Nyomott egy satuféket a magyar gazdaság. Miért akarhat a kormány sok oroszt beengedni a Nemzeti Kártyával? Az európai energetika megváltását ígérő miniatomerőmű-terv vége. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Nyomott egy satuféket a magyar gazdaság
Nem talál magára a magyar gazdaság; kisebb emelkedés után ismét visszaesett a teljesítménye az idei második negyedévben. Az ipar gyengélkedik, Európából sem érkeznek jó hírek, a lakosság óvatos, alig költ, a cégek pedig elhalasztják a beruházásaikat. Elemzők szerint a kormány gazdaságpolitikájának kiszámíthatatlansága mindenkit tartalékolásra ösztönöz.
Miért akar a kormány sok oroszt beengedni a Nemzeti Kártyával?
Korlátlan számban és minimális vagy még annál is gyengébb átvilágítás után jöhetnek be oroszok a schengeni övezetbe Magyarországon keresztül a Nemzeti Kártya révén. Az új magyar szabályozás célja nem világos, különösen érthetetlen, hogy miért vonatkozik a belarusz állampolgárokra is. Az Európai Néppárt komoly fenyegetésnek tartja az új helyzetet, mielőbbi lépéseket sürget.
Vége az európai energetika megváltását ígérő miniatomerőmű-tervnek
A franciaországi előrehozott választás árnyékában egészen elsikkadt az EDF bejelentése, annak burkolt beismerése, hogy a következő évtized elejére mégsem érik be az új francia atomerőművi technológia gyümölcse, pedig ez az egész európai nukleárisfeltámadás-teória újragondolását eredményezheti.
Elemző: Belpolitikai célja lehet a határon túli magyaroknak ígért családtámogatásnak
A Fidesznek olyan mértékű a támogatottsága a határon túli magyarok körében, hogy az nem indokolná a családtámogatás kiterjesztését, ugyanakkor itthon felerősítheti az ellenzők hangját, ami összezárja a kormánypárti tábort. A kérdés úgy osztja meg a választókat, hogy az kedvezhet a Fidesznek – mondta Mikecz Dániel politológus.
Szakmailag indokolt, politikailag kétséges lenne a magyar EU-biztos újrázása
Ursula von der Leyen nagy gesztust tett öt éve Orbán Viktor felé, amikor elfogadta a másodikként jelölt Várhelyi Olivér személyét. Igencsak kérdéses, hogy hoz-e hasonlóan nagyvonalú döntést most, amikor rosszabb a viszony az Európai Bizottság, az Európai Parlament többsége és a magyar kormány között.
Digitális Állampolgárság: Péterfalvi utólag módosította a nyilatkozatát, miután Rogánék kifogásolták
Rendkívül fontos a kormánynak a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) minél zökkenőmentesebb megvalósítása. Ennek kockázataival egy februári cikkünkben foglalkoztunk, amelynek megjelenése után olyan történt, amivel még nem volt dolgunk: a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda helyreigazítást kért, majd szinte ugyanakkor Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke utólagosan megváltoztatta nekünk adott nyilatkozatát – pont azt, amellyel kapcsolatban Rogán minisztériumának kifogása volt. Nyom nélküli egyeztetések, mindenre rábólintó adatvédelmi biztos, a valódi kockázatokkal nem foglalkozó minisztérium kíséri a DÁP létrejöttét, miközben a rendszerváltás óta nem nyúltak bele ilyen drasztikusan és korábban alkotmányellenesnek minősülő módon abba, hogy hogyan kezelhetik az állampolgárok szinte minden adatát.
Bennfentes: „Mindegy, hogy öt- vagy tízezer az ára, egy grammal sem lesz több anyatej”
Hiába emelte meg bő fél éve az anyatej állami támogatását a kormányzat, mégsem lett több donor. A Belügyminisztérium ismét pénzügyileg próbálja motiválni az anyákat, pedig szakértők szerint nem ez a megoldás. Anyatejre 43,3 millió, tápszerre 12,5 milliárd forintnyi állami támogatás jutott tavaly.
RMDSZ-frakcióvezető: Nem kérte tőlünk a Fidesz, hogy lépjünk ki az Európai Néppártból, és üljünk át a patriótákhoz
Románia kivételes szerepet szán magának a NATO keleti szárnyának erősítésében. A román politikát nem zavarja, ha Orbán Viktor a háborúpártiakhoz sorolja az országot. Csoma Botonddal, az RMDSZ frakcióvezetőjével, a román parlament belföldi hírszerzést felügyelő bizottságának tagjával beszélgettünk Tusnádfürdőn.
Krumpli, pénz, közmunka – mit ígértek a helyi politikusok a kis falvakban a voksokért?
1990 óta szabad választások vannak Magyarországon, legalábbis papíron. Báthory Róbert több cikkben is bemutatta az önkormányzati választások alatt, mennyire más az optikája ennek az elszigetelt kistelepüléseken, ahol húszezer forintért, de akár egy zsák krumpliért is lehet szavazatot venni, ahol a közmunka jelenti az egyetlen kitörési pontot, és ahol mindenki tudja, hova kell szavazni. Friss podcastunkban a Szabad Európa munkatársával beszélgettünk.
Kisgazda puccskísérlet Rogán Antal és Magyar Péter megidézésével
Miért jelent meg egy kisgazdagyűlésen Magyar Péter testőre? És a Fideszhez köthető Fradi Security tagjai? Egy – régebben rendszeres – kisgazda puccs véletlen szereplői voltak, vagy nagypolitikai háttere is lehet a pomázi magánlakásban történt hőzöngésnek? Nyilatkozni senki sem akar.
Több jogkört szeretne magának a Szuverenitásvédelmi Hivatal
Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke Tusnádfürdőn beszélt arról, hogy több hatáskört szeretne a szervezetének, főleg „a velük együtt nem működőkkel” szemben. Kormányzati forrásaink szerint nincs tervben jelentős szabályváltozás.
Visszafoglalta a kisvárdai várat az önkormányzat, és kiebrudalta a vállalkozót, akinek több mint félmilliárddal tartozik
Fittyet hányt a bíróságon folyamatban lévő birtokvédelmi eljárásnak, és visszafoglalta a kisvárdai várat az önkormányzat attól a cégtől, amelyiknek csaknem hétszázmillióval tartozik. Évekkel ezelőtt 2,3 milliárd forintnyi EU-s forrást kapott a város a vár rekonstrukciójára, de nem sikerült határidőre befejezni, ezért vissza kellene fizetnie a fel nem használt pénzt az uniónak. A generálkivitelező szerint az önkormányzat csuklóztatta a beruházást, mert két év alatt nem sikerült megkötnie a szerződésmódosítást, a megbízó szerint viszont a cég a hibás. Forrásaink szerint végül 1,2 milliárdnyi állami forrásból fejezhetik be.
„Pusztítás és pánikkeltés”: az orosz dezinformációs kampány célkeresztjében a párizsi olimpia
Az oroszbarát ügynökök többek között álhíreket, továbbá egy Tom Cruise-éra hasonlító, mesterséges intelligencia által generált hanggal készített, kétes dokumentumfilmet is bevetettek félelemkeltésre és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) hiteltelenítésére a párizsi ötkarikás játékok előtt.
Iránnak nem állna érdekében a háború az általa támogatott Hezbollah és Izrael között
A háború szélére sodorta Izraelt és az iráni támogatású Hezbollahot a sok halálos áldozatot követelő rakétacsapás a Golán-fennsíkon. Elemzők szerint azonban Teheránnak nem érdeke egy újabb háború, a gázai konfliktus ugyanis már így is túlságosan költséges számára.
Még az újszülötteket is meszesgödörbe dobták – a roma holokauszt áldozataira emlékezünk
Nyolcvan évvel a holokauszt után csak becslések vannak arról, hány roma esett áldozatul az üldöztetésnek. Különböző kutatások szerint a kétmilliós európai cigányság tíz–harminc százalékát irtották ki, köztük több ezer magyart. Augusztus 2. a roma holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja.
