitámadás esetén nukleáris választ indítson, még akkor is, ha csak hagyományos fegyverek vettek részt benne.
Amikor a Kreml szeptemberben először ismertette a javasolt változtatásokat, Peszkov figyelmeztetésről beszélt, amely mindenkit érint, aki azon gondolkodik, hogy részese legyen „bármilyen, nem feltétlenül nukleáris eszközökkel végrehajtott támadásnak hazánk ellen”.
Moszkva az új doktrína értelmében közeli szövetségesére, Belaruszra is kiterjeszti atomernyőjét.
Peszkov a konfliktus ezredik napján kijelentette, hogy az „egész Nyugat háborút” kezdett Oroszország ellen, és azt ígérte, hogy Moszkva végigviszi különleges katonai műveletnek nevezett hadjáratát.
