Számos kérdést juttattak el hozzánk olvasóink a rezsicsökkentés részleges kivezetésével kapcsolatban, most ezekre igyekszünk válaszolni, de sok részlet továbbra sem ismert.
Rengeteg kérdés merült fel azóta, hogy a kormány bejelentette a rezsicsökkentés korlátozását. A szabályozás meglehetősen szűkszavú, és az MVM tájékoztatója sem tér ki egyértelműen minden élethelyzetre, felmerülő problémára. Összeszedtük a Szabad Európa olvasóinak rezsicsökkentéssel kapcsolatos kérdéseit, amelyeket a vonatkozó kormányrendelet és az MVM tájékoztatói alapján válaszoltunk meg. Külön jelezzük, ha valamire nincs egyértelmű válasz, sok ugyanis még a nyitott kérdés.
A gyakorlatban mindez hogyan fog kinézni? Hogyan fognak számlázni? Megnézik az elmúlt tizenkét hónap átlagát, és a szerint küldik az átalánycsekket? Diktálás esetén a téli hónapokban a havi gázlimittúllépésre milyen lesz a részszámla? Év végén (mivel nyári félévben alig fogy gáz) majd túlszámlázás miatt visszafizetnek pénzt? A visszafizetéskor a csökkentett vagy az emelt tarifát veszik számításba?
Mivel a téli és a nyári gázfogyasztás radikálisan eltér, az elszámolószámlában egy úgynevezett fogyasztási jelleggörbe alapján számítják ki az adott időszakra vonatkozó kedvezményes részt. Az egész évre vonatkozó, rezsicsökkentett gázmennyiséget tehát nem egyenlően osztják el a hónapok között, hanem az adott hónapra becsült átlagfogyasztás mértékééig, azaz eltérő kedvezményes mennyiséget lehet fogyasztani télen és nyáron.
A fogyasztási jelleggörbét egy kormányrendelet szabályozza, amely szerint az éves fogyasztás 19,4 százaléka jut januárra és 0,8 százaléka júliusra. Ennek alapján a 24.hu becsülte meg, hogy az egyes hónapokra mekkora a kedvezményes áron igénybe vehető gáz mennyisége. Ez alapján júniusban alig 14 köbméter, de januárban akár 335 köbméter feletti fogyasztás is belefér a kedvezményes árkategóriába:
Kétgenerációs családi házban lakunk, elkülönült lakrészekkel, és a család többi tagjának is egy fogyasztóról történik a gázfelhasználása. Nyilván ez így több, mint az egy fogyasztóra meghatározott mennyiség. Hol és hogyan lehetne ezt beszámíttatni a mostani horror-gázáremelés mérséklésére?
Az MVM kisokosának áramra vonatkozó részében erről a kérdésről azt írják, hogy „az éves 2523 kWh kedvezményes mennyiség felhasználási helyenként (mérőnként) jár. Így a felhasználási helyen belüli lakások száma nem módosítja a kedvezményes mennyiséget. A lakásonkénti kedvezményes mennyiség elérésére akkor van mód, ha az egyes lakások önálló mérése kiépül, és mint önálló felhasználási helyre szerződnek le rá.” A rendelet tehát nem veszi figyelembe, hányan laknak egy fogyasztási pontnál, viszont van lehetőség egy többlakásos családi házban lakásonként külön mérőpontok kialakítására.
Az MVM honlapján a gázra vonatkozó résznél valóban nem térnek ki a családi házak esetére, de a vonatkozó kormányrendelet – az áramhoz hasonlóan – a gáz esetében is mérőpontonként határozza meg a kedvezményes fogyasztás mértékét.
Miért nem számít az, hogy egy fogyasztásmérő alatt hány fő él a lakásban? Erről nem találtam infót.
A kormányrendelet nem veszi figyelembe, hogy egy mérési pont alatt lévő lakásban hányan élnek, ennek okát nem is indokolja. A szabályok a tapasztalatok és az energiapiaci változások nyomán azonban bármikor változhatnak. A rendelet rögzíti is, hogy a kormány negyedévente köteles felülvizsgálni a rendelkezéseket, az első felülvizsgálat időpontja 2022. december 30.
Nálunk a falunban nincs gáz, minden villanyról megy. Ilyenkor?
A vonatkozó szabályozás nem tér ki külön ilyen esetre. A jenlegi állás szerint tehát ugyanazok a szabályok és kedvezményes fogyasztási határérték (2523 kWh/év/mérési pont) vonatkozik azokra a fogyasztókra is, akik gáz hiányában mindent árammal kénytelenek megoldani.
Mi van az éjszakai/B tarifával? B tarifáról, az éjszakai áramról nincs szó, csak háromszorosára emelt árról. Összeadják a limitet?
A vonatkozó kormányrendelet értelmében külön felhasználási helynek minősül, ha valaki a hagyományos mérője (A árszabás) mellett úgynevezett vezérelt mérőt (éjszakai, B alap) is használ. Ez azt jelenti, hogy az éves 2523 kWh kedvezményes mennyiség mindkét mérőn külön-külön is megilleti a felhasználót, tehát adott esetben kétszer 2523 kWh árammennyiséget tud kedvezményesen felhasználni.
65 lakásos társasházban a közösségivillanyáram-fogyasztást hogy, milyen áron kell fizetni?
Sem a vonatkozó kormányrendelet, sem az MVM honlapján lévő magyarázat nem tér ki erre az esetre.
Egyedül a földgázszolgáltatás esetében van szó arról, ha egy társasházban az összes lakás és egyéb helyiség egy mérőpontra van rákötve. Ekkor a kedvezményes mennyiséget felszorozzák a házban lévő, különálló lakások számával, valamint ezenfelül is jogosult a társasház egy bizonyos mértékű kedvezményes mennyiségre. Hogy ez a további kedvezményes mennyiség mekkora, nem derül ki egyértelműen az MVM oldaláról. Ott egy ötlakásos társasház példáját hozzák, ahol úgy számolnak, hogy összesen 1729 + (1729 × 5), tehát összesen 10 374 köbméter gáz vehető igénybe kedvezményesen. Ebből nem derül ki, hogy az extra 1729 köbméter ötlakásonként jár, vagy társasházanként, de az igen, hogy valamekkora kedvezményes mennyiség jár a társasháznak is.
Azt nem tudni tehát, áramra jár-e valamekkora kedvezmény a társasházaknak például a lift működtetéséhez vagy a lépcsőház világításához igénybe vett áramra.
A szabályozás nem veszi figyelembe, hogy egy társasházban eltérő méretű lakások lehetnek, jelentősen eltérő fogyasztási mennyiséggel. Azt sem tudni egyelőre, hogy ha a társasház fogyasztása túllépi ezt a kedvezményes szintet, a többletköltségeket hogyan kell elosztani a lakók között. Előfordulhat tehát, hogy egy kisebb lakás gázfogyasztása rendre a kedvezményes mérték alatt marad, de a többiek nagyobb fogyasztása miatt a nagyobb lakások többletfogyasztását is fizetnie kell a szomszédnak. Ezt a problémát a G7 járta körül részletesebben, de pontos szabályok ismerete nélkül kénytelenek voltak feltételezésekre támaszkodni.
A kedvezmény igénybevételéhez viszont minden társasháznak nyilatkoznia kell az MVM honlapján.
Az alapdíj benne van vagy nincs?
A most bejelentett változások csak az energia árát érintik. A számlában megjelenő egyéb díjak (alapdíj, rendszerhasználati díj stb.) változásáról most nincs szó.
