A román alkotmánybíróság elismerte az elnökválasztás első fordulójának eredményét, és megerősítette, hogy december 8-án tartják a második fordulót.
A második fordulóban a szélsőjobboldali és oroszbarát Călin Georgescu a Nyugat-barát Elena Lasconival mérkőzik meg, aki a bíróság döntése után azonnal meghirdette második fordulós kampányát. „Köszönjük, hogy nem játszottak orosz rulettet a szavazati joggal – mondta, miután a bíróság a voksok újraszámlálását követően bejelentette döntését. – A törvény és az alkotmány híve vagyok. Isten újra mellénk fog állni a demokráciáért vívott harcban, és segít távol tartani Oroszországot hazánktól” – tette hozzá, és ígéretet tett arra, hogy elnökké választása esetén egyesít minden románt.
Románia elnökének jelentős döntési jogköre van, beleértve nemzetbiztonsági és külpolitikai kérdéseket. Az öt évre megválasztott elnök a pártok miniszterelnök-jelöltjeit és a kormány bírójelöltjeit is visszautasíthatja.
Az alkotmánybíróság az első fordulóban leadott szavazatok újraszámlálása után egyhangúlag elutasította a választás megtámadására beadott kérelmet.
Romániában a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte a december 1-jei, döntő fontosságú parlamenti választásokat az előzetes eredmények szerint. Ezzel lehetővé váltak az egyszerűnek korántsem tűnő tárgyalások egy Nyugat-barát koalíció létrehozásáról. Az előzetes adatok azt mutatták, hogy a PSD szerezte meg a vezetést a szélsőjobboldali, ultranacionalista Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) szemben. Az összes szavazóhelyiségből beérkező adatok szerint a PSD a szavazatok 22,3 százalékát mondhatja magáénak, szemben az AUR 18,3 százalékával. A jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) – a PSD kisebb koalíciós partnere – 14,3 százalékot ért el, őt egy másik jobbközép párt, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) követte 12,3 százalékkal. A legtöbb szavazatot szerző pártként valószínűleg a PSD-t kérik fel arra, hogy jelölje ki a miniszterelnököt.
Elemzők szerint gyenge koalíció jöhet létre a baloldali PSD és a jobbközép PNL és USR erőinek egyesítésével. E fejlemény garantálhatná Románia Nyugat-barát politikáját a feltörekvő szélsőjobboldali – és gyakran oroszbarát – pártok ellenében.
Vasárnap 52,36 százalék volt a részvételi arány, azaz mintegy 9,43 millió választópolgár élt szavazati jogával, ami az elmúlt tizenkét év legmagasabb aránya parlamenti választáson a tisztségviselők szerint; a 2020-as parlamenti választáson 32 százalék körül volt. Nem jelentettek komolyabb szabálytalanságot a szavazatok leadása során.
Több mint három tucat párt és koalíció, valamint független jelöltek versengtek a képviselői helyekért a kétkamarás törvényhozásban: 329 székért a képviselőházban és 136-ért a szenátusban. A szenátusi eredmények hasonlók, mint a képviselőházi szavazás eredményei.
A Kelet és Nyugat közötti megosztottság mellett a románok az ország gyengélkedő gazdasága és a burjánzó korrupció miatt adtak hangot aggodalmuknak.
