Így foglalta be a NER a leggazdagabb magyarok listájának elejét. Interjú: „Véget ért az általunk ismert Putyin-rezsim, valami új kezdődik Oroszországban.” Tényleges áttörés vagy politikai hókuszpókusz az EU migrációs alkuja? A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Így foglalta be a NER a leggazdagabb magyarok listájának elejét
Mára szinte teljesen elfoglalták a hatalomhoz közel állók a száz leggazdagabb magyar listájának elejét. A leggazdagabbak között kevés az innovátor és még kevesebb a nő, de az igazán nagy vagyonnal rendelkezőknek akkor is kedvez az orbáni gazdaságpolitika, ha nem állnak közel a hatalomhoz.
Interjú: „Véget ért az általunk ismert Putyin-rezsim, valami új kezdődik Oroszországban”
Miután a Wagner orosz katonai magánvállalatot vezető Jevgenyij Prigozsin elrendelte Moszkva felé tartó zsoldosai visszavonását, Konstantin Eggert újságíró és politikai elemző arról beszélt a Szabad Európának, hogy mindez jelentősen meggyengíthette Vlagyimir Putyin hatalmát.
Egy másik cikkünkben is azzal foglalkoztunk, mi történhet a Wagner-vezér lázadása után, amely a legnagyobb kihívást támasztotta az orosz elnök számára immár huszonhárom éve tartó hatalma során. Hogy innen hová jutunk, még korántsem biztos.
Tényleges áttörés vagy csak politikai hókuszpókusz az EU migrációs alkuja?
Közel nyolc évbe telt a nagy bevándorlási válság után, mire az EU tagállamai közös álláspontra jutottak a menekültügy és a migráció új szabályairól. A kritikusok, köztük a magyar kormány szerint azonban a reform semmilyen lényeges kérdést nem old majd meg, minden látszat ellenére fenntartja a kötelező menekültkvótát.
Interjú az EP elnökével: „Senki sem akarja büntetni a magyarokat”
„Ha az Európai Bizottság pozitív mérleget von októberben Ukrajna teljesítményéről, év végén meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat” – fejtette ki a Szabad Európának és több más lapnak adott interjúban Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, aki szerint az EU-s választási kampányban a látszatát is el kell kerülni annak, hogy bárki is büntetni akarja a magyar népet.
Évente egy szombathelynyi ember lesz rákos Magyarországon
Több mint 83 ezer új rosszindulatú daganatos megbetegedést regisztrálnak itthon évente. Az esetek folyamatos emelkedése mellett a halálozás stagnál. A koronavírus-járvány két éve alatt elmaradt szűrések és vizsgálatok miatt látszólag javult a helyzet, de a következő egy-két évben fel fognak bukkanni a fel nem ismert esetek, és ismét magasabb esetszámok várhatók – derült ki a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) elhangzott előadásokból.
Ugyanazok a cégek nyerik a zöldterület-gondozásra kiírt tendereket a fővárosi kerületek felében
Ahol pedig nem, ott az önkormányzat saját cége végzi a munkát. Szakmai tudás, évek alatt kiépített eszközpark, politikai kapcsolatok, versenytársak nélkül vagy álversenytársakkal megpályázott tenderek: ezek a nem a piaci szférában elért üzleti siker titkai Magyarországon.
Kínozzák az ukrán gyerekeket, a Fidesz EP-képviselői pedig elfordítják a fejüket
Idén már legalább kilenc esetben döntöttek úgy a Fidesz EP-képviselői, hogy nem vesznek részt azokon a szavazásokon, ahol emberi jogok megsértéséről kellene állást foglalni, így közömbösek maradtak a kormánypárti politikusok például a szudáni gyerekkatonák, a tanulás jogáért küzdő afgán lányok vagy a megkínzott ukrán tinédzserek ügyében.
Magyar Bálint a közoktatásról: Semmi értelme a békés tárgyalgatásnak
A volt oktatási miniszter szerint a kormánynak nincs oktatási szakpolitikája. „Ha az eddigi változtatásokat a Fidesz részéről oktatási reformnak nevezzük, az olyan, mintha Drezda szőnyegbombázását új építészeti reformnak hívnánk” – mondja most induló podcastsorozatunk első epizódjában.
Elemző: „A pártalapítványi támogatások rendszere lehet a következő célpont”
A frakcióbüdzsék lefelezése volt az első csapás, az ÁSZ-bírság a második lépés lehet az ellenzéki pártok kampánylehetőségeinek szűkítésére – mondja a politológus podcastunkban. Beszélgettünk arról, hogy a DK vezető, de nem domináló párt, és hogy van-e esélye a kormányszóvivőnek Budapesten.
Kifogásolja a számvevőszék a Kutyapárt kampánypénzből indított közösségi projektjeit
A Szabad Európa értesülései szerint az Állami Számvevőszék frissen megküldött jelentéstervezetében kifogásolta, hogy a Magyar Kétfarkú Kutya Párt a kampánypénzek egy részét közösségi vélemények és pályáztatás alapján különböző közhasznú, helyi kezdeményezésekre költötte. A párt válaszában arra hivatkozott, hogy szerintük márpedig ez nem törvényellenes, ugyanis ez is kampánytevékenység volt, mert a támogatott projektek szervezőivel kimondottan megállapodtak erről is.
Muhi András: „El kell adnod magad, ha filmhez akarsz jutni”
A jelek azt mutatják, hogy a NER teljesen leuralta a filmszakmát (is): elsőfilmes és/vagy rutintalan, ám a hatalomnak kedves rendezők közpénzmilliárdokból készíthetnek filmet, miközben ismert és nagyon tehetséges alkotók a pálya szélére szorultak. Erről is beszélt a Szelfi vendégeként Muhi András filmproducer, aki számos, nemzetközi fesztivált is megjáró alkotás elkészítésében vett részt.
Német nagykövet: „Reménykedem abban, hogy a hangulat nem az EU elhagyása felé mutat”
Először látogatott Pécsre Németország magyarországi nagykövete. Julia Gross a Szabad Pécsnek adott interjúban kijelentette, hogy Magyarországnak nagyon nehéz lenne politikailag és gazdaságilag „jól megmaradnia” az európai uniós tagság nélkül. A diplomata újságírói kérdésekre válaszolva beszélt a sajtószabadság helyzetéről, a menekültkérdésről, és reagált az erőszakos cégátvételek problémájára is, hangsúlyozva a kiszámítható és tisztességes játékszabályok fontosságát.
Mi történt az ukrán atomerőművekkel eddig a háború alatt?
Ukrajna orosz megtámadása évtizedek óta nem látott szintre emelte egy atomkatasztrófa kockázatát is, az országban ugyanis négy atomerőmű működött az invázió kezdetén más veszélyes üzemek mellett, mint például a lezárt csernobili létesítmény vagy nukleáris hulladéktárolók. Ezek sorsát vettük végig az invázió kezdetétől.
