Rubik Ernő, a Rubik-kocka feltálalója eredetileg építész. Az Iparművészeti Főiskolán oktatási segédanyagnak készítette a diákjainak az első kockát, amely nem robbant be rögtön Magyarországon, de végül elképesztően gyorsan meghódította a világot. Az eredeti Bűvös kocka nemcsak fejlesztő logikai játék, hanem globális popkulturális szimbólum is.
Idén nyolcvanéves Rubik Ernő, az egyik legismertebb magyar. Fő találmánya, a Rubik-kocka logikai játék a döcögős indulás után túlzás nélkül végigsöpört a világon, és máig talán a legkedveltebb magyar találmány Perutól Mongóliáig. Sőt egyfajta globális kulturális szimbólummá vált, amely a Spice Girls klipjétől kezdve a Rick és Mortyn át a McDonald’s indiai reklámjáig szerte a világon az emberi értelmet vagy a bonyolult dolgok frappáns megoldását képviseli.
Rubik Ernő apja, id. Rubik Ernő nemzetközi szinten elismert vitorlázórepülő-tervező volt, aki a gyártástechnológiához is értett, fia, elmondása szerint, nagyon sokat tanult tőle. Többek között például azt, hogy mindig vigye véghez az értékteremtő elgondolásait, ha kell, egyedül, a saját kezével.
Rubik Ernő a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola után a BME-n végzett építészmérnökként, utána az akkori Iparművészeti Főiskolán szobrászatot és belsőépítészetet tanult. 1970-től 1988-ig itt tanított építészetet, ahol geometriás modellek készítésével is foglalkozott.
1974 tavaszán oktatási segédanyagként tervezte meg az első, 27 fakockából készült Rubik-kockát a térbeli mozgások szemléltetését segítő szerkezetként. Az oldalanként 3x3-as elrendezésben kilenc elemet tartalmazó, három tengely körül forgatható kocka oldallapjaira eredetileg csak azért ragasztott színes papírt, hogy jobban lehessen látni a forgatást.
Gyorsan kiderült, hogy logikai játéknak is kiváló, amikor az elforgatások után összekeveredtek a színek, Rubiknak ugyanis több mint egy hónapjába telt visszaállítani. Hosszú, csaknem kétéves küzdelem után sikerült szabadalmaztatnia a játékot. 1976 őszén térbeli logikai játékként szabadalmaztatta a Bűvös kockát, amellyel több mint 43 trillió különböző állást lehet létrehozni. Rubik egyébként sosem szerette, ha azt a kifejezést használták, hogy a kockát ki kell rakni.
„A kirakás szóra nagyon allergiás vagyok. Nem tudom, hogyan tudnék ez ellen küzdeni, de nem akarom, hogy használják. A megoldás, a forgatás, a játék a jó szavak, mert kirakni valamit egymástól független darabokból lehet” – magyarázta néhány napja a Blikknek.
A találmány első körben Magyarországon lényegében megbukott egy kis magyar cég, a Konsumex forgalmazásában. Értelmezhető marketing hiányában közöny fogadta, noha azoknak, akik elkezdtek játszani vele, nagyon tetszett. Az Országos Pedagógiai Intézet is elutasította oktatási segédeszközként. A külföldi siker sem jött rögtön, az 1979-es nürnbergi játékvásárra ki tudták küldeni, de teljes érdektelenség fogadta, mivel nem mutatták be, csak kitették egy polcon hátulra.
Rubik és a világ szerencséjére külföldi üzletemberek kezébe is eljutott, akik meglátták benne a fantáziát. Hamarosan, 1979 őszén leszerződtek az amerikai Ideal Toy Companyval. Könnyebbé tették, átnevezték az angolul sablonos Magic Cube-ról Rubik-kockára (Rubik’s Cube). 1980-ban egymillió darabot adtak el belőle csak Magyarországon, és több országban az év játékának választották.
A nyolcvanas évektől máig tartó Rubik-kocka-őrület vette kezdetét, gyorsan bekerült a New York-i Modern Művészetek Múzeuma építészeti és dizájngyűjteményébe, megoldóbajnokságok szerveződtek, könyvek, szobrok, dalok kezdték felhasználni – röviden szólva globális kulturális ikonná és mémmé vált.
A nemzetközi sikerek után Rubik tervezett még ötletes és befutott logikai játékokat, de már nem közelítették meg az eredeti sikerét. Rubik Ernő 1982-ben innovációs és ösztöndíj-alapítványt, 1988-ban pedig Rubik Nemzetközi Alapítványt hozott létre a kiemelkedő teljesítményt nyújtó diákok megsegítésére. 1983-ban állami díjjal tüntették ki, a rendszerváltás után pedig még rengeteggel, többek között 2007-ben Kossuth-díjjal. A kockából nagyjából félmilliárd darabot adtak el eddig (a hamisítványokat nem számolva), népszerűsége máig töretlen a legfiatalabb generációk körében is.
„A világban emberek ezreit, százezreit inspirálta különböző területeken, legyen szó a tudományról, a művészetekről, a matematikáról vagy divatról – mondta 2012-ben. – A kocka történetének egyszerűen nincs vége. Az interneten szembesültem vele, hogy még a nagymamák is kockát horgolnak” – tette hozzá.
