Elkészült az Európai Bizottság átdolgozott javaslata az energiaárak mérsékléséről. Ennek központi eleme egyrészt a fogyasztás csökkentése, másrészt pedig az energiacégek bevonása a terhek viselésébe, ami a bevételük egy részének elvonását jelenti. Az uniós energiaszabályozás jövőjét illetően azonban még bőven vannak nyitott kérdések.
Nehéz eldönteni, hogy az Európai Bizottság energiaügyi javaslatait olvasva azok-e a lényegesebbek, amelyek benne vannak az előterjesztésben, vagy azok, amelyek hiányoznak. Az elmúlt napok eseményeit összegezve megfigyelhető, hogy nagyon nagy a bizonytalanság, ami nem elsősoban a brüsszeli testületnek róható fel, hanem sokkal inkább a tagállamoknak, illetve annak, hogy az EU még az időjárás lehűlése előtt olyan javaslatokat akar a megvalósításig eljuttatni, amelyek kivitelezése békeidőben akár többéves folyamat is lehet. Nincs meg az összhang a tagállamok között, és nem lehet tudni, hogy milyen hatással lesznek a piacra a szereplőket alaposan érintő intézkedések.
Az Európai Bizottság első javaslatai egy héttel ezelőttiek, azokról két nappal később már tárgyaltak a tagállamok, újabb néhány nap elteltével pedig egy nagy csomag keretében tálalta az egészet az Európai Bizottság elnöke. Az EU helyzetét értékelő beszédében azonban Ursula von der Leyen nem részletezte a javaslatokat, meghagyta ezt a feladatot két biztosnak, Frans Timmermansnak és Kadri Simsonnak. Az összetett csomagról ezt követően még háttérbeszélgetést is szerveztek az újságírók számára bizottsági szakértők segítségével.
Cél a fogyasztáscsökkentés
A most bejelentett csomagnak a következő elemei vannak, amelyet négy jogszabálytervezetben foglalt össze az Európai Bizottság:
– ötszázalékos kötelező villamosenergia-csökkentés csúcsidőben és tízszázalékos általános fogyasztási csökkentési cél március 31-ig;
– 180 euró/MWh bevételi plafon a megújulókat és nukleáris energiát előállító cégek esetében;
– szolidaritási hozzájárulás a húsz százalékot meghaladó többletnyereséghez az olaj-, gáz- és szénerőművek esetében;
– szabályozott villamosenergia-árak engedélyezése.
Vannak viszont olyan jogalkotási és a terheket csökkenteni szándékozó tételek, amelyek ebből a csomagból hiányoznak, de tudjuk, hogy szó van róluk. Idetartozik az ársapka az orosz gázra vagy valamennyi gázimportra, a pénzügyi likviditás növelése az energiapiacokon, az állami támogatási szabályok felfüggesztése az energiacégek megsegítése érdekében és a gáz és villany árának szétválasztása.
Vége az extraprofitnak
A bizottsági érvelés szerint a kereslet csökkentése hatással lehet a villamosenergia-árakra, és általános költségmérséklést válthat ki a piacon. Azon nappali órák esetében, amikor az energiafogyasztás a legdrágább, és a gáztüzelésen alapuló villamosenergia-termelés jelentősen kihat az árra, a bizottság tehát azt javasolja, hogy egy legalább ötszázalékos kötelező csökkentés lépjen életbe bizonyos csúcsidőszakokban. A tagállamoknak meg kell majd határozniuk az órák azon tíz százalékát, amikor az energia ára várhatóan a legmagasabb, és e csúcsidők alatt csökkenteniük kell a keresletet. A bizottság javaslata kiterjed arra is, hogy a tagállamok 2023. március 31-ig legalább tíz százalékkal csökkentsék teljes villamosenergia-keresletüket. A megfelelő keresletcsökkentő intézkedések választhatók lesznek, és pénzügyi ellentételezést is magukban foglalhatnak. A csúcsidőszakos kereslet csökkentése 1,2 milliárd köbméterrel kevesebb gázfogyasztást eredményezhet a tél egészére nézve.
Az energiacégek nyereségelvonásának neve: a bevétel ideiglenes korlátozása. A bevételeknek a felső határon felüli részével a tagállami kormányok gazdálkodhatnának, és azt a fogyasztói energiaköltségek csökkentésére fordíthatnák. A bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a szolidaritás szellemében kössenek kétoldalú energiakereskedelmi megállapodásokat, és a termelő állam által beszedett inframarginális bevételek egy részét írják jóvá az alacsony villamosenergia-termeléssel rendelkező tagállam végső felhasználói javára.
Az energiacégeket sújtó másik elvonást ideiglenes szolidaritási hozzájárulásra keresztelték. Ez az olaj-, gáz-, szén- és finomítói ágazatokban végzett tevékenységekből származó olyan többletnyereség után vethető ki, amelyre nem terjed ki az inframarginális bevételi korlát. A hozzájárulást a tagállamok azokra a 2022. évi nyereségekre szednék be, amelyek az előző három évben elért átlagos nyereséget húsz százalék feletti mértékben haladják meg. A bevételeket a tagállamok szednék be, és juttatásként átirányítanák az energiafogyasztókhoz, különösen a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokhoz, a súlyosan érintett vállalatokhoz és az energiaigényes iparágakhoz.
A villamosenergia-piaci szabályozás terén javasolt további beavatkozás keretében a bizottság azt is javasolja, hogy a fogyasztók támogatása érdekében bővítsék a rendelkezésre álló energiaár-eszköztárat. A javaslat első alkalommal tenne lehetővé költségszint alatti, szabályozott villamosenergia-árakat, és a szabályozott árakat a kis- és középvállalkozásokra is kiterjesztené.
Kényszer helyett meggyőzés
A részleteket ismertető sajtótájékoztatón Frans Timmermans ezt mondta: „Kerüljünk mindenféle karikatúrát, miszerint egy nagy energiafelügyelő jön az otthonokba, hogy elmondja az embereknek, hogy kapcsolják le a lámpát.” Ilyen tehát nem lesz, de a kormányoknak „meg kell győzniük az embereket arról, hogy ahol csak tudják, csökkentsék energiafogyasztásukat”.
Ursula von der Leyen beszédéből is tudjuk, hogy ennek a csomagnak az intézkedései a tervek szerint több mint 140 milliárd eurónyi bevételt hoznak.
Az energiaügyi miniszterek szeptember 30-án tárgyalnak a javaslatokról.
