Az elmúlt hetek esőzései miatt ismét folyt le a saras víz a hegy tetején lévő bányából a közeli utca lakóira Recsken. A sárlavina óta robbantottak is a bányában, a helyiek szerint szabálytalanul. Egy természetvédelmi szakember szerint a bánya engedélyeit egy nagyon felszínes eljárásban adták ki, és a sárlavinánál is nagyobb baj történhet.
Idén már legalább négy, a sárlavina óta pedig egy robbantás volt a recski bányában, a Szabad Európának nyilatkozó helyi lakos szerint szabálytalanul. Úgy tudja, a védőtávolságon belül vagy annak határán vannak a közeli házak, ráadásul a robbantást sem szabályos hangjelzéssel jelezték előre, hanem kocsikból dudáltak a Hunyadi utcánál.
Az elmúlt hetekben sok csapadék esett, a hegyoldalból pedig több helyen is agyagos, saras víz folyt le a hegy tetején lévő bányából a Hunyadi utca lakóira, akiknek házait és kertjeit június 8-án öntötte el a sárlavina. Azóta visszaköltöztek, de minden nagyobb esőzéskor úsznak a sárban, az utcán és a kertekben is hatalmas a latyak. Amíg nem nyitották meg a fejük felett a bányát, soha nem okozott hasonló problémát az eső, a vizet megfogta a hegy növényzete, amelyet a hegytetőn kiirtottak a bányanyitás miatt – mondta a helyi.
Korábbi cikkünk a témában: Recski sárlavina: teljes a bizonytalanság, hogyan és mire használhatják fel a félmilliárdos állami segítséget
A polgármester szerint az ott élők házait szeretné felújítani a kormány által biztosított félmilliárd forintból, de közben még nem szűnt meg a veszélyforrás. Csak akkor maradnának ott hosszabb távon, ha a bánya jelentette veszély megszűnne, például a hegy tetején, a falu felőli részen újra fás-bokros területet hoznának létre. A bánya vezetője azonban a sárlavina óta – amikor családonként százezer forintot adott az érintetteknek – nem kommunikál a helyiekkel. A házak felújításával nem szűnik meg a veszély, amit egyébként még a sárlavina előtt letagadott a bánya vezetősége. Azt ígérték, hogy semmi probléma nem lehet – emlékeztetett.
„Minden alkalommal, amikor esik az eső, aggódniuk kell, hogy elindul-e egy újabb sárlavina. Ez így nem élhető állapot” – fogalmazott.
A rendőrség először nem akart nyomozni a sárlavina miatt tett feljelentés ügyében, de az ügyészség előírta az eljárás megindítását. Azóta voltak nyomozók a Hunyadi utcában, megkérdezték az ott lakókat a történtekről, begyűjtötték a sárlavina idején készült fotókat és videókat. A helyiek úgy tudják, a begyűjtött adatok alapján megáll a bűncselekmény, csak kérdés, meddig tart a nyomozás, és valóban eljut-e odáig, hogy vádemelést javasol a rendőrség.
A sárlavinánál jóval nagyobb katasztrófa is előfordulhat
A fideszes Kósa Lajos barátja, Fiák István debreceni ügyvéd által nyitott recski andezitbánya egy olyan hegy tetején van a falu felett, amely bontott, mállott kőzetből áll, ezért az erdőirtás és a robbantások miatt a hegyoldal akár rá is csúszhat a falura egy természetvédelmi szakember szerint, aki jól ismeri a környéket.
Ez egy sebtében megnyitott, átgondolatlan és nagyon felszínes engedélyezési eljáráson átment bánya – mondta a Szabad Európának Baráz Csaba, a Bükki Nemzeti Park volt munkatársa, akit érdemtelenségre hivatkozva bocsátottak el. Szerinte érthetetlen az egész bányanyitás, mert építőkőre alkalmas andezit kitermelésére kaptak engedélyt, miközben olyan típusú kőzet ott csak nyomokban található. Ez a hegy metaszomatikusan és hidrotermálisan bontott, főleg ércásványvagyonnal rendelkezik, mint a szomszédos Lahóca, ahol a recski ércbánya működött – ismertette.
Ehhez kapcsolódóan: Recski sárlavina: többen saját felelősségre visszaköltöztek, a polgármester gyorsabb segítségre számított
Az, amit most kitermelnek, földes követ, úgy tudja, a Debrecenben épülő akku- és autógyárak alá kerül töltésnek, mert másra alkalmatlan, magas ércásványtartalma miatt viszont a magyar ércvagyon pazarlása – mondta Baráz Csaba.
Az engedély úgy szólt, hogy a Budapest–Belgrád vasútvonal töltéséhez termelnek ki követ, amelyhez viszont nagyon kemény andezit kell. A recski bányából kinyert kőzet szerinte nem alkalmas rá, vagy csak nagyon kevés.
Mint mondta, ezért nem kellett volna csaknem ötven hektár erdőt kiirtani, széttúrni egy hegyet, és létrehozni egy agyagnyerő gödröt a falu fölött, veszélyeztetve az ott élőket és az egész ökoszisztémát. A nyereség, amihez itt jutnak, nincs arányban a környezetpusztítással, amivel a bánya jár – tette hozzá.
Korábbi cikkünk a témában: Ház helyett lehet, hogy csak bérlakást kaphatnak a recski sárlavina károsultjai
Szerinte a bánya nem tudja megakadályozni, hogy ismét sárlavina zúduljon a falura egy nagy esőzés következtében, sőt ennél súlyosabb tragédia is történhet.
A hegy bontott anyagból, mállott kőzetekből áll, amit „egy-két üde ér, andezittallér jár át”, ez tartja egyben a hegyet – magyarázta. A hegyről a kiirtott erdő miatt most leszalad a víz, de vannak lefolyástalan területek, amelyek magukba szívják a vizet, ami beszivárog a talajba, képlékennyé téve a hegyet, ami ezáltal megsuvadhat, vagyis a hegyoldal lecsúszhat a falura – magyarázta.
„A hegy elveszítheti azt az egyensúlyi állapotát, ami évmilliók alatt alakult ki, és amit az emberi beavatkozás megbontott. Lehet ilyen suvadásokról hallani például Kínából, ahol hatalmas léptékben alakítják át a természetet, hogy micsoda hegyomlások, partfalszakadások történnek, főleg löszös területen.”
A természetvédelmi szakember azt mondja, ő nem érezné magát biztonságban, ha a feje fölött magasodna a bánya a hegy tetején. Szerinte az egész hegy kezdi elveszteni a stabilitását, és közben még robbantgatnak is, amitől még a szilárd kőzet is megreped. Egy suvadás nemcsak a Hunyadi utcaiakat, hanem Recsk elég jelentős részét érintené.
