Magyarország akadályozza a hatékony fellépést a kínai fenyegetés ellen, segíti Oroszországot az Ukrajna ellen indított háborúban, és túlságosan baráti kapcsolatot ápol Iránnal – kritizált élesen Washingtonban Mitch McConnell republikánus szenátor.
Mitch McConnell, az amerikai szenátus republikánus képviselőcsoportjának vezetője szerdán kemény kritikát fogalmazott meg a magyar kormány külpolitikájával kapcsolatban. A szenátor nemcsak a szerinte túl szoros kínai gazdasági kapcsolatokat emlegette, de a magyar kormány túlzott közeledését is Iránhoz és Oroszországhoz. Üdvözölte, hogy az Európai Unió felismerte: Kína stratégiai kihívást jelent a Nyugatra, és egyre óvatosabbak a gazdasági kapcsolatok kiépítésében a totalitárius országgal. „Nem szívesen vállalnak kockázatot egy olyan rendszerben, ahol a jogállamiságot eltiporják az állam szeszélyei, és ahol a magánvagyont kisajátíthatja a rezsim.” Ugyanakkor riasztónak nevezte, hogy a NATO-tag Magyarország komoly gazdasági kapcsolatokat épített ki Kínával, és akadályozni próbálja az uniós fellépést a kínai terjeszkedéssel szemben. A szenátor kiemelte a Magyarországra települő kínai elektromosautó- és akkumulátorgyárakat, és hogy a magyar kormány igyekszik maximálisan kiszolgálni a kínai befektetők érdekeit.
McConnell nemcsak Orbán Kínát dicsérő szavait ítélte el, de azt is, hogy a magyar kormány szavakkal és tettekkel is kiáll a „neoszovjet imperialista” mellett, „aki 1945 óta az első nagy szárazföldi háborúért felelős Európában”. A szenátor szerint a magyar kormány Moszkvát segíti azzal, hogy igyekszik megakadályozni minden olyan uniós és transzatlanti kezdeményezést, amely „az Oroszország törvénytelen agressziója elleni küzdelemre irányul”.
Kitért arra is, hogy a magyar kormány túl barátságos Iránnal, amelyet „a világ legaktívabb állami terrorszponzorának” nevezett. Felemlegette, hogy tavasszal Mahmud Ahmadinezsád volt iráni elnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadást, és hogy Magyarország korábban nukleáris megállapodást kötött Iránnal. A szenátor saját párttársait is kritizálta amiatt, hogy több republikánus politikus mindezek ellenére egyre inkább „személyi kultuszt” épít Orbán köré.
Megkérdeztük a kormányt, mi a reakciója a szenátor beszédére, ha válaszolnak, közölni fogjuk.
A magyar miniszterelnök legutóbb épp szerdán, egy versenyképességi konferencián beszélt „a Nyugat hanyatlásáról” és a Kelet felemelkedéséről. „Nyilvánvaló, hogy a dinamika Ázsiában van. Ott a legtöbb pénz, a legnagyobb bankok, a legnagyobb befektetési alapok, a legnagyobb vállalatok, kutatóintézetek, egyetemek, innovációk és szabadalmak.” Orbán „a vasfüggönyre emlékeztetőnek” nevezte, hogy a nyugati országok korlátozni akarják bizonyos kínai technológiák európai, illetve amerikai terjeszkedését, szerinte „ezzel kettétörik a világgazdaságot”. Arról is beszélt, hogy „a gazdasági semlegesség” jegyében mindenkivel üzletelni kell, akivel hasznos, legyen szó az arab pénzpiacról, a kínai Huaweiről vagy a Pakson építkező orosz Roszatomról.
