Vlagyimir Putyin orosz elnök súlyos hibát követett el azzal, hogy megtámadta Ukrajnát, amivel olyan konfliktust indított el, amely végül átterjedhet Ukrajna határain, és esetleg még nagyobb tüzet gyújthat – mondta egy korábbi elnöki tanácsadó és médiamenedzser.
A Szabad Európa georgiai szolgálatának adott interjújában Gleb Pavlovszkij azt mondta, hogy Putyin február 24-i döntésének, hogy megszállja Ukrajnát, nincs semmi politikai értelme.
„Ez az egész Putyin személyes döntése. Putyinon kívül senki más nem hozta volna meg, még Ramzan Kadirov sem, ha lett volna beleszólása – mondta Pavlovszkij, utalva Csecsenföld tekintélyelvű vezetőjére. – Senki, beleértve engem sem, senki nem vette észre, hogy milyen mániákus megszállottja volt Ukrajnának. Alábecsültük, hogy mennyire elrohadt az orosz kormány.”
Pavlovszkij a szovjet korszakban ellenzéki volt, a Szovjetunió bukása előtt belső száműzetésben töltötte büntetését. A kommunizmus összeomlása után „politikai technológus” lett, 1996-tól 2011-ig a Kreml tanácsadójaként szolgált, majd Putyin elnökségének bírálója lett.
Ezt akkor mondta, amikor az orosz erők nagyrészt elakadtak vagy visszavonultak Ukrajnában, és csak kisebb sikereket értek el, vagy tartják az állásaikat délen, főként a Fekete-tenger partvidékén. Több mint négymillió ukrán kényszerült elmenekülni az országból az indokolatlan orosz támadás közepette. Az orosz erőket a Human Rights Watch és sokan mások háborús bűnök és atrocitások elkövetésével vádolják Csernyihiv, Harkiv és Kijev körzetben.
„Ezt a furcsa pogromot választotta”
A Szabad Európának adott interjújában a 71 éves Pavlovszkij azt mondta, hogy Putyin csapdába lépett Ukrajnában.
„Ukrajnának kellett volna lennie a biztonsági kérdésekről szóló tárgyalások nyomásgyakorlási eszközének a Nyugattal szemben” – mondta Pavlovszkij, utalva a Kreml követeléseire, amelyeket Putyin először 2021 decemberében szellőztetett meg.
„Ez egy stratégiai játék. Elképedtem, amikor láttam, hogy eldobott minden tárgyalási lehetőséget Oroszország valódi biztonságáról, ehelyett ezt a furcsa pogromot választotta, amelyet különleges katonai műveletnek nevez” – mondta Pavlovszkij.
Mivel az orosz hadsereg nagyrészt visszavonult a Kijevtől északra fekvő területekről, és kijelentette, hogy most Délkelet-Ukrajnának az Oroszország révén támogatott, szakadárok által már birtokolt területeire összpontosít, Pavlovszkij úgy véli: Putyinnak nehéz lesz győzelmet kiáltania.
Putyin május 9-én a győzelmet akarja ünnepelni
„A tűzszünet azonnali aláírása lenne a legokosabb, amit Oroszország most tehetne. Semlegességi státuszt kaphatna Ukrajnától, de ez szinte semmit sem érne. Ami a propagandaszlogenné vált demilitarizálást illeti, az ukrán katonai infrastruktúrát ért károk mértéke elég nagy ahhoz, hogy azt lehessen állítani, hogy a demilitarizálást sikerült elérni. Oroszország megpróbálja majd megtartani az eddig elfoglalt területeket, különösen az Azovi-tengerrel határosakat, de ez az ukránok tárgyalási hajlandóságától és a harcok beszüntetésétől függ” – mondta Pavlovszkij, utalva az Ukrajna délkeleti részén lévő tengerre.
A Kreml más megfigyelőihez hasonlóan Pavlovszkij is úgy véli, hogy Putyin abban reménykedik, hogy május 9-ig véget érnek a harcok, és bejelentheti a győzelmet.
Azon a napon ugyanis Oroszország a náci Németország második világháborús vereségét ünnepli, ami általában hatalmas katonai parádéval jár a moszkvai Vörös téren, menetelő katonákkal, tankokkal és más katonai eszközökkel.
„Ha május 9. előtt tűzszünet születik, Oroszország ünnepelhet, és eladhatja győzelemként; ez jó eredmény lehet. Ha nem lesz meg a tűzszünet, nem lesz béke, a tárgyalások elhúzódnak, és Oroszország még nagyobb problémákba ütközik a szankciókkal” – jósolja Pavlovszkij, figyelmeztetve, hogy azok még komolyabb hosszú távú veszélyt jelentenek Oroszország jólétére.
Minél tovább húzódik a konfliktus, annál valószínűbb, hogy Moszkva eszkalálni fog Ukrajnában – jósolja –, és egyre nagyobb lesz annak a valószínűsége, hogy a konfliktus Ukrajna határain túlra is átterjed.
„Nem valószínű, hogy az oroszok szembeszállnának Putyinnal”
„Ha Oroszország nem a békét választja, és úgy dönt, hogy folytatja a háborút, akkor olyan dolgokat tehet Ukrajnában, amelyek miatt a konfliktus beláthatatlan szintre eszkalálódhat. Ez a következő szint Ukrajna határain túl fog zajlani (…) átcsaphat hagyományos fegyverekkel vívott háborúba Oroszország és a Nyugat, a NATO között.”
„Hogy ez pontosan hogy nézne ki, azt nehéz megmondani, de már nem tartom elképzelhetetlennek és lehetetlennek” – mondta Pavlovszkij.
Ha Oroszország ukrajnai agressziója elhúzódik – beleértve a növekvő számú áldozatot és hadi veszteséget –, és a globális szankciók még keményebben kezdenek harapni, Pavlovszkij szerint nem valószínű, hogy az oroszok Oroszország ellen fordulnának, inkább a zászló köré gyűlnek.
„Nem hiszem, hogy az emberek már éreznék a szankciók hatását; nyáron kezdik majd érezni. Amint rájönnek, hogy a szankciók célja az orosz gazdaság és az Orosz Föderáció tönkretétele, mindenki összefog, hogy ellenálljon. Vajon Putyint vagy saját magukat fogják hibáztatni ezért? Vajon bármelyik orosz, aki 1941-ben német tankokat látott begördülni, Sztálint és Molotovot hibáztatta volna?” – tette fel a kérdést Pavlovszkij, utalva a volt szovjet diktátorra és Vjacseszlav Molotov szovjet külügyminiszterre, aki aláírta a megnemtámadási paktumot a náci Németországgal, amely titkos jegyzőkönyveket tartalmazott Közép- és Kelet-Európa befolyási övezetekre való felosztásáról. Hitler átgázolt az egyezségen, és lerohanta a Szovjetuniót.
Pavlovszkij kételkedik abban, hogy az orosz elit, az úgynevezett oligarchák Putyin ellen fordulhatnak.
„Ennek az úgynevezett elméletnek az az alapja, hogy az oligarchák uralják Oroszországot. Az oligarchák soha nem uralkodtak Oroszországban, még a gyenge Borisz Jelcin idején sem” – magyarázta Pavlovszkij, utalva Oroszország első posztkommunista elnökére.
Pavlovszkij elutasította a közismert posztszovjet reformer, Anatolij Csubajsz közelmúltbeli távozását is, aki a stabil fejlődésért felelős elnöki megbízotti posztot hagyta maga mögött.
„Hamis, sőt furcsa feltételezés, hogy Putyin belső köre kezd elhatárolódni tőle. Ez nem fog megtörténni. Maga Csubajsz amúgy sem volt tagja ennek a belső körnek. Nem fog hiányozni, mert ő már nem releváns, már évek óta nem az, mert egy rég letűnt korszak politikai relikviája. Ha bármi értéke lett volna a Kreml számára, nem engedték volna elmenekülni” – mondta Pavlovszkij. Meg nem erősített hírek szerint Csubajsz elhagyta Oroszországot, és feltehetően Törökországban tartózkodik.
Ez nem jelenti azt, hogy Putyin ne nézhetne szembe a hatalmát fenyegető veszélyekkel, nem utolsósorban a belső köre részéről – tette hozzá Pavlovszkij.
„Nem idealisták, saját terveik vannak az utódlásra. Mindannyian az átmenet pillanatára várnak. Ez eléggé idegessé teszi Putyint, hogy olyan emberekkel van körülvéve, akik a trónjára vágynak. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy az ország mindennapi irányításának nagy részét ők végzik, nem pedig az elnök – vélekedett Pavlovszkij. – Ha valaki azt hiszi, hogy Putyin ül és irányítja az ország gazdaságát vagy a közéletet, az egyszerűen nevetséges. Putyin valójában nem szorgalmas” – tette hozzá.
Visszatekintve a Putyinnal való együttműködésre, Pavlovszkij elmondta, hogy mára megbánta.
„Amit sajnálok, az az, hogy elemzőként kikapcsoltam a gondolataimat ez idő alatt, és bizonyos értelemben a Kreml–Putyin-franchise-nak adományoztam az agyamat” – tette hozzá.
„Rájöttem, hogy szélesebb perspektívából kellett volna látnom a dolgokat, hogy fel kellett volna ismernem annak a rendszernek a jellegzetességeit, amelyet építettünk. Putyin ennek a rendszernek a gyermeke. Lehet, hogy Putyin így vagy úgy eltűnik, de a rendszer megmarad.”
