Villámháborúnak kellett volna lennie, az orosz erőknek háromnapnyi harc után már Kijevben kellett volna lenniük, de a Kreml ehelyett egy olyan felőrlő háborúban találta magát, amely már fél éve tart, és amely megalázta katonai és hírszerző szolgálatát.
Bár az elmúlt hónapokban Oroszország harctéri kudarcai kerültek a középpontba, az orosz hírszerző ügynökségek – elsősorban a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) – voltak azok, amelyeknek nem sikerült megbuktatniuk Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kormányát, vagy bármilyen oroszbarát támogatást elérniük, miközben orosz tankok nyomultak be Ukrajnába.
Ehelyett az orosz erők az ukrán hadsereg és lakosság széles körű ellenállásába ütköztek, és a Kremlnek egy olyan kijevi kormánnyal kellett szembenéznie, amely kitartott és nemzetközi támogatást szerzett.
De vajon hogyan hibázhattak ekkorát az orosz hírszerző ügynökségek, miért nem volt eredményes az évek óta épített ukrán hálózat?
Hogy többet megtudjunk arról, hogyan változtatta meg a háború az orosz hírszerző szolgálatokat, és hogyan alakították tévedéseik a helyszíni eseményeket, a Szabad Európa (RFE/RL) Andrej Szoldatov oknyomozó újságíróval beszélgetett, aki évtizedek óta tudósít az orosz hírszerző szolgálatokról, és jelenleg a Európai Politikai Elemzőközpont (Center for European Policy Analysis – CEPA) munkatársa Londonban.
RFE/RL: Az ismételt kudarcok ellenére az FSZB és más hírszerző ügynökségek vezetői továbbra is a pozíciójukban maradtak, és az ügynökség átalakította magát. Ön szerint mit tanultak ezek az ügynökségek az ukrajnai háború hat hónapja alatt?
Andrej Szoldatov: Hat hónap elteltével láthatjuk, hogy a háború igen jelentős mértékben érintette az orosz biztonsági szolgálatokat.
Ha összehasonlítjuk néhány más közelmúltbeli háborúval, például Afganisztánnal a nyolcvanas években, vagy Csecsenfölddel a kilencvenes és kétezres években, sokkal jelentősebb változásokat láttunk Ukrajna esetében. A háború előtt az FSZB-n belül csak két részleg foglalkozott Ukrajnával. Ez volt az 5. ügyosztály. Az egyik részleg az ukrajnai hírszerzésért felelt, a másik pedig a kémelhárítási osztály, amely az ukrán kémek levadászására és az újságírók és aktivisták elleni támadásokra összpontosított.
Most azt láthatják, hogy az FSZB szinte minden fontosabb részlege valamilyen módon részt vesz ebben a háborúban, és egyre inkább militarizálódik, amire korábban még nem volt példa, pláne nem a csecsen háborúk idején, és pláne nem ilyen mértékben. Most az is látszik, hogy sok moszkvai hírszerző tiszt megy Ukrajna megszállt részeire három hónapos turnusra. Ez azt jelenti, hogy hamarosan sok tiszt lesz ukrajnai tapasztalattal, ami megváltoztatja az orosz biztonsági szolgálatok mentalitását és gondolkodásmódját.
A háború első hónapjaiban olyan hírek jelentek meg – többek között öntől is –, hogy az orosz hírszerző szerveknél heves belharcok voltak, és hogy az FSZB ukrajnai igazgatóságának vezetőjét, Szergej Beszedát házi őrizetbe helyezték az invázió kezdeti kudarcai miatt. Amerikai tisztviselők azonban nemrég azt mondták a The Washington Postnak, hogy nem láttak bizonyítékot arra, hogy Vlagyimir Putyin elnök bármelyik tisztviselőt felelősségre vonta volna. Ön hogyan látja most, történt-e bármilyen felelősségre vonás ezekért a drága hibákért?
Úgy vélem, ez az a narratíva, amelyet az FSZB és a Kreml szeretne mutatni kifelé, hogy nem történt ilyen. Ezt a narratívát terjesztik, mert hivatalosan minden a terv szerint halad, ezt a Kreml az elmúlt hat hónapban sokat ismételte. Nem ismerhetik el, hogy elkezdték büntetni az embereket vagy az orosz biztonsági szolgálatokat, mert az kudarcot sejtet.
Az FSZB mindent megtett, hogy tagadja az egész Beszeda-ügyet, és megpróbálta elhallgattatni azokat az embereket, akik kérdéseket tesznek fel és beszámolnak az FSZB problémáiról. Ez volt például az oka annak, hogy büntetőeljárást indítottak ellenem.
Valójában Putyin annyira dühös volt Ukrajna lerohanása után, hogy nekiment Beszedának és az osztályának, és ezt mindenki tudta az FSZB-ben. De miután a történet jelentős méreteket öltött, Putyin váratlan dolgot tett, és elengedte Beszedát, mert azt akarta mutatni, hogy minden a terv szerint halad.
Mi most a helyzet Szergej Beszedával?
Amennyire mi látjuk, kiengedték a börtönből. Még mindig megvan a tábornoki rangja, de nem ő irányítja a részlegét. Nyilvánosan és az FSZB-n belül is látták, lényegében azért, hogy azt az üzenetet küldje, hogy még mindig ott van. Most alapvetően ennyi a szerepe.
Még mindig az ukrajnai igazgatóság vezetőjeként végzi a munkáját?
Nem, a helyettesei végzik a feladatait. Ő csak azért van ott, hogy jelen legyen, és megmutassa, hogy nincs börtönben.
Tehát akkor hogyan sikerült az orosz hírszerzésnek ennyire elrontania a dolgokat? Egyszerűen csak a vágyálmukat látták, vagy valami más is közrejátszott?
Itt fontos megérteni, hogy az FSZB sosem volt igazán jó információs szolgálat. Inkább az elnyomás eszközeként voltak igazán jók. Tudják, hogyan kell elnyomni az embereket, hogyan kell őket börtönbe zárni, hogyan kell embereket megölni, de a hírszerzéshez másfajta képességek kellenek.
Egy másfajta kormányzati rendszerre is szükség lenne ahhoz, hogy ez működjön. Szükség lenne egy hírszerzési rendszerre, és olyan tábornokokra, akikben a beosztottak megbíznak, jelenleg azonban nem ez a helyzet.
Az FSZB-n belül évek óta generációs válság van. Putyin már a kétezres évek elején kinevezte a legtöbb tábornokot az FSZB vezetésére; néhányan közülük még mindig ugyanazt a pozíciót töltik be. Ez azt jelenti, hogy vannak ambiciózus ezredeseink és őrnagyaink, akik nem tudják, hogyan kerülhetnek új pozíciókba.
Ez a bizalmatlanság kultúráját is kialakítja, ahol még ha tudják is, hogy valami nem úgy van – például az ukrajnai invázió támogatottsága –, azt mondják a feletteseiknek, amit hallani akarnak. Ez egészen a Kremlig vezet.
Az olyan tábornokok, mint Beszeda, azt is megtanulták, hogy meg kell felelniük Putyinnak, és azt is tudják, hogy Putyin tisztogatást végzett még 2016 őszén, ami azt jelenti, hogy sok embert kiszorítottak, beleértve az FSZB tagjait is. Voltak ezredesek, sőt tábornokok is, akiket a Kreml nem a munkájuk hiányosságai, hanem gazdasági bűncselekmények miatt büntetett meg.
Az eredmény az lett, hogy olyan légkör alakult ki, amelyben senki sem hajlandó kockáztatni a karrierjét azért, hogy elmondja az igazságot.
Mindez mit jelent számunkra? Az orosz hírszerzésnek kiterjedt hálózata volt Ukrajnában az invázió előtt. Hogyan néz ez ki ma, és mi várható a jövőben?
A háború előtt az FSZB leginkább az emberek megvesztegetésére és az ukrajnai politikai pártokban és kormányzati szervekben lévő kapcsolataik ápolására támaszkodott. Mostanra ez a játék teljesen megváltozott.
Most olyasmit látunk, amire Csecsenföld vagy a második világháború vége óta nem volt példa, vagyis hatalmas szűrőtáborokat használnak.
Ezekben a szűrőtáborokban nemcsak az emberek kiértékelését és a potenciális ukrán kémek azonosítását végzik, hanem másra is használják. Az FSZB számára mindig is emberek toborzásának egy módja volt az ilyen táborok használata.
Ezek hatalmas létesítmények, ahol rengeteg civilt tartanak fogva, ami lehetőség arra, hogy megközelítsék őket, és fizikai vagy pszichológiai nyomást gyakoroljanak rájuk, ezzel sok új kapcsolatot toborozzanak.
Az FSZB jelenleg is ezt próbálja tenni, majd felhasználni ezt az új ügynökhálózatot a helyszínen. Hogy ez mennyire lehet sikeres, az jó kérdés, de ez olyan probléma, amellyel Ukrajnának meg kell küzdenie, mivel nagy számban térnek vissza azok az emberek, akik átmentek ezeken a táborokon.
