Több tíz korrupciógyanús ügyet talált 2019 ősze óta a pécsi önkormányzati cégeket átvilágító ügyvédcsapat. Több feljelentés is született, de eddig csak a Zsolnay Kulturális Negyedben lévő Zsolnay-shop megnyitásával kapcsolatban vélte úgy a rendőrség és az ügyészség, hogy bűncselekmény történt. Ez az ügy már bíróságon van, szerdán meghallgatták a fő vádlottat, a Zsolnay Örökségkezelő volt gazdasági igazgatóját.
A 2018 őszén megnyílt pécsi Zsolnay-shop kapcsán indult büntetőpernek két vádlottja van. Egyikük a többek között a Zsolnay Kulturális Negyedet és a Kodály Központ hangverseny- és konferenciatermet is üzemeltető Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. (ZSÖK) korábbi gazdasági igazgatója, aki korábban a Janus Pannonius Múzeum gazdasági vezetője és az egykori Pécsi Országos Színházi Találkozót szervező cég vezetője volt. A másik vádlott egy magáncég igazgatója.
A per azt követően indult, hogy a 2019-ben megválasztott pécsi ellenzéki vezetés a ZSÖK-öt is átvilágíttatta, majd a kulturális holding későbbi vezetése feljelentést tett. Szerintük ugyanis a ZSÖK szempontjából olyan előnytelen szerződést kötöttek, amely miatt mintegy 18 milliós gazdasági kár érte az önkormányzati céget. Az ügyészség szerint a kár bekövetkezett, és azért keletkezett, mert a ZSÖK és a másodrendű vádlott magáncége olyan együttműködési szerződést írt alá, amellyel a ZSÖK nem járt jól. Az ügyészség szerint a ZSÖK volt gazdasági vezetőjét kell számonkérni, mert ő volt a kulturális holdingnál ennek a szerződésnek a megkötésével és letárgyalásával megbízott személy.
Háborúban álltak a porcelángyár tulajdonosaival
A ZSÖK egy közhasznú nonprofit kulturális cég. Mint ilyen, csak szigorú szabályok betartása mellett foghat új vállalkozásba. Belevághat új üzletekbe, olyanokba is, amelyek nem tartoznak a közhasznúként elismert tevékenységei közé, azonban ezekből nem vihet önmagában veszteséges üzletet. Márpedig a valódi pénzbeli veszteség itt az ügyészi és a sértetti képviselői logika szerint kézzelfogható, a porcelánárusítás nem közhasznú, az önkormányzattól átvállalt tevékenység.
Az ügy kiindulópontja 2018 ősze, a Zsolnay-shop megnyitása, bár a bíróságon elhangzott, hogy már előtte komoly feszültség, sőt egyfajta háború alakult ki a korábbi, pécsi fideszes városvezetés, azaz Páva Zsolték és a Zsolnay-gyár tulajdonosai között. Páváék ugyanis új porceláncéget alapítottak a Zsolnay-gyár vezetésével elégedetlen dolgozóknak, ezért az ígéretért az alkalmazottak többsége ugyanazon a napon azonnali hatállyal felmondott. A Ledina Kerámia nevű „ellen-Zsolnay” cég még a Fidesz 2019-es pécsi bukása előtt megszűnt, a munkavállalókat szélnek eresztették.
A Zsolnay nevet is bukták volna
Az ellenségeskedés miatt több dologról egyeztetni kellett az addigra már valamelyest enyhülő viszonyban a ZSÖK akkori vezetőjének és gazdasági igazgatójának. Többek között az a veszély is fennállt, hogy a Zsolnay-gyár megvonja a Zsolnay név használatának jogát a Zsolnay Örökségkezelőtől.
Az ötlet, hogy nyissanak egy Zsolnay-shopot a Zsolnay negyedben, az akkori – fideszes – pécsi városvezetéstől jött. Ők azt kérték, hogy a gyárnál lévő, de a negyed falain kívüli Zsolnay-bolt kerüljön be a kulturális negyedbe. Presztízsből is, és hogy a látogatók vásárolhassanak Zsolnay-kerámiát az egykori Zsolnay-gyár területén működő, a Zsolnay család nevét viselő negyedben.
A feladat végrehajtásával Vincze Balázs, a ZSÖK akkori ügyvezetője a gazdasági vezetőt bízta meg, de a ZSÖK vezetőjeként ő maga is aláírta a szerződést. A volt gazdasági igazgató bírósági kihallgatásán azt mondta, hogy folyamatosan tájékoztatta a megbeszélésekről, illetve a tervezett Zsolnay-shop megnyitásának ügyéről is főnökét, bevonta a cég több szakemberét, és tájékoztatta a tulajdonos, azaz Pécs városa vezetését is.
Szerinte minden szabályosan és átláthatóan ment, ő kiadott feladatot végzett el, álláspontja szerint semmiképpen sem lehet a ZSÖK részéről ő az egyszemélyi felelős. Az üzletet ő is kockázatosnak minősítette akkor, és emlékeztetett: a ZSÖK-ben vannak és voltak más olyan tevékenységek, amelyek önmagukban nézve veszteséget termeltek, de a nagy kép szép volt, azaz a ZSÖK az ő gazdasági vezetése alatt mindvégig legalább nullszaldós vagy nyereséges volt.
Korábbi pécsi hírek: Bizonytalanság és elkeseredettség: diákok és szülők a pécsi tanár kirúgásáról
Kétmillió forint mínusz és profitgarancia
A sértett, a ZSÖK jogi képviselője, dr. Ásvány Zsolt ügyvéd azonban erről azt mondta, hogy a közhasznú feladatok, például a különböző fesztiválok vagy kiállítások termelhetnek veszteséget, viszont egy ezek közé nem sorolható új vállalkozás esetében ilyen nem fordulhat elő. Szerinte a szaldó csak 2019-ben kétmillió forint mínusz volt a ZSÖK szempontjából a Zsolnay-shop működtetése miatt.
A Zsolnay-gyár tulajdonosai hajlandók voltak együttműködni és bezárni a negyed falain kívül évtizedek óta működő boltot, bevinni a negyedbe, és átengedni az üzemeltetését a ZSÖK-nek. Cserébe azonban garanciát kértek arra, hogy a korábbiaknak megfelelő profit az új helyzetben is befolyik majd hozzájuk. Elmondásuk szerint ugyanis a korábbi boltban évi 60-61 milliós forgalom mellett körülbelül húszmilliós profit keletkezett. A ZSÖK vállalta, hogy az értékesítés valódi volumenétől függetlenül biztosítja a gyárnak ezt.
Egy magáncég is belép az üzletbe
A profitgarancia feltűnt egy másik szerződésben is, az ügyletbe bevontak ugyanis egy harmadik szereplőt, egy magáncéget, amelyet kifejezetten e megállapodás miatt alapítottak. Ennek a magáncégnek a vezetője lett a mostani per másodrendű vádlottja. A cég tulajdonosa, egy negyven éve elsősorban ékszer-kereskedelemmel és -javítással foglalkozó nő vállalta, hogy bezárja a korábban a pécsi Uránvárosban működő boltját, beviszi a Zsolnay-negyedbe, az ott újonnan kialakítandó Zsolnay-shopba, és külön pénzért, szakmai felügyeleti díjért cserébe felügyeli a Zsolnay Örökségkezelő új bizniszét, a porcelánárusítást, belépésként ráadásul fizet 12 millió forintot. A cég tulajdonosa azt is vállalta, hogy amennyiben nem adnak el elegendő porcelánt, a ZSÖK helyett ő fizeti ki a garantált profitból – a ZSÖK-ön keresztül – a hiányzó részt.
A vállalkozó minden hónapban az alapján kapta volna a ZSÖK-től a szakmai felügyeleti díjat, amennyi Zsolnay-porcelánt az önkormányzati cég értékesített ott. Csakhogy a ZSÖK profitjának 94 százalékát utalták el a vállalkozásnak, sőt a megállapodástól eltérő volt az utalás – és nem az önkormányzati cég javára. Igaz, ezt a különbséget a magáncég hajlandó kifizetni, ha elszámolnak velük úgy, ahogy ők szeretnék, de ez már egy folyamatban lévő polgári per, és nem a most indult büntetőper tárgya.
Korábbi pécsi hírek: Bíróság elé kerülnek az emberi koponyacsontokat szabálytalanul használó pécsi orvosok
Ördög a részletekben
A megállapodás alapján a volt gazdasági igazgató szerint a ZSÖK nem bukhatott a bolton. Csakhogy az ördög a részletekben rejlik: végül a porcelánértékesítés nem érte el a megjelölt szintet, az elszámolás alapját képező listaárhoz képest a felét sem, ezért a ZSÖK-nek végül a Zsolnay-gyár felé ki kellett fizetnie a vállalt garantált profit elmaradt részét, 11,5 millió forintot. A magáncég ezt az összeget még nem fizette ki a ZSÖK-nek.
A sértett (a ZSÖK) jogi képviselője, dr. Ásvány Zsolt arról tájékoztatott, hogy hajlandók fizetni, de a szerződésben rögzített képlet alapján kell pótolniuk az elmaradt zsolnays profitot. Márpedig a képlet alapján jóval kevesebb jön ki, mint amit a ZSÖK fizetett a Zsolnay-gyárnak.
A bolt szakmai felügyeletével megbízott vállalkozás most a szerződés megkötésekor a ZSÖK felé fizetett 12 millió egy részét is visszakéri, és szeretné, ha az elszámolásba ez is belekerülne. A megállapodást ugyanis az új városvezetés idején, 2020 tavaszán felmondták, noha szerepelt benne, hogy a ZSÖK nem mondhatja fel egyoldalúan. Csakhogy a szerződés határozatlan idejű, így a ZSÖK jelenlegi vezetése azzal érvel, hogy nem lehet felmondás kizárásáról szóló kikötést tenni egy határozatlan idejű szerződésbe.
A ZSÖK összesen bruttó 18 millió forint körüli összeget fizetett ki havi elszámolás alapján a magáncégnek. A ZSÖK a porcelánforgalmazásból a gyár felé történő levonások után megmaradó összegből csak hat százalékot tartott meg. Magyarán 94 százalék szakmai felügyeleti díjként a magáncéghez vándorolt.
A védelem szerint a kis cég mindezért sokféle feladatot vállalt, az átvilágító ügyvédek és az ügyészség viszont azt mondják, hogy lényegében nem volt valós teljesítés azon túl, hogy a vállalkozás vezetője a boltban tartózkodott. Képzésre, mentorálásra senki nem emlékszik, bár a vállalkozó legalább az első egy-két hónapban figyelte az eladók munkáját, majd jelezte a gazdasági vezető felé, ha valakit nem tartott alkalmasnak a feladatra, így tapasztalt, a Zsolnay porcelánhoz értő eladók kerültek a boltba.
11,5 millió forint elmaradt profitot fizettek ki
Az átlagosan havi milliós nagyságrendű szakmai felügyeleti díjat ezt követően is fizették a magáncégnek, miközben már látszott, hogy nem tudják teljesíteni a minimálisan elvárt porcelánértékesítési volument. A ZSÖK azonban ahelyett, hogy visszatartotta volna a szakmai felügyeleti díjat – miközben erre a szerződés szerint lett volna lehetősége –, és a Zsolnay-gyárnak utalta volna a garantált profit biztosítása érdekében, nem változtatott az addigi gyakorlaton. Végül ki kellett fizetniük a Zsolnay-gyár felé 11,5 millió forintot elmaradt profitként, miközben 2019 elejétől év végéig körülbelül ugyanennyit elutaltak a magáncégnek is, amely viszont, mint írtuk, nem kíván 11,5 milliót profitgarancia címszó alatt a ZSÖK-nek adni.
A tárgyaláson kiderült, hogy a szakmai felügyeleti díjat rosszul számolták ki, így minden hónapban valamivel jobban járt a magáncég, mint a szerződés szerint kellett volna. Erre a másodrendű vádlottat képviselő ügyvéd azt mondta, hogy valóban hibáztak, de szerintük nem szándékos tévedés történt, és a különbséget megfizetik, amennyiben a többi elszámolandóról meg tudnak állapodni. A gazdasági igazgató nem ismerte el, hogy az ő felelőssége lett volna, hogy egy bő éven át nem vették észre, hogy magasabb összeget utalnak, mint ami jár. Az is kiderült, hogy a Zsolnay-shop megnyitásakor nem volt verseny, pályáztatás a vállalkozó kiválasztására. 2018 végétől a ZSÖK havi bruttó 57 ezres bérleti díjért bérbe vette a vállalkozó által korábban használt uránvárosi boltot, ahol ugyancsak árultak jegyet és működtettek Zsolnay-infópontot.
