Belgium és Csehország vezetői arra figyelmeztetik európai uniós partnereiket, hogy sürgősen lépni kell az orosz beavatkozás megakadályozása érdekében a júniusi európai parlamenti választásokon. A két ország titkosszolgálatai bizonyítékokat találtak uniós törvényhozók megvesztegetésének kísérletére.
„Egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy Oroszország megússzon egy ilyen kirívó támadást demokratikus intézményeink és elveink ellen” – fogalmazott levelében Alexander De Croo belga miniszterelnök és cseh kollégája, Peter Fiala, miközben az EU vezetői csütörtökön Brüsszelben csúcstalálkozót tartanak.
„Nemzeti és európai szinten egyaránt fel kell vérteznünk magunkat ez ellen” – írták.
Az elmúlt héten, amikor a június 6–9-i kampány kezdett beindulni, De Croo elmondta, hogy a belga titkosszolgálat megerősítette egy olyan hálózat létezését, amely megpróbálja aláásni Ukrajna európai támogatását Oroszország elleni háborújában.
A cseh kormány szankciókat vezetett be számos ember ellen, miután lelepleztek egy oroszbarát befolyásolási akciót. A vádak szerint európai parlamenti képviselőket környékeztek meg, és pénzt ajánlottak nekik, hogy terjesszék az orosz propagandát.
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrincet és kormánytagokat is szankciós listára tennének kutatók az orosz befolyás miatt
Amerikai hírszerző ügynökségek arra a következtetésre jutottak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök láthatatlan kampányt rendelt el, hogy befolyásolja Donald Trump javára a 2016-os elnökválasztást demokrata kihívójával, Hillary Clintonnal szemben, miközben oroszok feltörték a demokraták e-mailjeit, és lehetővé tették a kikerülésüket a választás hajrájában.
Nemrég arra jutottak, hogy Putyin a 2020-as választásokon olyan befolyásolási műveleteket engedélyezett, amelyek célja Joe Biden lejáratása, Trump népszerűsítése, a szavazásba vetett bizalom aláásása és a társadalmi megosztottság fokozása volt az Egyesült Államokban. Trump és Putyin cáfolta ezeket a megállapításokat.
Arra a kérdésre, hogy mely politikusokat vesztegethették meg Európában, De Croo azt mondta: „Nem akarok olyan helyzetbe kerülni, hogy információim legyenek politikai ellenfelekről. Ez nem lenne jó. Alááshatná mindannak a hitelességét, amit biztonsági szolgálataink tesznek.”
„Van, aki befolyásolni próbál, és vannak, akik hagyják magukat befolyásolni, és miután pénz is szerepel ebben, tudnunk kell cselekedni” – mondta a választások előtti utolsó csúcstalálkozón.
De Croo közölte, hogy míg a pénz Belgiumon kívül cserélt gazdát, a politikai befolyás az országában történt. Belgium jelenleg az EU soros elnöke, és itt találhatók az uniós intézmények, akárcsak a NATO főhadiszállása.
Fialával együtt azt akarják, hogy partnereik megerősítsék az Európai Csalás Elleni Hivatal és az uniós ügyészség felhatalmazását. De Croo arra figyelmeztetett, hogy ez időbe telhet, és rámutatott, hogy nem minden tagország csatlakozott az ügyészséghez.
„Nem várhatunk a cselekvéssel a választás utánig, amikor tudjuk, hogy befolyásolhatják az eredményét” – mondta De Croo.
Ehhez kapcsolódóan: Belgium kivizsgálja a feltételezett orosz beavatkozást a közelgő európai uniós választásokba
A csúcstalálkozón Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke arra figyelmeztetett: „Oroszország kísérletei, hogy dezinformáció révén elferdítse a narratívákat és erősítse a Kreml-barát érzelmeket, már nemcsak fenyegetést jelentenek, hanem lehetőséget is, amelynek ellensúlyozására készen kell állnunk.”
A 27 tagországban ötévente tartanak választásokat az EU közgyűlésének 720 képviselői helyére. Sok választó használja ezeket arra, hogy tiltakozó szavazatot adjon le saját nemzeti kormánya ellen.
Az EU parlamentjének, az unió egyetlen demokratikusan megválasztott intézményének képviselői olyan új törvényeket dolgoznak ki és fogadnak el, amelyek mintegy 420 millió ember életét befolyásolják Európában, a gazdasági ügyektől kezdve a szegénység és a klímaváltozás elleni küzdelmen át a biztonság fokozásáig.
Múlt hónapban a lett állambiztonsági szolgálat büntetőeljárást indított Tatjana Ždanoka 73 éves lett EP-képviselő ellen állítólagos orosz kapcsolatai miatt. Orosz, skandináv és balti híroldalak azt állították, hogy a nő legalább 2004 óta az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat ügynöke volt.
Az EU országai eurómilliárdokat öntöttek Ukrajnába, valamint jelentős mennyiségű fegyvert és lőszert szállítottak. A 2022. februári teljes körű invázió óta szankciókkal sújtottak vezető orosz tisztviselőket, köztük Putyint, illetve bankokat, vállalatokat és az orosz energiaszektort.
Ahogy a háború elhúzódik – és a jelek szerint az orosz csapatok csekély előnyre tettek szert – egyre nehezebb fenntartani a támogatást. Magyarország, Putyin legközelebbi európai támogatója visszatartotta az Ukrajnának szánt források szállítását, és béketárgyalásokat követel.
