Schmitt Pál
1992
Schmitt Pál beadja és megvédi doktori disszertációját a Testnevelési Egyetemen.
2010. augusztus 6.
Schmitt Pált köztársasági elnöknek választják.
2012. január 11.
Megjelenik egy cikk a HVG oldalán, amelyben azt írják: Schmitt Pál 215 oldalas doktorijának legnagyobb része, mintegy 180 oldal egy bolgár sportkutató, „Nikolaj Georgiev francia nyelvű munkájának többnyire szó szerinti fordítása és átvétele, ami felveti a plágium gyanúját”.
2012. január 11.
A Köztársasági Elnöki Hivatal visszautasítja a plágium vádját Schmitt Pál doktorijával kapcsolatban. A KEH szerint az államfő és a Nyikolaj Georgiev barátok voltak, egy forrásból írták meg disszertációjukat.
2012. január 13.
Tóth Miklós, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar dékánja (addigra ez a korábbi Testnevelési Egyetem neve) azt mondta, nincs ok azt feltételezni, hogy húsz évvel korábban rossz döntést hozott volna a Schmitt doktoriját elbíráló bizottság.
2012. január 13.
Szijjártó Péter, Orbán Viktor miniszterelnök szóvivője a plágiumügyet firtató kérdésre azt válaszolja: „Egy ilyen méltatlan bulvárkacsával nem kívánunk foglalkozni.”
2012. január 17.
A Semmelweis Egyetem rektora, Tulassay Tivadar kezdeményezi egy vizsgálóbizottság létrehozását, „mely tanulmányozza Schmitt Pál kisdoktori disszertációja létrejöttének körülményeit”.
2012. január 18.
A botrány kirobbanása után egy héttel először szólal meg Schmitt Pál. A Magyar Rádiónak adott interjúban tagadja a plágiumvádakat, és azt mondja: az akkori szabályoknak megfelelt a dolgozata.
2012. január 18.
Kiderül, hogy 1992-ben olyan bizottság előtt védte meg Schmitt a dolgozatát, amelynek több tagja akkor Schmitt beosztottja volt a Magyar Olimpiai Bizottságban.
2012. január 19.
Kiderül, hogy a doktoriban nemcsak Nyikolaj Georgievtől, hanem a német Klaus Heinemann tanulmányából is több bekezdést vett át Schmitt.
A következő hetekben arra is fény derül,hogy máshonnan is átemelt anyagokat (például a Nemzetközi Olimpiai Bizottság anyagaiból), így a 225 oldalas dolgozat legalább 213 oldala átvétel.
2012. január 21.
Pár ezer fős tüntetés a budai várban, ahol a demonstrálók a köztárasági elnök lemondását követelik.
2012. január 25.
Feláll a Semmelweis Egyetem Schmitt Pál doktoriját vizsgáló bizottsága.
2012. január 25.
Kiderül, hogy a köztársasági elnök állításaival ellentétben Schmitt volt az egyetlen a Testnevelési Egyetemen 1992-ben doktorálók közül, aki kihagyta a hivatkozásokat a disszertációjából.
2012. február 8.
A Fidesz-frakció sajtóosztálya érdemben nem kommentálja a plágiumügyet, azt mondják, a vizsgálatára már létrejött egy szakértőkből álló bizottság. „Egy tudományos munkát nem politikusoknak, hanem a témában jártas szakértőknek kell minősíteni.”
2012. február 15.
Egyedül Pokorni Zoltán válaszol igennel a hvg.hu azon kérdésére, hogy le kell-e mondania Schmitt Pálnak, ha az egyetemi vizsgálat megállapítja, hogy plagizált. A többiek közül van, aki nemmel válaszol, van, aki – köztük maga Schmitt – elszalad a kamera elől.
2012. március 7.
Schmitt Pál hosszú interjút ad a BruxInfónak. Ebben továbbra is visszautasítja a plágium vádját, és azt mondja, tiszteletben fogja tartani az egyetemi vizsgálat eredményét. „Valószínű, az, hogy most, húsz évvel a dolgozat megírása után kerül elő az ügy, annak köszönhető, hogy megpróbáltam segíteni a kormány munkáját, és a törvényalkotásban inkább motor voltam, mintsem fék.” Lemondását nem tartja indokoltnak.
2012. március 27.
A Semmelweis Egyetem nyilvánosságra hozza a bizottság vizsgálatának háromoldalas összefoglalóját. Ebben azt írják: a köztársasági elnök „szokatlanul nagy terjedelemben” alapozta szó szerinti fordításra doktori dolgozatát, egy műből szó szerint átvett nyolc oldalt, az idézeteket nem jelölte, a Testnevelési Egyetem pedig szakmai hibát vétett, amikor nem tárta föl a „szövegazonosságot”.
2012. március 28.
A vizsgálóbizottság véleménye után – a Szöulban tartózkodó – Schmitt azt mondja, hogy szerinte a jelentés azt igazolta vissza, amit ő is mindvégig hangoztatott, miszerint dolgozata megfelelt az akkori követelményeknek. „Egy pillanatig sem gondoltam, hogy lemondok” – teszi hozzá.
2012. március 29.
A Semmelweis Egyetem doktori tanácsa kezdeményezi Schmitt doktori címének visszavonását. Az egyetem szenátusa még megfosztja doktori címétől a köztársasági elnököt.
Orbán Viktor mindezt úgy kommentálja, hogy „a magyar Alaptörvény szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, én pedig ehhez tartom magam”.
2012. március 30.
Schmitt Pál Szöulból hazatérve nyilatkozik a közmédiának, amelyben megismétli korábbi állításait doktorija védelmében, miközben kifogásolja a Semmelweis Egyetem vizsgálatát és azt, hogy megfosztották doktori címétől. Bejelenti, hogy új PhD-doktori címet fog szerezni.
2012. március 31.
Mintegy ezer ember vonul a Sándor-palota elé Schmitt Pál lemondását követelve.
Az Alaptörvény értelmében a köztársasági elnök személye sérthetetlen, „mi ehhez tartjuk magunkat” – ismétli meg a miniszterelnök szavait Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője.
2012. április 1.
A közmédiának adott újabb interjúban Schmitt Pál megerősíti, hogy marad a posztján, mert tiszta a lelkiismerete. Azt mondja, csak bíróság vehette volna el a doktoriját, és méltatlannak nevezi az őt érő támadásokat.
Lemond viszont posztjáról a Semmelweis Egyetem rektora, Tulassay Tivadar. Lemondását azzal indokolja, hogy az egyetemet magára hagyták a plágiumügyben, a fenntartó minisztérium részéről pedig olyan fokú bizalomvesztést érzékel a személyét érintően, ami árthat az egyetemnek.
2012. április 2.
Schmitt Pál az Országgyűlésben napirend előtti felszólalásban bejelenti, hogy lemond a köztársasági elnöki posztról. Lemondását az Országgyűlés elfogadja.
2012. május 10.
Az Országgyűlés megválasztja Schmitt utódjának Áder Jánost.
2024. január 8.
Schmitt Pál életműdíjat kap a Magyar Sportújságírók Szövetségétől. Az elismerést a Magyar Állami Operaházban rendezett gálán veszi át. A díjat Novák Katalin köztársasági elnök társaságban az olimpiai bajnok kajakozó Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke adja át.