„Nem lapítani kell, hanem szivárványba öltöztetni a várost” – a héten újra tüntettek a Pride-ot betiltó törvény ellen. Bemutattuk a települést, ahol a polgármester dönti el, ki vehet ingatlant: így lett sokáig a borsodi Teresztenye cigánymentes falu. A Miniszterelnökség egyik fiatal női munkatársa kezében robbant fel egy kézigránát – tudta meg a Szabad Európa. A hét legfontosabb közösségimédia-tartalmaiból válogattunk.
Most olyan határt készül átlépni Orbán Viktor, amelynek túloldala már Oroszországban van – mondta Baranyi Kriszta kedd este a gyülekezési törvény módosítása ellen szervezett tüntetésen. Ferencváros polgármestere arról beszélt, hogy a hatalom veszélyesnek tartja a sokszínűséget. „Azt üzeni nekünk az uralkodó, hogy mindenki hajoljon meg az erőszak és a hatalom akarata előtt önként. Ez gyenge manipuláció, ócska, átlátszó hazugság, mégis sokakra hatással van – fogalmazott. Utalva konfliktusára Karácsony Gergely főpolgármesterrel, azt mondta: – Amikor be akarják tiltani a Pride-ot nem lapítani kell, hanem szivárványba öltöztetni a várost.– Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés egy hónapon belül elfogadja azt az alkotmánymódosítást, amellyel fel lehet oszlatni a Pride-ot. – Elegen vagyunk, csak bátorság kell hozzá, hogy megakadályozzuk” – tette hozzá.
Magyarországon alkotmányos jog, hogy mindenki oda költözik, ahova akar; meg oda, amit a pénztárcája elbír. Van azonban Borsodban egy falu, ahol mit sem ér a pénz. Azt, hogy ki vehet ingatlant a településen, végső soron a polgármester dönti el. Így lett sokáig a borsodi Teresztenye cigánymentes falu. Néhány éve azonban hiba csúszott az évekig jól működő gépezetbe: egy olyan roma családnak sikerült házat vennie a minifaluban, akiken nem látszik, hogy cigányok. A teresztenyei faluvezetés már 2002-ben kitalálta a tutit: az önkormányzat egy örökségvédelmi rendeletre hivatkozva a település minden egyes ingatlanára elővásárlási jogot szerzett. Az elmúlt csaknem húsz évben jól működő romaelhárító rendszert építettek ki.
A Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, Vidoven Árpád szervezte és felügyelte hivatalosan az Adaptív Védelem nevű gyakorlatot, amelynek során a Miniszterelnökség egyik fiatal, 28 éves női munkatársa kezében robbant fel egy kézigránát – tudta meg a Szabad Európa.Információink szerint ugyan minden támadó kézigránát használatát megtiltották, de maga az Adaptív Védelem program folytatódhat – természetesen egyelőre éles fegyverek használata nélkül.
Három ukrán tizenéves mondta el a Szabad Európa helyi szerkesztőségének dokumentumfilmjében, milyen volt Ukrajna oroszok által megszállt területén felnőni, majd elhagyni gyerekkoruk helyszínét, saját akaratukból vagy az erőszakos kitelepítés miatt.
Az ukrajnai hatóságok szerint eddig több mint 20 ezer ukrajnai gyermeket telepített át Oroszország. A kényszerített áttelepítést tiltja és háborús bűntettnek minősítik a Genfi egyezmények. 2023-ban a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogadóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Maria Lvova-Belova, a gyermekjogok oroszországi biztosa ellen, a megszállt területeken élő ukrajnai gyermekek áttelepítése miatt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök februárban közölte, hogy 46 ezer ukrán vesztette életét és 370 ezer sebesült meg, mire Oroszország teljes körű inváziója a harmadik évébe lépett. A halottak számában nincsenek benne azok, akik harc közben eltűntek. Drónfelvételeken mutattuk be, mennyi ukrán esett el a háborúban.
A gumilövedékek és a vízágyúk ellenére folytatódnak a tiltakozások Törökországban. Bár számos városban betiltották az utcai gyülekezést, mégis vasárnap már ötödik egymást követő éjszaka tartottak kormányellenes tüntetéseket több török nagyvárosban, miután a 22 éve hatalmon lévő Recep Tayyip Erdoğan elnök legfőbb politikai riválisát őrizetbe vették, majd börtönbe zárták vesztegetés és terrorista csoport segítésének vádjával. Képgaléria a tüntetésekről.
