Az állam ötszázmillió forintot szán a recski bányanyitás utáni sárlavina miatt károsult házak tulajdonosaira. A hétfő esti kormányhatározatban megelőlegezték, hogy a súlyos baleset nem a bánya vagy az engedélyező hatóságok mulasztása miatt történt, hanem „rendkívüli időjárási körülmények” miatt.
2023. június 8-án délelőtt sárlavina zúdult a recski Hunyadi utca házaira. Ez mintegy 21 családot, hatvan-hetven főt érinthetett, akiket kitelepítettek, sokan máig nem mertek vagy tudtak visszamenni károsodott ingatlanjukba. A balesetnél csak a szerencsének volt köszönhető, hogy nem halt meg senki.
Egy hétfő esti kormányhatározatban ötszázmillió forintot különített el az állam a közvetlen károsultak megsegítésére – áll a Magyar Közlönyben. A támogatást a kevésbé transzparens módon működő, egyházi hátterű MR Közösségi Lakásalapon keresztül tervezik eljuttatni az érintettekhez.
A kormányhatározat emellett külön kimondja, hogy a recski lakóingatlanok „rendkívüli időjárási körülmény” következtében károsodtak.
Nem rendkívüli időjárástól féltek, hanem a bányától
A súlyos baleset előtt pár hónappal munkagépek pusztították ki az erdőt a recski Hunyadi út feletti hegy tetejéről, a nagy mennyiségű csapadék így akadály nélkül moshatta szét a kitermelt talajból épített sáncot.
Év elején többen pontosan ilyen veszélyre figyelmeztettek a bányanyitás kapcsán, és a helyiek közül is sokan tartottak ettől.
Köztük volt a Párbeszéd – Zöldek is. Tordai Bence társelnök az első nagyobb eső utáni sárlavinát követően, június végén foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen.
Csakhogy feljelentését az egri rendőrség két hét után vissza is dobta, szerintük emberi mulasztás biztosan nem történt, a sárlavina „elháríthatatlan” volt.
Később meggondolták magukat, azaz az egri ügyészség utasította a rendőröket, hogy mégiscsak nyomozzanak az életveszélyes bánya ügyében.
Korábban bérlakást ígértek saját ház helyett
A baleset után felvetésként szó volt már egy félmilliárd forintos szociálisbérlakás-programról a károsultak számára, amit Nagy Sándor helyi polgármester is megerősített lapunknak.
Azt Nagy Sándor is kényes kérdésnek tartotta, hogy a károsultak a házuk helyett bérlakást kaphatnak, hiszen volt saját ingatlanuk. Mint mondta, a 21 család mintegy harmadának rendezettek az ingatlanviszonyai, a többieknek nagyon nem, vegyes a kép.
Ezeknek a házaknak egy része önkormányzati telken épült, másik része pedig olyan területen, amely a bányához tartozik. Jó pár ingatlan „agyon van terhelve jelzáloghitellel, némelyik sokkal többel, mint az ingatlan értéke” – fogalmazott.
A gyakorlatban azonban mégiscsak saját háza volt mindenkinek, ezért ez nagyon nehéz ügy – mondta Nagy Sándor –, a kárukat szerinte is meg kell térítenie valakinek. Hozzátette, Sztojka Attila romaügyi kormánybiztos azt ígérte neki, hogy minden családdal külön-külön ülnek le egyeztetni, felmérik a problémájukat és az igényeiket.
